...A fiam miatt szeretnĂ©m segĂtsĂ©gĂĽket, tanácsukat kĂ©rni. EgyedĂĽl neveltem fel, jĂł tanulĂł, szerĂ©ny, szĂłfogadĂł fiĂş volt. Most 21 Ă©ves, jĂł szakmája van. Azt gondolom rossz társaságba keveredhetett, mert az utĂłbbi idĹ‘ben teljesen megváltozott...
Feszült, ideges, ingerlékeny éjszakánként kimaradozik. Néha ittasan jön haza. Azt hiszem, vagy legalábbis azt mondja barátnője nincs.
Múlt héten olyasmit tapasztaltam, amit még soha: szó nélkül hozzányúlt a pénzemhez. Leültem beszélni vele. Kiderült, hogy adósságai vannak, játékgépeken sok pénzt vesztett, de az ijesztett meg a legjobban , amikor azt mondta, hogy vissza fogja nyerni a pénzt és hogy nem akarja abbahagyni a játékot.
Hallottam róla, hogy ez betegség is lehet. Nem tudom mit tehetnék.
* * *
Tisztelt LevĂ©lĂrĂłnk!
A szerencsejáték, a "játékszenvedély", a fogadás, a győzelem vágya szinte egyidős az emberiséggel.
Minden kornak megvolt a maga divatos szerencsejátéka. A római katonák pl. szerettek kockázni, a múlt században sokan lóversenyre jártak és fogadásokat kötöttek. Ma a kaszinók, a "félkarú rablók" a divatosak, vagy pl. a társadalmilag elfogadottabb, konszolidáltabb, kedvelt szerencsejáték, a lottó.
De vajon hol a határ, meddig játĂ©k Ă©s honnantĂłl betegsĂ©g. Ez nĂ©ha a pszichiátereknek is kĂ©rdĂ©ses. Amerikában megprĂłbáltak kialakĂtani egy egysĂ©ges kritĂ©riumrendszert a kĂłros játĂ©kszenvedĂ©ly diagnosztikus ismĂ©rveirĹ‘l.
A betegség fennáll ha legalább négy vonás az alábbiakból megtalálható:
- gyakori/rendszeres belefeledkezés/belemerülés a szerencsejátékba, illetve a hozzá szükséges pénz megszerzésébe,
- a kĂvánt izgalom elĂ©rĂ©shez egyre gyakoribb nagy nagyobb összegű tĂ©tek megjátszása,
- nyugtalanság, irritábilitás, ha nem játszhat,
- ismételt vesztések és visszatérések a játékhoz azért, hogy veszteségeit visszanyerje,
- a játĂ©k csökkentĂ©sĂ©nek, abbahagyásának ismĂ©telt (sikertelen) kĂsĂ©rletei
- gyakori szerencsejátĂ©k olyan idĹ‘pontokban, amikor egyĂ©b munka- vagy szociális kötelessĂ©geket kellene teljesĂtenie,
- a játék érdekében fontos munkahelyi, szociális vagy szabadidős tevékenységek feláldozása,
- a játĂ©k folytatása az adĂłsságok megfizetĂ©sĂ©nek nyilvánvalĂł kĂ©ptelensĂ©ge vagy más szociális, munkahelyi, illetve hatĂłsági/törvĂ©nyes problĂ©mák ellenĂ©re, amelyeket a további játĂ©k - a szenvedĂ©ly tudatával - sĂşlyosbĂt.
Az egyik jellemzĹ‘ tĂĽnet, hogy a betegsĂ©gben már torzul a gondolkodás, a kockázatot nem reálisan ĂtĂ©lik meg.
A szenvedély kiélésében különböző fázisok vannak. A játék előtt izgatottság, feszültség fokozódó késztetés, a játék alatt öröm, izgalomérzés, majd leggyakrabban a bekövetkező veszteség miatti bűntudat kialakulása jellemző.
Képtelenek késztetéseiket kontroll alatt tartani, ezért ezt az ún. impulzus kontroll zavarok közé sorolják.
Ha nyernek, akkor nyerési fázisban vannak - nem tudják abbahagyni, ha vesztenek, akkor tovább kell játszani, hogy visszanyerjék a veszteséget. Sokan adósságba keverednek - ez néha extrém méretű. Hazudozásra kényszerülnek, az intim kapcsolatok, családi kötelékek fellazulhatnak.
Különböző statisztikák szerint az emberek fele, kétharmada időnként részt vesz valamilyen szerencsejátékban, de az ún. "kóros játékszenvedély" csak 2-3 százalékuknál fordul elő. Sokkal gyakoribb férfiak körében.
Társulhat depresszióval és alkoholfüggőséggel is - természetesen ez nem szükségszerű.
Mit is tehetne egy aggódó édesanya?
A leĂrtak alapján mĂ©g nem biztos, hogy a fia játĂ©kszenvedĂ©lye már kĂłros lenne. Ma a fiatalok divatos találka Ă©s szĂłrakozĂł helyĂ©vĂ© vált a játĂ©kterem, s rengetegen kiprĂłbálják az automatikákat, kisebb, nagyobb vesztesĂ©geket szenvedve. Az a gond, hogy ebben a korban mĂ©g nem elĂ©g Ă©rett a szemĂ©lyisĂ©g, nem alakult ki stabil önĂ©rtĂ©kelĂ©s.A fiatalok gyakran kĂ©t vĂ©glet között ingadoznak: ezek a szĂ©lsĹ‘sĂ©ges kisebbsĂ©gi Ă©rzĂ©s Ă©s Ăşn. omnipotencia vagy mindenhatĂłsági Ă©rzĂ©s ("bármire kĂ©pes vagyok, korlátlanok a lehetĹ‘sĂ©geim, a határaim"), melyek elĹ‘segĂtik a játĂ©kba valĂł belemerĂĽlĂ©st.
Sajnos amĂg a fia be nem látja, hogy változni, változtatnia kellene nagyon nehĂ©z a helyzet. Ez a felismerĂ©s pedig gyakran csak olyankor fogalmazĂłdik meg, amikor már jelentĹ‘sebb anyagi nehĂ©zsĂ©gek merĂĽlnek fel.
Az ellensĂ©ges viselkedĂ©s, veszekedĂ©sbe torkollĂł jelenetek általában inkább csak rontanak a helyzeten. BeszĂ©lgessen vele minĂ©l többet, ha lehet elfogadĂł, megĂ©rtĹ‘ lĂ©gkört kialakĂtva. Ez a kor Ă©s maga a tĂĽnet is a szemĂ©lyisĂ©g határainak kialakĂtásárĂłl, megtapasztalásárĂłl szĂłl. Ha Ăşgy látja, hogy a fia "visszaesĹ‘", hogy az ismertetett kritĂ©riumok ráillenek, akkor beszĂ©ljen ezekrĹ‘l vele, s javasolja, hogy beszĂ©ljen errĹ‘l egy szakemberrel is, aki segĂt eldönteni, hogy az már betegsĂ©g-e, kĂłros játĂ©kszenvedĂ©ly-e, s hogy szĂĽksĂ©ges-e terápia.
Dr. PiczkĂł Katalin
forrás:archĂvum
(Patika Tükör - 000103)