Gyerekszemek – Mikor vigyĂŒk gyermekĂŒnket szemĂ©szetre?

A gyermekszemĂ©szetben elƑfordulĂł leggyakoribb elvĂĄltozĂĄs a lĂĄtĂĄsgyengesĂ©g. Az ĂłvodĂĄs-, iskolĂĄskorĂș nĂ©pessĂ©g közel egynegyedĂ©nek van, ill. lenne szĂŒksĂ©ge szemĂŒvegre. Nem ennyire gyakori, de lĂĄtvĂĄnyosabb, s ezĂ©rt hamarabb kerĂŒlnek szakember elĂ© a kancsal gyerekek.

Kevesebb, de nem kevĂ©sbĂ© jelentƑs a koraszĂŒlĂ©sekkel jĂĄrĂł Ă©rzĂ©kszervi kĂĄrosodĂĄsok betegsĂ©gcsoportja. Viszonylag korĂĄn felismerhetƑk a kĂŒlönbözƑ veleszĂŒletett fejlƑdĂ©si rendellenessĂ©gek, jelentkezhetnek egyes daganatos megbetegedĂ©sek. A gyerekek hajlamosabbak fertƑzĂ©sekre, Ă©s nĂĄluk a banĂĄlis hurutok is hevesebb lefolyĂĄst mutathatnak.

ÉrzĂ©kszervi kĂĄrosodĂĄs szempontjĂĄbĂłl fokozottan veszĂ©lyeztetettnek kell tekinteni azt a csecsemƑt vagy gyermeket, aki:

• koraszĂŒlött, vagy igen nehĂ©z, komplikĂĄlt szĂŒlĂ©ssel jött vilĂĄgra
• olyan terhessĂ©gbƑl szĂŒletett, melynek folyamĂĄn anyja fertƑzƑ betegsĂ©gen esett ĂĄt
• az elsƑ napokban sĂșlyos sĂĄrgasĂĄgon ment keresztĂŒl vagy Ă©letĂ©nek elsƑ hĂłnapjaiban sĂșlyos beteg volt
• szĂŒletĂ©se utĂĄn lĂ©gzĂ©si zavarok miatt mestersĂ©ges lĂ©legeztetĂ©st kapott vagy egyĂ©b ok miatt hosszabb ideig inkubĂĄtorban ĂĄpoltĂĄk
• olyan csalĂĄdba szĂŒletett, ahol több öröklƑdƑ lĂĄtĂĄsi hiba fordul elƑ

A gyermekek viselkedĂ©se, fejlƑdĂ©se igen eltĂ©rƑ, mĂ©gis az elsƑ Ă©letĂ©v folyamĂĄn többĂ©-kevĂ©sbĂ© meghatĂĄrozott idƑhöz köthetƑk egyes fejlƑdĂ©si ĂĄllomĂĄsok (arcok felismerĂ©se, kĂșszĂĄs, felĂŒlĂ©s, jĂĄtĂ©kok kĂ©zbevĂ©tele stb.). A szokvĂĄnyostĂłl valĂł eltĂ©rĂ©s azonban kellƑ odafigyelĂ©ssel mindig felismerhetƑ.

A szem alapvetƑ funkciĂłja a fĂ©nyĂ©rzĂ©s. Ennek meglĂ©tĂ©t szĂŒletĂ©s utĂĄn rögtön ellenƑrizni lehet az Ășn. fotomotoros reflexszel, mely a pupillĂĄk fĂ©nyre bekövetkezƑ akaratlan szƱkĂŒletĂ©t jelenti. Ez a jelensĂ©g mĂĄr 5 hĂłnapra szĂŒletett koraszĂŒlötteken is megfigyelhetƑ. Laikus szĂŒlƑ is meggyƑzƑdhet rĂłla, ha belevilĂĄgĂ­t gyermeke szemĂ©be. A reflexes pupillaszƱkĂŒlet a szem lĂĄtĂł voltĂĄnak bizonyĂ­tĂ©ka.

FigyelmeztetƑ jel azonban, ha a szembogĂĄr igen tĂĄg Ă©s fĂ©nyre nem szƱkĂŒl össze, vagy ha szĂ­ne nem fekete, hanem szĂŒrkĂ©s, esetleg zöldes-sĂĄrgĂĄs, mint a macskĂĄĂ©.

LĂĄtĂĄskĂĄrosodĂĄsra utal a szemrezgĂ©s Ă©s az, ha a szemek a "semmibe merednek" vagy furcsĂĄn elcsĂșsznak anĂ©lkĂŒl, hogy valamire irĂĄnyulnĂĄnak.

A fej ĂĄllandĂł vagy tartĂłs ferde ĂĄllĂĄsa esetĂ©n feltĂ©telezhetƑ, hogy az egyik szem nem vagy csak alig lĂĄt. A feltƱnƑen nagy szemek Ă©s a tĂșlzott fĂ©nykerĂŒlĂ©s is utalhat szembetegsĂ©gre.

Ha a kisgyermek csetlik-botlik, mĂ©g 6 hĂłnapos kora utĂĄn is a tĂĄrgyak mellĂ© nyĂșl, ha fĂ©lhomĂĄlyban Ă©szrevehetƑen bizonytalanabb, mint tĂĄrsai vagy visszahĂșzĂłdik a közös jĂĄtĂ©ktĂłl, a hĂĄttĂ©rben szemĂ©szeti okot is feltĂ©telezhetĂŒnk.

IskolĂĄskorban a fĂĄradĂ©konysĂĄg, fejfĂĄjĂĄs, a lecke vagy televĂ­ziĂł tĂșl közelrƑl nĂ©zĂ©se gyanĂșs lehet. Egyes esetekben az olvasĂĄsi nehĂ©zsĂ©gek hĂĄtterĂ©ben is kimutathatĂł szemĂ©szeti ok.

Mikor vigyĂŒk gyermekĂŒnket szemĂ©szetre?

KoraszĂŒlötteken vagy genetikai ĂĄrtalmakra gyanĂșs csecsemƑknĂ©l mĂ©g az intĂ©zetbƑl törtĂ©nƑ hazabocsĂĄtĂĄs elƑtt megtörtĂ©nik a szemĂ©szeti vizsgĂĄlat, eltĂ©rĂ©s esetĂ©n a tovĂĄbbi teendƑkrƑl is tĂĄjĂ©koztatjĂĄk a szĂŒlƑket.

GyulladĂĄs, sĂ©rĂŒlĂ©s azonnali szemĂ©szeti vizsgĂĄlatot indokol.

A megszokottĂłl eltĂ©rƑ szemĂĄllĂĄs vagy egyĂ©b frissen felfedezett eltĂ©rĂ©s esetĂ©n mielƑbb fel kell keresni a gyermekszemĂ©szetet. A hibĂĄs szemĂĄllĂĄs (kancsalsĂĄg) elsƑsorban funkcionĂĄlis, s csak mĂĄsodsorban kozmetikai kategĂłria.

A lĂĄtĂĄshibĂĄkat kimutatĂł szƱrĂ©seket (ha gyanĂș van rĂĄ) fĂ©l-, egyĂ©ves korban el lehet vĂ©geztetni, de iskolĂĄskor elƑtt (legkĂ©sƑbb az iskolaĂ©rettsĂ©gi vizsgĂĄlat keretĂ©n belĂŒl) feltĂ©tlenĂŒl szĂŒksĂ©ges.

A szemĂŒveggel korrigĂĄlhatĂł fĂ©nytörĂ©si hiba nem betegsĂ©g. A megfelelƑ korrekciĂł hiĂĄnya viszont jelentƑsen visszavetheti a gyermek Ă©rtelmi Ă©s pszichĂ©s fejlƑdĂ©sĂ©t, iskolai teljesĂ­tmĂ©nyĂ©t.

Dr. Kabai Magdolna
szemész szakorvos

forrĂĄs: archĂ­vum
(Patika TĂŒkör – 010108)