Frontvonalban – A fontérzékenységről

Február eleji kora délután, kint szikrázó napsütés, +17 fok. A sarki iskolából ráérősen ballagnak haza a gyerekek, a babakocsit tologató mamák a napfény felé fordítják kicsinyüket, a nyugdíjasok is ráérősebben igyekeznek haza a boltból. A tavasz néhány napra beköltözött a télbe. A lányom szerint az autósok figyelmetlenebbek, mellettem a villamoson megállás nélkül ásítozik valaki, ebben a hirtelen jött, ám már napok óta tartó tavaszban fejfájósan ébredek.

A becslések szerint minden harmadik ember – különösen a nők többsége – frontérzékeny, azaz érzékenyen reagál az időjárás változásaira. Ez a változékonyság keringési problémákat, anyagcsere- vagy akár hormonháztartási zavarokat is előidézhet, a pszichés, vegetatív, szomatikus problémák együtt jelentkeznek.

Sokan már jó előre érzik a melegfront közeledtét (általában 1-2 órával annak érkezte előtt ingerült, fáradt, megemelkedik a pulzusa, vérnyomása), illetve az ellenfrontra érzékenyeknél a hideg légáramlat átvonulását követően jelentkeznek a szomatikus, pszichés panaszok.

A melegfront közeledtével az erre a légköri változásra érzékenyek feszültebbek lesznek, szívük erősebben ver, a légzésük felgyorsul, fejük fáj. Az alacsony légköri nyomástól szenvedők szervezete e front közeledtére fáradékonysággal, aluszékonysággal, koncentrációs zavarokkal, esetleg mozgásszervi problémáik felerősödésével, hangulatingadozással válaszol.

A frontátvonulásokra különösen a legyengült immunrendszerű idősek, lábadozó betegek, a valamilyen krónikus betegségben szenvedők szervezete felel szélsőséges testi és pszichés tünetekkel. A frontváltozások azért terhelik meg különösen a szerveztet, mert ilyenkor a levegő hőmérsékletén, páratartalmán, a légnyomáson kívül annak oxigéntartalma is változik, utóbbi befolyásolja a szervezet oxigénellátottságát. Ez – egyes esetekben – nehézlégzéshez, fulladáshoz, vagy akár szívműködési zavarokhoz is vezethet.

A hidegfront melegfrontba történő átmenete hajlamosít például a vérzékenységre, vérnyomás- és vércukorszint-emelkedésre, míg a melegfront után bekövetkező hideg idő jöttekor fokozódik a görcskészség, erősödhetnek az allergiás tünetek, asztmás rohamok, ízületi fájdalmak.

Ma már tudományosan alátámasztott tény, hogy a hirtelen időjárás változásokkor megnő a balesetek, a szülések száma, a műtéti szövődmények aránya is. Különösen a tavaszi évszakforduló terheli meg szervezetünket, veszi igénybe fokozottan alkalmazkodóképességünket, mert ebben az átmeneti időszakban gyors egymásutánban váltogatják egymást a magas és alacsony légnyomású frontok.

Egyes becslések szerint az évi 120 időjárási front többsége a tavaszi hónapokra esik. A tavasz közeledte, és az utóbbi néhány évben a minden átmenet nélkül beköszöntő nyári időjárás tehát alaposan megviseli a szervezetünket, hiszen az nem tud fokozatosan hozzászokni a meleghez.

Érdekes, hogy a közép-európaiak döntő többsége melegfront-érzékeny. Az utóbbi húsz évben kutatók százai keresik az összefüggést a globális klímaváltozás és az allergiás, asztmás betegek számának növekedése között. Egyelőre bizonyíthatatlan, hogy ezek a változások befolyással lesznek-e a betegek számának növekedésére, illetve e kór gyógyíthatóságára.

Bártfai Erzsébet, az Országos Meteorológiai Szolgálat orvos-meteorológusa szerint azonban a globális felmelegedésként emlegetett klímaváltozás egyáltalán nem új, nem kirívó meteorológiai jelenség, és nem is kell tőle tartani. Mint mondja, a Föld eddigi története során számos, a mostanihoz hasonló klímaváltozás volt már. A szakember szerint az elkövetkező negyven-ötven évben az emberi szervezet is, az élővilág is alkalmazkodni fog ehhez a kissé szélsőséges – melegebb nyarak, hidegebb, rövidebb telek – időjáráshoz, ha másként nem, hát életmódváltással.

Lehet, hogy a mérsékelt égövön lakóknak is déli életmódra kell áttérniük (mondjuk a déli szieszta bevezetésével kell a legforróbb nyári órák elől elmenekülniük), s az sem kizárt, hogy többet és másként kell az időjárással kapcsolatos előrejelzésekkel és a szélsőségessé vált időjárás következtében kialakuló egészségügyi panaszokkal foglalkozni.

Az orvos-meteorológus egyébként a mostani klímaváltozás nélkül is fontosnak tartja, hogy ismerjük saját szervezetünk időjárási szélsőségekre adott válaszait, hiszen például a frontérzékeny, krónikus betegeknél ezekben az időszakokban indokolt lehet a medicina adagolásának megváltoztatása (például a dózis csökkentése vagy növelése).

Amennyiben tudjuk magunkról, hogy milyen időjárási frontra vagyunk érzékenyek, úgy a házi- vagy kezelőorvosunkkal érdemes megbeszélnünk, hogyan lehet mérsékelni annak kellemetlen tüneteit, illetve hogyan mehetünk elébe betegségünk (szív- és érrendszeri, cukor-, vesebaj) súlyosbodásának.

Az orvos-meteorológus azt tanácsolja, hogy az időjárás változásait nehezen tűrők (például az idősek), vagy akiket ezek a változások zavarnak a megszokott életvitelükben, munkavégzésükben, kérjék ki háziorvosuk tanácsát, hiszen e kellemetlenségek gyógyhatású készítményekkel, mozgással, megfelelő táplálkozással ma már kivédhetők.

T. Puskás Ildikó

forrás: archívum
(Patika Tükör – 040303)