A genetikárĂłl, magyarul az öröklĹ‘dĂ©stanrĂłl, annak eredmĂ©nyeirĹ‘l sokat lehet hallani, a közĂ©piskolai biolĂłgia tankönyv is hosszĂş oldalakon keresztĂĽl mutatja be a genetika alapjait Ă©s legfontosabb eredmĂ©nyeit. Az azonban mĂ©g kevĂ©ssĂ© ismert, hogy bizonyos gĂ©nek környezeti tĂ©nyezĹ‘ktĹ‘l fĂĽggĹ‘en lĂ©pnek működĂ©sbe. Ennek a tudománya az epigenetika, mely szĂł szerinti fordĂtásban azt jelenti: „gĂ©nek, genetika felett”, utalva arra, hogy az epigenetikai változások nem az öröklĹ‘dĂ©s Ăştján, hanem azon felĂĽl befolyásolják egĂ©szsĂ©gi állapotunkat.
A „klasszikus” genetika a genetikai informáciĂłt tartalmazĂł DNS molekulát, annak tulajdonságait kutatja, az epigenetika a DNS-szekvencián kĂvĂĽli sajátosságokkal foglalkozik, nagyjábĂłl azzal, hogy mi „kapcsolja be-ki” a gĂ©neket. Ez a mechanizmus teszi lehetĹ‘vĂ© azt is, hogy az azonos genetikai állomány ellenĂ©re idegsejtek, izomsejtek, hámsejtek tudjanak kialakulni, adott szövetnek, a belsĹ‘ környezetnek megfelelĹ‘ struktĂşrát alkotni.
GĂ©njeink, szĂłrványos mutáciĂłktĂłl eltekintve, egy Ă©leten át változatlanok. Epigenetikai mintázatunk számos elemĂ©t viszont az Ă©letmĂłd befolyásolja, tehát az epigenetikai jelek következmĂ©nye megfordĂthatĂł, vagyis biolĂłgiai Ă©rtelemben sincs minden megĂrva a gĂ©njeinkben.
Epigenetikai kutatások számos vonatkozásban zajlanak jelenleg a világban. EgyrĂ©szt azt vizsgálják, hogy a környezeti hatások mikĂ©ppen hatnak arra az emberre, aki a hatásokat átĂ©li, másrĂ©szt azt derĂtik fel, hogy a szĂĽlĹ‘ket Ă©rt környezeti hatások milyen változásokat okoznak a gyerekeikben.
Az elsĹ‘t jĂłl szemlĂ©lteti, hogy vannak olyanok, akik baleset vagy más traumák, komoly pszichĂ©s megrázkĂłdtatás után szinte azonnal megĹ‘szĂĽlnek. Ez bizonyos gĂ©nek epigenetikai változása miatt fordulhat elĹ‘, hiába öröklĂĽnk szĂĽleinktĹ‘l normálisan működĹ‘ genetikai informáciĂłt, Ă©letmĂłdunk vagy rajtunk kĂvĂĽl állĂł okok okozhatnak olyan változásokat, melyek másik irányba tĂ©rĂtik el a gĂ©njeink működĂ©sĂ©t. A dohányfĂĽstben is rengeteg olyan kĂ©miai anyag van, amely ilyen változást generálhat, de ilyen hatást válthat ki stressz is, ami jelentĹ‘s hormonális felfordulást okozhat a testben.
Epigenetikai mintázatunk nemcsak ránk, de utĂłdainkra is hatással lehet, Ă©letmĂłdunk gyermekeink, unokáink egĂ©szsĂ©gi állapotát is befolyásolja. Sokakban nem is tudatosodik, egy-egy rossz szokás hosszĂş távon, több generáciĂłn keresztĂĽl is mennyire káros lehet. NĂ©hány generáciĂłkon átĂvelĹ‘ epigenetikai változás, melyet a legĂşjabb kutatások mutattak ki:
- a nem megfelelĹ‘ anyai táplálkozás a terhessĂ©g alatt a gyerekben elhĂzáshoz Ă©s cukorbetegsĂ©ghez vezethet,
- egy svĂ©d kutatás azt bizonyĂtotta, hogy a nagyszĂĽlĹ‘k fiatalkori táplálkozása mĂ©g az unokák egĂ©szsĂ©gĂ©re is hatással van: azoknak az unokái, akik rosszabb termĂ©st követĹ‘ Ă©vekben szĂĽlettek – Ă©heztek, vagy nem jutottak elegendĹ‘ Ă©telhez – kisebb esĂ©llyel lettek cukorbetegek, vagyis az utĂłdok diabĂ©teszhajlama összefĂĽgg a nagypapa szĂĽlĹ‘vĂ© válása elĹ‘tti Ă©tkezĂ©sĂ©vel
- az anyai dohányzás esetĂ©n a gyerekben nagyobb esĂ©llyel alakul ki szĂv- Ă©s Ă©rrendszeri megbetegedĂ©sek, elhĂzás, asztma, figyelemhiányos hiperaktivitás (ADHD)
- kutatások azt is kimutatták, hogy egy dohányzó kismama három generációra okozhat károsodást. A dohányzó anyák gyermekeinél a nemdohányzókhoz képest másfélszeres gyakorisággal fordul elő az asztma, de a nagymama nikotinfüggősége is több mint kétszeresére növeli az unokáknál megjelenő légúti betegségek kockázatát
- az anyai alkoholfogyasztás a terhesség alatt az utódban memória zavarokhoz, tanulási zavarokhoz vezethet
- az egyik legfrissebb kutatás pedig azt mutatta ki, hogy azoknak a gyerekeknek a szervezete másképp reagál a stresszre, akiknek csecsemő korban szoros, bensőséges kapcsolatuk volt az édesanyjukkal
„A modern orvoslásban a genetikai vizsgálatok, szűrĂ©sek eredmĂ©nyeit már jelenleg is egyĂĽtt kezelhetjĂĽk az epigenetikai hatásokkal. A genetikai tanácsadás során elmondjuk, hogyan lehet a gĂ©njeinkben rejlĹ‘ hajlamokat változtatni, a betegsĂ©gek kialakulását megakadályozni vagy kĂ©sleltetni. A prediktĂv genetikai tesztek informáciĂłt nyĂşjthatnak arrĂłl, hogy egy szemĂ©lyben kifejlĹ‘dik-e, illetve hajlamos-e rá, hogy kifejlĹ‘djön egy specifikus rendellenessĂ©g. Számos ritka Ă©s gyakori betegsĂ©g lĂ©tezik, amelyre már jelenleg is vĂ©gezhetĹ‘ genetikai teszt, pĂ©ldául bizonyos tĂpusĂş rákszindrĂłmák, a szĂv Ă©s Ă©rrendszert Ă©rintĹ‘ kardiolĂłgiai rendellenessĂ©gek vagy a szĂĽlĹ‘k hordozĂłsága sĂşlyos, utĂłdot potenciálisan Ă©rintĹ‘ genetikai betegsĂ©gek vonatkozásában. Ezen hagyományos genetikai tesztek mellett várhatjuk az epigenetika szerepĂ©nek egyre nagyobb felĂ©rtĂ©kelĹ‘dĂ©sĂ©t a napi szintű orvoslásban” – hĂvja fel a figyelmet a lehetĹ‘sĂ©gekre Dr. Fekete Bálint András, a New Era Genetics klinikai genetikusa.
A legĂşjabb kutatások szerint a genetikai kĂłddal megegyezĹ‘en fontosak lehetnek az epigenetikai hatások, ezek meghatározzák egy ember fizikai Ă©s szellemi egĂ©szsĂ©gĂ©t, a biolĂłgiai Ă©letkort, mely nem azonos a kronolĂłgiai, szĂĽletĂ©si idĹ‘ szerinti Ă©letkorral, Ăgy a hosszĂş Ă©s egĂ©szsĂ©ges Ă©let tudományával foglalkozĂł terĂĽlet alapjává tĂ©ve az epigenetikát. SĹ‘t, ezen felĂĽl az epigenetika mĂ©g tumoros betegsĂ©gek kialakulásában Ă©s kimutatásában is kulcsszerepet játszhat. MĂ©g egy nyomĂłs Ă©rv amellett, hogy saját Ă©s gyermekeink hosszĂş Ă©s egĂ©szsĂ©ges Ă©lete Ă©rdekĂ©ben egĂ©szsĂ©ges Ă©letmĂłdot kövessĂĽnk, mely a gĂ©nek működĂ©sĂ©t is pozitĂvan befolyásolhatja: ne dohányozzunk, kerĂĽljĂĽk a stresszt, aludjunk eleget, sportoljunk, Ă©tkezzĂĽnk kiegyensĂşlyozottan Ă©s tartsuk testsĂşlyunkat a javasolt tartományban.