A sebĂ©szet ĂșttörƑi – II.

A XIX. szåzadban szåmos orvos írta be magåt a sebészeti szakkönyvekbe (egyesek a történelemkönyvekbe is).

Larrey francia hadsebĂ©sz pĂ©ldĂĄul az amputĂĄciĂłk biztonsĂĄgossĂĄ tĂ©telĂ©ben, Cooper a sĂ©rĂŒlt nagyerek (pl. arteria carotis, aorta) lekötĂ©sĂ©ben jĂĄrt az Ă©len. Dupuytren vĂ©gezte el az elsƑ hasfali bĂ©lkivezetĂ©st (anus praeternaturalis) Ă©s ĂĄllkapocs-rezekciĂłt (az Ƒ nevĂ©hez fƱzƑdik a huzamos behatĂĄsra kialakulĂł sĂșlyos tenyĂ©ri kontraktĂșra leĂ­rĂĄsa is).

Wells amerikai fogorvos nitrogĂ©noxidullal narkĂłzist vĂ©gez, Morton Ă©terrel, Simpson kloroformmal kĂ­sĂ©rletezik (mindegyikƑjĂŒk az 1840-es Ă©vekben).

Semmelweis IgnĂĄc (a mikroorganizmusok lĂ©tezĂ©sĂ©nek ismerete nĂ©lkĂŒl) az antiszepszis Ă©lharcosakĂ©nt vĂĄlik ismerttĂ© (sajnos nem elĂ©ggĂ© Ă©s fƑkĂ©nt nem elfogadottĂĄ). Az ĂĄltala vallottakat pedzegeti a mĂ©g kevĂ©sbĂ© elismert Holmes is (USA, Boston).

Billroth nyelƑcsƑ- Ă©s gyomor rezekciĂłt, gĂ©gemƱtĂ©teket vĂ©gez, a skĂłt MacEwen pedig az agysebĂ©szet ĂșttörƑjekĂ©nt agydaganatot tĂĄvolĂ­t el. A XIX. szĂĄzad vĂ©gĂ©n kerĂŒl sor az elsƑ heveny idƑszakban sikeresen elvĂ©gzett vakbĂ©lmƱtĂ©tre, kĂ­sĂ©rleteznek az intubĂĄciĂłval, Schleich nĂ©met sebĂ©sz kokainoldat segĂ­tsĂ©gĂ©vel helyi Ă©rzĂ©stelenĂ­tĂ©st alkalmaz.

Röntgen fizikuskĂ©nt Ășj korszakot nyit a diagnĂłzis lehetƑsĂ©geiben (1895). Rehn-nek sikerĂŒl az elsƑ stabil szĂ­vvarrat, Schlatternek az elsƑ teljes gyomoreltĂĄvolĂ­tĂĄs (1896-1897). A szĂĄzad vĂ©gĂ©n sikeresen tĂĄvolĂ­tanak el beteg tĂŒdƑlebenyt, megtörtĂ©nnek az elsƑ lĂ©pĂ©sek a lumbĂĄlis Ă©rzĂ©stelenĂ­tĂ©s terĂ©n.

VĂĄli BĂ©la EdgĂĄr
orvosiLexikon.hu

(A következƑ rĂ©szben a XX. szĂĄzadi sebĂ©szet mĂ©rföldköveirƑl Ă­runk.)