A rizs a búza után az emberiség legfontosabb növényi tápláléka, a világ összes konyhaművészetének fontos alapanyaga. Több mint 40000 fajtája ismert. Vásárolhatunk basmati rizst Indiából, arborio-fajtát Olaszországból, pálcikarizst Japánból…
Táplálkozástani szempontbĂłl a barna rizs a legĂ©rtĂ©kesebb, hiszen rendkĂvĂĽl magas a rost-, a komplex szĂ©nhidrát Ă©s a B-vitamin-tartalma. Mindemellett egy olyan vegyĂĽlet is találhatĂł benne, amely a koleszterinszint csökkenĂ©sĂ©t eredmĂ©nyezi, ezĂ©rt szĂv-vĂ©dĹ‘ Ă©lelemnek is tekinthetĹ‘. A barnarizs kĂĽlsĹ‘ borĂtása - azaz korpa rĂ©sze - tartalmaz egy vegyĂĽletet, melynek neve oryzanol. Ez az anyag váltja ki a vĂ©rkoleszterin szint csökkenĂ©sĂ©t. Louisana állam egyetemĂ©n vizsgálatot vĂ©geztek, melyben arra kerestĂ©k a választ, hogy a rizskorpa milyen mĂ©rtĂ©kben kĂ©pes a koleszterinszintet csökkenteni. A vizsgált szemĂ©lyek napi 100g rizskorpát fogyasztottak három hĂ©ten át. A felmĂ©rĂ©s vĂ©gĂ©n a vĂ©r-koleszterinszint átlagban 7 százalĂ©kkal, ezen belĂĽl a káros LDL-koleszterin-szint 10 százalĂ©kkal csökkent.
Rákmegelőzés
Mivel a barna rizsnek kifejezetten magas a rosttartalma, ezĂ©rt kĂ©pes a bĂ©lperisztaltikát gyorsĂtani, a szĂ©klet mennyisĂ©gĂ©t növelni, a mĂ©rgezĹ‘ bomlástermĂ©keket megkötni, a belekbĹ‘l kiĂĽrĂteni. Nem csupán a vastagbĂ©l rosszindulatĂş elváltozásait lehet rizsfogyasztással megelĹ‘zni, hanem az emlĹ‘rák elĹ‘fordulási gyakorisága is csökkenthetĹ‘. A magyarázat az, hogy a barnarizs rostanyaga megköti a bĂ©ltraktusban lĂ©vĹ‘ nĹ‘i nemi hormont, Ăgy a vĂ©rben keringĹ‘ ösztrogĂ©nszint lecsökken. Ausztrál Ă©s kanadai kutatások eredmĂ©nye szerint napi 28 g rost 38 százalĂ©kkal csökkenti az emlĹ‘rák kialakulásának kockázatát.
Rizsfajták
Vajon mi a kĂĽlönbsĂ©g a barna, a fĂ©nyezett Ă©s a vadrizs között? A hántolatlan rizsszemet nevezik barna rizsnek, vagy más nĂ©ven cargorizsnek, amely szĂĽrkĂ©s szĂnĂ©t a kĂĽlsĹ‘ rĂ©tegrĹ‘l - ezĂĽsthártyátĂłl - kapja. Ez a hártya takarja az endospermiumot (a mag belsĹ‘ táplálĂł szövete) Ă©s a csĂrát. A barna rizs korpatartalma 3 százalĂ©k, csĂrát 4 százalĂ©kban, mĂg endospermiumot 93 százalĂ©kban tartalmaz. A pelyvátlanĂtott - fĂ©nyezett - rizs rosttartalma lĂ©nyegesen kevesebb, emellett vitaminokban is szegĂ©nyebb. Az alábbiakban összefoglaljuk a hántolt Ă©s hántolatlan rizs közötti összetĂ©telbeli kĂĽlönbsĂ©geket.
Barna rizs (100g): 2.4 mg rost, 3 mg Na, 250 mg K, 480 ÎĽg B1-vitamin, 91 ÎĽg B2-vitamin, 670 ÎĽg B-6 vitamin, 12 mg biotin, 325 mg foszfor, 23 mg Ca, 157 mg Mg; energia 379 kcal
Fényezett rizs (100g): 1.4 mg rost, 6 mg Na, 112 mg K, 90 μg B1-vitamin, 60 μg B2-vitamin, 15 μg B-6 vitamin, 1.4 mg biotin, 90 mg foszfor, 8 mg Ca, 13 mg Mg; energia 346 kcal
A rizs 86-90 százalékban szénhidrátot, 7-9 százalékban fehérjét, a szervezet számára nélkülözhetetlen aminosavakat - methionint és lizint - tartalmaz.
A vadrizs - más néven indián rizs - előnyös tulajdonsága a kedvezően magas aminosav-tartalomban és B-vitamin-összetételben rejlik. Az észak-amerikai Nagy Tavak sekély vizű partjain honos rizsfajtát USA-ban az 1950-es évek óta termesztik, ekkor ismerték fel táplálkozás-élettani jelentőségét. Lignán nevű anyagtartalmánál fogva a csontritkulás megelőzésében is szerepet játszik, mivel az ösztrogénhormonnal megegyező anyagcserehatást vált ki.
Dr. Boros Szilvia
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 020401)