A hajlam örökölhető

[gac]

2867

Megvédhetjük-e gyermekeinket a táplálékallergiás megbetegedéstől?

A táplálékallergiás megbetegedések száma - a preventív törekvések ellenére - az egész világon emelkedik. Ennek oka - többek között - az iparosodásban, a növekvő környezetszennyeződésben, a növényvédő szerek használatában, az élelmiszerek előállításakor és tartósításakor alkalmazott eljárásokban keresendő.

A táplálékallergia kialakulásában örökletes és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak. Nem maga a betegség, hanem a hajlam örökölhető, és az allergia a környezeti tényezők hatására alakul ki. Az allergiára való öröklött hajlamot atópiának nevezzük.

A kórelőzmény, a családi anamnézis adatai a szakemberek számára egyértelműen jelzik, hogy fennáll-e a gyermeknél fokozott kockázat. Ha az egyik szülő atópiás, a születendő gyermeknél a táplálékallergia kialakulásának lehetősége - a negatív családi anamnézisűekéhez képest - két-háromszorosára - kb.20"35 százalékkal - növekszik; ha mindkét szülő atópiás, akkor négy-ötszörösére nő a kockázat. Abban az esetben, ha mindkét szülő azonos típusú allergiás megbetegedésben szenved, például asztmája vagy szénanáthája van, az utódok veszélyeztetettsége elérheti az 50"70 százalékot is. Akkor is fokozott azonban a kockázat, ha a szülőknek ugyan nincs allergiás megbetegedésük, de mindkettőjük családtagjai között előfordult ilyenfajta megbetegedés. Kétségtelen tény azonban az is, hogy az atópiás gyermekek egyharmadának családjában nem volt senkinek allergiája.

Hogyan csökkenthető a kockázat?

Az kétségtelen, hogy az allergiás hajlam öröklődik, ez azonban nem jelenti azt, hogy az allergiás megbetegedés kialakulása elkerülhetetlen.

A megelőzés arra irányul, hogy már az élet korai szakában csökkentsük a gyermek környezetében a potenciális allergének, és az allergiás reakciót "beindító" faktoroknak a jelenlétét.

Az allergének táplálékkal az emésztőcsatornán vagy a légutakon át, illetve a bőrön keresztüli kontaktus útján jutnak be a szervezetbe. Ezért a megelőzésnek mind a táplálék-, mind a légúti, mind a kontaktallergia kivédésére kell irányulnia.

A terhes anya étrendjének megszorítása nem bizonyult eredményesnek a születendő gyermek allergiás megbetegedésének kivédésében; a szükségtelen megszorítás hiányállapot kialakulását eredményezheti, ami a magzat megfelelő fejlődését is veszélyezteti, ezért ma már a szakemberek nem tanácsolják.

Az viszont indokolt lehet, hogy semmilyen ételből ne egyen egyszerre túl nagy mennyiséget, étkezzen változatosan. Arra is vigyázni kell, hogy ne hízzon túl sokat, mert ez is megnövelheti a túlérzékenység kialakulásának a veszélyét.

A terhes anya dohányzása kockázatnövelő tényező, s egyébként is ártalmas a magzatra (a nikotin érösszehúzó hatású, csökkenti a méhlepényben a keringést, rontja a magzat tápanyagellátását, a szén-monoxid és a szén-dioxid pedig rontja az oxigénellátást). Legjobb már a fogamzást megelőzően abbahagyni. A csecsemő környezete is legyen füstmentes, mert a passzív dohányzás is növeli az allergiára való hajlamot.

Svéd vizsgálók kimutatták, hogy a poros, füstös levegő károsító hatása miatt gyárak közelében élő gyermekek között több az allergiás, mint a tiszta levegőjű területeken élők között. A légszennyeződés allergiáskockázat-növelő hatását azzal is csökkenteni lehet, ha például a konyhában gáztűzhely helyett elektromos tűzhelyet használnak, ha erre nincs lehetőség, a gyakori szellőztetés is segít. A lakás gyakori porszívózása, a gondos takarítás, a nedves portörlés mindenképpen jó hatású. Háziállatok ne menjenek be a csecsemő szobájába!

A szoptató anya - fokozott kockázat fennállása esetén - ne fogyasszon nagy allergiás potenciállal rendelkező ételeket (tej, tojás, hal stb.), vagy legalábbis csökkentse ezek mennyiségét, mert az allergének az anyatejben is megjelenhetnek. Ilyen esetekben a szoptató anya ne igyon többet napi 200 ml tejnél és ne egyen meg csak heti két tojást. Gondoskodni kell arról is, hogy az étrendi megszorítás miatt kieső tápanyagokat (például: fehérjét, kalciumot, vitaminokat) egyéb forrásból pótolják.

Az anyatej az ideális táplálék a csecsemő számára. Nem tartalmaz idegen fehérjét, minél tovább tart a kizárólagos szoptatás, annál később következik be az allergén expozíció. Az anyatej védőanyagai csökkentik az idegen fehérjék allergiás potenciáját, s gyulladáscsökkentő hatásuk is van. Védelmet nyújtanak a bélfertőzésekkel szemben, ennélfogva csökkentik a fertőzések kapcsán kialakuló allergia kockázatát.

Javasolt a 4"6 hónapig tartó kizárólagos anyatejes táplálás, s a szoptatás - a leválasztás megkezdése után is - lehetőleg egyéves korig folytatódjon.

Ha nincs elegendő anyatej, az orvos speciális, úgynevezett hipoallergén, illetve hipoantigén tápszert fog ajánlani.

A leválasztás fokozatosan történjen, és halasszuk el az új ételek bevezetését, ha beteg a csecsemő. Egyéves kor előtt ne kapjon olyan ételeket (például: tojás, hal, csokoládé), amelyek gyakran idéznek elő allergiás tüneteket. Mogyorót 3 éves kor előtt ne adjunk a kicsiknek.

Minden fertőzés esetén fokozottan törekedni kell arra, hogy az allergéneket a lehető legalacsonyabb szintre szorítsuk vissza.

Az első életév alatt végzett műtéti beavatkozás, antibiotikus kezelés, légúti és bélfertőzés stb. is hozzájárulhat a túlérzékenység kialakulásához, ezért ha például a műtétet későbbre lehet halasztani, érdemes ezt megtenni.

Vannak, akik a műtét időpontjának beütemezésénél azt is figyelembe veszik, hogy az lehetőleg ne pollenszezonban történjen.

Tervezett terhességnél arra is érdemes gondolni, hogy ne pollenszezonban szülessen a csecsemő. Kevesebb az allergiás megbetegedés azoknál a gyerekeknél, akik a téli hónapokban születtek, és életük első hónapjait jól temperált szobában, tiszta levegőjű környezetben töltötték.

Az is igaz viszont, hogy a gyengébb higiénés viszonyok között élő gyerekek ritkábban allergiásak - ezt számos felmérés is kimutatta.

Nem könnyű megtalálni a középutat, hiszen szeretnénk megvédeni a gyermekeinket a fertőzésektől.

A környezet levegőszennyezettségének mértékéről és a pollenkoncentráció alakulásáról a védőnőtől és a háziorvostól tájékozódhatunk, de közlik a napilapok is.

Dr. Barna Mária

a Magyar Táplálkozástudományi Társaság elnöke

forrás: Patika Tükör - 2002-05-01


Hasznosnak találja? Kérjük, nyilvánítsa ki tetszését facebook oldalunk javára. Köszönjük!
To prevent automated spam submissions leave this field empty.
Kép CAPTCHA
Kérjük, írja be a képen látható karaktereket, ügyelve a kis- és nagybetűkre.







Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×