A globális szén-dioxid-kibocsátás az elmúlt években tovább nőtt, a felmelegedést pedig nem sikerült megállítani, emiatt mára az alkalmazkodás vált az egyetlen reális céllá – mondta Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a Portfolión megjelent interjújában.
Szóba került a Mercosur-egyezmény, amiről a volt köztársasági elnök kifejtette: az EU-nak világos prioritást kellene kijelölnie, első a fogyasztók, a gazdák és az európai piacok védelme. Az európai minőséget meg kell őrizni, és a piacra lépő külső termékekre ugyanazokat a szigorú szabályokat kell érvényesíteni, mint az uniós termékekre.
Ha az ellenőrizetlen, olcsó import elárasztja a piacot, abban a gazdák tönkremennek, ráadásul a fogyasztók rosszabb minőségű termékhez jutnak. Ha viszont a külföldi termékekre is ugyanazokat a környezetvédelmi, állatjóléti és élelmiszerbiztonsági szabályokat érvényesítjük, az európai mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképes maradhat. Laza ellenőrzéssel a saját piacainkat romboljuk le, ez pedig megengedhetetlen.
A hazai vízgazdálkodásról Áder János elmondta: az elmúlt két évben érdemi szemléletváltás történt. Ma már elsősorban nem nagy tározókban kell gondolkodni, hanem a talajban történő vízmegtartásban, ezt a szemléletet tükrözi a tavaly elindult "Vizet a tájba" program is.
Áder János szerint a globális szén dioxid kibocsátás tovább nő a párizsi megállapodás óta a nemzeti vállalások ellenére. Terjednek ugyan a megújuló energiaforrások, de a fosszilis energiahordozók aránya az elmúlt évtizedben csak kismértékben csökkent. A népesség és az életszínvonal emelkedésével az energiaigény is nő, ezzel együtt pedig a légköri szén-dioxid-koncentráció és a felszíni hőmérséklet is.
"Ezért ma nem az a fő kérdés, miként akadályozzuk meg a jelentős felmelegedést – erre reálisan már nincs esély –, hanem az, hogyan alkalmazkodunk hozzá és miként tudjuk mérsékelni az ütemét" – fogalmazott.
Áder János a felmelegedést kísérő másik nagy kihívásként a vízválságot említette, ami nem enyhült, hanem súlyosbodott. A február 25-én induló Planet Budapest 2026 sarokpontjai ezért az adaptáció, a vízbiztonság, a körforgásos gazdaságra való átállás. A cél olyan megoldások bemutatása, amik a jövő generációk esélyeit nem rontják tovább, sőt javítják.
A kiállítást idén nem a Hungexpón, hanem a Vasúttörténeti Park területén rendezik meg, és nemcsak egy hétig, hanem több mint egy hónapig látogathatják az érdeklődők. A Planet Budapest 2026 három pillérre épül, szakmai konferenciákra, élményprogramokra és egy nagyszabású kiállításra. A konferenciák három kiemelt területhez kapcsolódnak, a vízgazdálkodáshoz, fenntartható agráriumhoz és élelmiszergazdasághoz, illetve az energiatermelés- és tárolás kérdéseihez.
A szakmai programot Sir Partha Dasgupta, a Cambridgei Egyetem professzora nyitja meg, aki a fenntartható közgazdaságtan egyik úttörőjének számít.
A rendezvény második lábát az élményprogramok adják. A 10-18 éves korosztály számára készült a Planet Heroes, ami egy interaktív kalandpark, élményszínház és szabadulószoba különleges ötvözete. A fiatalokat színészek vezetik végig a különböző állomásokon, miközben maguk is aktív szereplőivé válnak a történetnek.
A felnőtteknek két külön programmal készülnek. Az egyik egy tematikus tér, a Planet Explorers, ahol 12 témaszigeten keresztül járják körül a fenntarthatóság kérdéseit a földhasználattól a divatig. A másik programelem a Planet Ride, amely egy történetmesélésre épülő kiállítás: bemutatja, hogyan élt az ember korábban harmóniában a természettel, mit változtatott ezen, ennek milyen következményei lettek, végül milyen tennivalók vannak, hogy korábbi rossz döntéseket orvosolják.
Nem változik az expo szerepe, mintegy 100 magyar vállalat mutatja be termékeit és szolgáltatásait olyan területeken, mint az élelmiszerpazarlás csökkentése, a vízgazdálkodás vagy az energiahatékonyság.
(MTI)
