Brit kutatĂłknak sikerĂĽlt Ăşgy megfiatalĂtaniuk egy 53 Ă©ves nĹ‘ bĹ‘rsejtjeit, hogy olyanok legyenek, mint egy 23 Ă©vesĂ©.
A tudĂłsok ezzel a technolĂłgiával az öregedĂ©ssel összefĂĽggĹ‘ betegsĂ©gek, pĂ©ldául a cukorbetegsĂ©g, a szĂvbetegsĂ©gek Ă©s az idegrendszeri rendellenessĂ©gek kezelĂ©sĂ©re szolgálĂł kezelĂ©seket akarnak kifejleszteni.
A kutatĂłcsoport vezetĹ‘je, Wolf Reik, a cambridge-i Babraham IntĂ©zet tudĂłsa szerint ez a mĂłdszer vĂ©gĂĽl lehetĹ‘vĂ© teheti majd, hogy az emberek hosszabb ideig egĂ©szsĂ©gesek maradhassanak öregedĂ©sĂĽk közben – idĂ©zte a kutatĂłt a BBC hĂrportálja.
Reich hangsĂşlyozta, hogy az eLife folyĂłiratban publikált kutatásuk mĂ©g nagyon korai stádiumban van, számos tudományos problĂ©mát kell mĂ©g megoldani, mielĹ‘tt ez az eljárás klinikai vizsgálat tárgya lehet. Ugyanakkor kiemelte, hogy a sikeres sejtfiatalĂtás fontos elĹ‘relĂ©pĂ©st jelent.
A technolĂłgia az 1990-es Ă©vekre nyĂşlik vissza, amikor az Edinburgh melletti Roslin IntĂ©zet kutatĂłi kifejlesztettek egy mĂłdszert, amellyel egy juhbĂłl vett felnĹ‘tt emlĹ‘mirigysejtet embriĂłvá alakĂtottak. Ez vezetett Dolly, a klĂłnozott bárány lĂ©trehozásához.
A Roslin-csoport célja emberi embrionális őssejtek létrehozása volt, hogy ezekből speciális szöveteket, például izmot, porcot és idegsejteket növesszenek.
Ezt a technikát 2006-ban egyszerűsĂtette le a KiotĂłi Egyetemen dolgozĂł Jamanaka Sinja professzor. Az IPS-nek nevezett mĂłdszer lĂ©nyege, hogy a felnĹ‘tt sejtekhez mintegy 50 napon keresztĂĽl vegyi anyagokat adtak, ami genetikai változásokat idĂ©zett elĹ‘, Ă©s a felnĹ‘tt sejteket Ĺ‘ssejtekkĂ© változtatta.
Reik professzor csapata az IPS-technikát 53 Ă©ves bĹ‘rsejteken alkalmazta. A kĂ©miai fĂĽrdĹ‘t azonban 50 naprĂłl körĂĽlbelĂĽl 12 napra rövidĂtettĂ©k le. A sejtek nem váltak embrionális Ĺ‘ssejtekkĂ©, hanem megfiatalodtak: Ăşgy nĂ©ztek ki Ă©s olyan tulajdonságokkal bĂrtak, mintha a 23 Ă©vesek lennĂ©nek.
A technika nem ĂĽltethetĹ‘ át azonnal a klinikai szakaszba, mivel az IPS-mĂłdszer növeli a rákos megbetegedĂ©s kockázatát. Reik professzor azonban bĂzik abban, hogy csoportjával találhat egy alternatĂv, biztonságosabb mĂłdszert.
Reik szerint az a cĂ©l, hogy az emberek egĂ©szsĂ©gesebb mĂłdon öregedhessenek meg. A professzor Ăşgy vĂ©li, elĹ‘ször olyan gyĂłgyszerek kifejlesztĂ©se várhatĂł, amelyek az idĹ‘sebb emberek bĹ‘rĂ©t meg tudja fiatalĂtani azokon a testrĂ©szeken, ahol megsĂ©rĂĽltek, mert Ăgy felgyorsulhat a gyĂłgyulás. A kutatĂłk bebizonyĂtották, hogy ez elvileg lehetsĂ©ges, a megfiatalĂtott bĹ‘rsejtek ugyanis gyorsabban mozognak a sebet szimulálĂł kĂsĂ©rletekben.
A következő lépés az, hogy kiderüljön, a technológia más szövetekben, például az izom-, a máj- és a vérsejtek esetében is működik-e.
(MTI)