A Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság Pécsett tartotta éves szakmai konferenciáját, amely a hetedik a Társaság tudományos összejöveteleinek sorában. A hétvégén befejeződött konferencián olyan érdekes témákat boncolgatnak a szakemberek, mint az inszomniák, alvászavarok, valamint az alvás és epilepszia kapcsolata. Kitértek arra is, hogy mi lehet a fiatalok aluszékonyságának hátterében.
Az idei szakmai konferencia – ahogy az előzőekben is – a továbbképzés, a tapasztalatcsere, az ellátó hálózatban résztvevők (szomnológusok, szakorvosok, háziorvosok, alvástechnikusok és szakasszisztensek) közötti kapcsolattartás alapját képezi. Ezen összejövetelek fő témáit mindig úgy választja meg a Társaság, hogy azok az aktuálisan legfontosabb területeket érintsék. Ebben az évben számos olyan kérdés kerül terítékre, amellyel a hétköznapi életben a betegek kezelése során gyakran találkozhatnak a szakemberek.
A legtöbbször előforduló alvászavar, az inszomnia (álmatlanság) kezelésében elért eredményekről és a megállapított ajánlásokról részletesen esik szó a konferencia alkalmával. Az alvási rendellenességek ezen fajtájára jellemző, hogy a beteg vagy nem képes elaludni, illetve elegendő ideig aludni, vagy pedig többször ébredések szakítják meg az alvást. Legyen szó az inszomnia bármely változatáról, általánosan elmondható, hogy a kórral együtt élők képtelenek pihentetően átaludni az éjszakát és ennek következtében folyamatos fáradtsággal kénytelenek szembenézni.
alvási apnoe
Alvászavarban szenved? Problémája van az elalvással? Gyakran forgolódik, többször felébred éjszaka, reggel alig tud kikászálódni az ágyból? Egyre több ember éli át ezeket a tüneteket. Március 18-án volt az Alvás Világnapja, amelyhez idén a Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság is csatlakozott. Ugyanakkor ezen a napon útjára indította társadalmi célú edukációs kampányát.
Nemzetközi becslések szerint a fejlett országokban a lakosság mintegy 30 százalékát, az idősek akár 60 százalékát is érinthetik a különböző alvászavarok. Részletes statisztika azonban nincs arról, hogy hazánkban valójában hányan is szenvednek alvásbetegségben. Szomorú, hogy többen igyekeznek figyelmen kívül hagyni a tüneteket és nem fordulnak szakemberhez, nem számolva a késői következményekkel.
Az alvásfüggő légzészavarokban, a mozgászavarokban és alváselégtelenségben szenvedők száma fokozatosan növekszik, egyre többen panaszkodnak napközbeni aluszékonyságra, kialvatlanságra. A rossz közérzet mellett romlik a koncentrálóképesség, és a memória is – hangsúlyozta Dr. Szakács Zoltán, a Társaság főtitkára. Ugyanakkor a többműszakos adaptációs zavarokban szenvedők aránya is nő. Az alvászavarok jelentős része gondozást igényel és alapfeltétele, hogy a beteg maga is részesévé váljon e folyamatnak.
Agyvérzés, szívritmuszavar, szívinfarktus… Ki gondolná, hogy a horkolásnak bármi köze lehet súlyos kórképekhez? Pedig egyes kutatások szerint a horkolók körében gyakrabban fordulnak elő ezek az akár halállal is fenyegető elváltozások. A horkolás tehát nem csupán a partner bosszantásáért és a nappali álmosságért felelős… Hogy mit is nevezünk horkolásnak, és mit tehetünk ellene, arról dr. Lengyel Csongor fül-orr-gégésszel, az Országos Onkológiai Intézet munkatársával beszélgettünk.
Kialakulását tekintve a horkolás egészen egyszerű jelenség. Amikor alszunk, valamennyi izmunkhoz hasonlóan a torok izmai is elernyednek. Vannak, akiknél túl nagy a nyelvgyök, vagy túlságosan lazák a lágyszájpad szövetei, így azok belégzéskor a hátulsó garatfalhoz érve leszűkítik, eltorlaszolják a felső légutakat. Ilyenkor az orron vagy a szájon át vett levegőnek szűk területen kell átjutnia, ami durva, érdes hangot kelt ezt hívjuk horkolásnak.
A magyar sportkardiológia megteremtése
Az elmúlt években történ tragikus sportolói halálesetek kapcsán átfogó szűrőprogram indult, melynek során eddig 133 olimpikon és 67 élsportoló teljeskörű kardiológiai és sportélettani kivizsgálására került sor. A vizsgálatok fókuszában a hirtelen szívhalál rizikófaktorainak keresése, illetve megelőzése áll. A vizsgálatok további célja volt a sportág-specifikus, személyre szabott, lehetőleg minél inkább pálya közeli mérések végzése.
A sportolók minden mért és számított paramétere egy biobankban került rögzítésre, melyben különböző kardiológiai kórképekben szenvedő betegek adatai is megtalálhatók, és bioinformatikai módszerekkel összefüggéseikben elemezhetők. Kiemelendő, hogy a világon egyedülállóan 24 órás EKG valamint szív-MRI és echocardiographiás vizsgálat történik szűrés jelleggel. Ezáltal a kóros elváltozások korábban, precízebben diagnosztizálhatók és részletesebb információkhoz juthatunk a sportolói szív struktúrájával, működésével kapcsolatban. A vizsgálatok lehetőséget teremtenek a sportolói edzett szív és a kóros állapotú szív közötti nem mindig éles határ objektív elkülönítésére.
Az átfogó kutatómunka eredményeként meghatározhatók a sportolók sportág-specifikus keringési paramétereire vonatkozó normálértékek is, melyek a jövőben „gold standard”-ként szolgálhatnak a kóros elváltozások kiszűrésére és biztos alapot adhatnak a prevenció jelentőségének megerősítésére. Eredményeink hozzájárulhatnak a sportolói hirtelen szívhalál előfordulásának csökkenéséhez.
Versbe szőtt egészség
Hazai tájaink éghajlatát szem előtt tartva tekintjük át az általuk kínált főbb terápiás lehetőségeket.
Alföldi klímánkat nagy napi és évi hőmérsékleti ingadozás jellemzi. Sok a napfény, csekély a páratartalom és a felhőzet, a csapadékmennyiség kevés, a szél mérsékelt erősségű. Ingerklíma, azaz a szervezettől alkalmazkodást követel. Rheumás betegeknél jótékony, különösen, ha gyógyvíz is rendelkezésre áll. Emellett kedvezően hathat az anémiára.
Önnek ajánljuk
Táblázatok
Cikkeinkből
Jó tudni...
Orvosviccek
Két gyerek beszélget:
- Te, játsszunk doktor bácsisat!
- Jó - feleli a másik. - Te operálsz, én meg beperellek!
