Az alkoholos italok ősidők óta ismertek és kedveltek. A túlzott alkoholfogyasztás és a májkárosodás közötti oki kapcsolatot pedig már évszázadokkal ezelőtt felvetették. Jó példa erre, hogy a májzsugorodást a XVIII. században a "ginivók májá"-nak nevezték. Bár az alkohol és a "zsírmáj" összefüggését az 1800-as évek közepén leírták (Addison), volt olyan kutató, aki még 1949-ben is azt állította, hogy "nincs több bizonyíték arra, hogy az alkoholnak a májra kifejtett toxikus hatása nagyobb lenne, mint pl. a cukorénak". A májkárosodást az alkoholistáknál észlelt rossz tápláltsági állapottal magyarázták.
Az alkohol kis mennyiségben növeli az étvágyat, elősegíti az emésztést és hozzájárul a jó közérzethez. Nagyobb mennyiségben fogyasztva először ingerli, majd csökkenti az idegrendszer működését. A rendszeres alkoholizálás károsítja a májat, az idegrendszert, a szívet, a veséket, emeli a vérnyomást, stb.
Alkoholos májkárosodás fajtái:
- zsírmáj: a krónikus alkoholisták 90 százalékánál kimutatható
- alkoholos májgyulladás
- májzsugorodás
- rosszindulatú daganat; májzsugorodásban nagy gyakorisággal alakul ki.
Növekszik az alkoholfogyasztás és nő a májbetegek száma
Az utóbbi évtizedekben a világ számos országában megnőtt az alkoholfogyasztás és ezzel párhuzamosan több lett a májzsugorodás miatt bekövetkezett halálozás: Angliában ez a szám megháromszorozódott, Németországban pedig négyszeresére emelkedett. Hazánk évtizedek óta vezető helyet foglal el az egy főre jutó alkoholfogyasztásban, s ennek megfelelően az élvonalba kerültünk az alkoholos eredetű májzsugorodás előfordulását tekintve is. A májzsugorodásos esetek 85-90 százaléka alkoholos eredetű. Az alkohol májkárosító hatása az elfogyasztott alkohol mennyiségétől és az alkoholfogyasztás időtartamától függ.
Minél nagyobb a naponta elfogyasztott alkohol mennyisége, annál rövidebb idő alatt alakul ki májkárosodás. Az alkohol májkárosító hatásával szembeni fogékonyság egyénenként változó. Májzsugorodás a nagyivók (napi 160 g alkoholt fogyasztók) kb. 10-30 százalékánál fejlődik ki, 60 százalékuknál alkoholos májgyulladás, míg 70 százalékuknál májelzsírosodás kialakulása várható.
A nők sokkal érzékenyebbek az alkohol-toxicitásra, mint a férfiak, náluk kisebb mennyiség is, ráadásul rövidebb idő alatt májkárosodást okozhat. Alkoholból a mindenki számára ártalmatlan mennyiséget nehéz meghatározni. Általában napi 30 g körül lehet az az alkohol mennyiség - nőknél ennek a fele -, amely valószínűleg nem jár májkárosodással. Az alkohol toxikus hatása iránti érzékenységet öröklött adottságok és környezeti tényezők, pl. a táplálkozás, gyógyszerszedés és egyéb betegségek fennállása is befolyásolja. A rossz tápláltsági állapot növeli a májbetegség súlyosságát. A gyermekek számára az alkohol minden cseppje ártalmas.
Férfiaknál a napi 50-60 g-ot, nőknél ennek a felét meghaladó alkoholfogyasztás 10-15 éven belül, 50 százalékos gyakorisággal májzsugorodást okoz.
A sör 3-5 g, a bor 7-10 g, a pezsgő 10 g, a konyak és a pálinka 30-47 g alkoholt tartalmaz 100 ml-enként.
Egy italon 12 g alkoholmennyiséget értünk. Angliában heti 200 g, a nőknek 130 g alkohol fogyasztását tartják megengedhetőnek. Magyarországon a férfiaknak legföljebb napi két italt, nőknek napi egyet gondolnak még elfogadhatónak. Azok véleménye szerint, akik egy italon csak 8 g alkoholmennyiséget értenek, ennél is kevesebb alkoholbevitel viselhető csak el.
Az alkoholos májbetegség komoly egészségkárosodást jelent. A májzsírosodásnak általában a tetemes májduzzanaton kívül nincsenek komoly tünetei, de a laboratóriumi vizsgálatok már jelzik a bajt.
Az alkoholos májgyulladás különböző súlyosságú lehet, halálozási aránya a 10-30 százalékot is elérheti. Heveny formában legtöbbször nagyobb mennyiségű alkohol fogyasztását követően alakul ki. Rossz állapotot jelez a mélyülő sárgaság, és zavartság fellépése.
Az alkoholos májzsugorodás az alkoholos betegség legsúlyosabb formája. Sokáig tünetmentes lehet. Fogyás, a vázizmok sorvadása, gyengeség, menstruációs zavarok, stb. fordulhatnak elő. A sárgaság lassan, fokozatosan, vagy hirtelen alakul ki, a hasban kimutatható folyadék, a májműködés elégtelenné válását jelzi. Drámai tünet a nyelőcsőben futó erek megrepedése, és a súlyos idegrendszeri elváltozások következtében mutatkozó memóriazavar, elbutulás és a májműködés elégtelensége miatt kialakuló zavartság.
Az alkoholos májbetegségek kezelése nemcsak orvosi feladat. A kezelés alappillére az alkohol megvonása és a teljes absztinencia elérése. Erre csak a beteg együttműködése, a család és a munkahely támogatása esetén van komoly remény. A megvonási tünetek kezelésére mintegy a betegek felénél van szükség.
Nagy súlyt kell helyezni a megfelelő energiát biztosító, fehérje és szénhidrátdús, vitaminokban gazdag táplálkozásra. A beteg máj rendszerint nem képes nagymennyiségű zsírt feldolgozni, ezért mérsékelt zsírmegszorítás szükséges.
Májvédő szerek adása mellett vitaminkészítmények, nagy dózisú B1-vitamin adása indokolt. Hasi folyadékgyülem kialakulásakor sószegény étrendet alkalmazunk, s a vízhajtó terápiát káliumpótlással kell kiegészíteni. A májelégtelenség legsúlyosabb formájában (amikor a vér ammóniaszintje megemelkedik), azonnal fehérjeszegény étrendre térünk át.
A májkárosodás kimenetele nagyrészt azon múlik, sikerül-e a betegnek teljesen lemondani az alkoholról.
Dr. Barna Mária
forrás: archívum
(Patika Tükör – 010701)
