A hirtelen kialakulĂł herefájdalom hátterĂ©ben legtöbbször gyermekurolĂłgiai ellátást igĂ©nylĹ‘ elváltozás van. A baj megállapĂtásakor azonban nemegyszer nehĂ©z feladat elĂ© kerĂĽl az orvos, mivel több kĂłrkĂ©p is hasonlĂł panaszokkal, tĂĽnetekkel jár, Ă©s sokszor a radiolĂłgiai vizsgálatok (pl. ultrahangvizsgálat, a herekeringĂ©s Ăşgynevezett Color Doppler-vizsgálata) eredmĂ©nyĂ©nek birtokában is nehĂ©z tisztázni a háttĂ©rben rejlĹ‘ okot.
Ezek a panaszok bármely Ă©letkorban jelentkezhetnek, ugyanakkor a gyermek kora segĂtsĂ©gĂĽnkre lehet abban, hogy mely betegsĂ©gre gondoljunk. A tĂĽnetek közĂĽl az elsĹ‘ a fájdalom szokott lenni. NehĂ©zsĂ©get jelenthet a diagnosztizálás (Ă©s a gyĂłgykezelĂ©s megkezdĂ©se) szempontjábĂłl, hogy olykor a gyermek kĂ©sĹ‘n jelzi szĂĽleinek panaszait, tĂĽneteit. NĂ©ha a már megbetegedett herĂ©t Ă©rt kisebb ĂĽtĂ©s, rĂşgás kapcsán derĂĽl ki a fájdalom, Ă©s a fiĂş Ă©s családja Ăşgy gondolja, hogy a "baleset" károsĂtotta a herĂ©t, pedig csak Ăgy vált ismerttĂ© a hereelváltozás.
Más esetben - kĂĽlönösen serdĂĽlĹ‘knĂ©l - az Ă©rzĂ©keny lelkű fiĂş szĂ©gyelli, hogy nemi szervi betegsĂ©ge van, ezĂ©rt nem szĂłl szĂĽleinek vagy az iskolaorvosnak, Ă©s bĂzik abban, hogy kezelĂ©s nĂ©lkĂĽl is megszűnnek panaszai. Ez sajnos a gyĂłgyĂtás lehetĹ‘sĂ©geit sokszor hátrányosan befolyásolja, mert egyes kĂłrkĂ©pek esetĂ©n nemcsak a napok, hanem szinte az Ăłrák is számĂtanak.
Milyen tĂĽnetek szokták kĂsĂ©rni a herefájdalmat?
A tĂĽnetek általában azonosak a leggyakrabban elĹ‘fordulĂł kĂłrkĂ©pekben: a here Ă©s mellĂ©khere fájdalma, nyomásĂ©rzĂ©kenysĂ©g, a herezacskĂł egyik felĂ©nek duzzanata, a herezacskĂł bĹ‘rĂ©nek pĂrja, duzzanata. A fájdalom nĂ©ha oly heves, hogy a vizsgálat (tapintás) alkalmával a gyermek az orvos kezĂ©t ellöki, nem engedi meg, hogy megtapintsa a herĂ©t. A duzzanat, a bĹ‘rpĂr mĂ©rtĂ©ke is változĂł lehet - a kisfokĂş duzzanattĂłl egĂ©szen az olyan hatalmas mĂ©retet öltĹ‘ elváltozásig, hogy már járni is alig tud a megnagyobbodott here miatt a gyermek.
Milyen betegségek okozzák a hevenyen kialakuló herefájdalmat?
Leggyakrabban három kórkép valamelyike húzódik meg a panasz mögött:
- A here kocsánycsavarodása.
- A herefüggelék kocsánycsavarodása.
- Heveny mellékhere-gyulladás.
A here kocsánycsavarodása
Ez a kĂłrkĂ©p, melyben a panaszok fellĂ©pte után haladĂ©ktalanul szĂĽksĂ©ges az orvosi beavatkozás. A gyorsaság itt sorsdöntĹ‘ lehet a here Ă©letkĂ©pessĂ©gĂ©nek megmentĂ©se szempontjábĂłl. A here kocsánycsavarodása serdĂĽlĹ‘kben gyakrabban, 10 Ă©ves kor alatt ritkán fordul elĹ‘. Ăšgy jön lĂ©tre, hogy a herĂ©t fĂĽggesztĹ‘ kĂ©pletek lazák, ennek következtĂ©ben a here a herezacskĂłban meg tud fordulni. A herekocsányban lĂ©vĹ‘ erek leszorĂtĂłdnak, a vĂ©rkeringĂ©s a herĂ©ben megszűnik. A here elhalása megelĹ‘zhetĹ‘, ha a műtĂ©t kĂ©sedelem nĂ©lkĂĽl, idĹ‘ben megtörtĂ©nik. Ennek során a herĂ©t eredeti helyzetĂ©be visszafordĂtjuk, Ă©s ebben az állapotban rögzĂtjĂĽk, nehogy ismĂ©t csavarodás törtĂ©nhessen.
Sajnos ha a beteg kĂ©sve jelentkezik, Ă©s a here már elhalt, azt el kell távolĂtanunk. Az ellenoldali herĂ©n megelĹ‘zĹ‘ jelleggel vĂ©gzendĹ‘ kisebb műtĂ©tet (a here rögzĂtĂ©se) is ajánljuk ilyenkor a szĂĽlĹ‘knek, mert a megfigyelĂ©sek szerint a csavarodásra valĂł hajlam a másik oldalon is megvan. EzĂ©rt rendkĂvĂĽl fontos annak biztosĂtása, hogy ne fordulhasson elĹ‘ ugyanilyen kĂłrkĂ©p a másik herĂ©n. Meg kell mĂ©g emlĂteni azt is, hogy ez a jelensĂ©g nemcsak serdĂĽlĹ‘korban, hanem ĂşjszĂĽlötteknĂ©l is elĹ‘fordulhat, Ă©s ilyenkor akár egynapos babánál is elvĂ©gezzĂĽk a műtĂ©tet.
A herefüggelék kocsánycsavarodása
Ez a betegsĂ©g az, amelyik a felsorolt három kĂłrkĂ©p közĂĽl viszonylag kedvezĹ‘bb lefolyásĂş, Ă©s a következmĂ©nyeket tekintve kisebb veszĂ©lyt rejt magában. A herefĂĽggelĂ©k a here felsĹ‘ pĂłlusához csatlakozĂł, kb. 0,5-1 cm hosszĂşságĂş, 1-2 mm szĂ©les kĂ©plet, melynek Ă©lettani jelentĹ‘sĂ©ge nincs, de megtekeredĂ©se esetĂ©n igen fájdalmassá válik, Ă©s a tĂĽnetek, panaszok a megtĂ©vesztĂ©sig utánozhatják a herekocsány-csavarodás kĂ©pĂ©t. EltávolĂtása kis megterhelĂ©st jelentĹ‘ műtĂ©t, Ă©s a gyermek már másnap gyĂłgyultan távozik a kĂłrházbĂłl.
Heveny mellékhere-gyulladás
A heveny mellĂ©khere-gyulladás bakteriális fertĹ‘zĹ‘dĂ©s következtĂ©ben jön lĂ©tre, elsĹ‘sorban serdĂĽlĹ‘kben. A fent leĂrt tĂĽnetek kĂsĂ©rik, melyekhez általában láz is csatlakozik. A duzzanat igen nagyfokĂş. A kezelĂ©s: szigorĂş ágynyugalom, borogatás, szĂ©les spektrumĂş antibiotikum adása. Az ágynyugalom a teljes gyĂłgyulásig szĂĽksĂ©ges, mert ha a mellĂ©khere-gyulladás nem gyĂłgyul teljesen, hegesedĂ©s rĂ©vĂ©n az ondĂłutak elzárĂłdása következhet be.
Ă–sszefoglalva:
Igen lĂ©nyeges tehát, hogy herefájdalom esetĂ©n haladĂ©ktalanul gyermekurolĂłgiai vizsgálatra vigyĂ©k el a gyermeket, hogy az ellátás idĹ‘ben megtörtĂ©nhessen. A vizsgálatra Ă©hgyomorral kell jelentkezni, hiszen lehetsĂ©ges, hogy azonnali műtĂ©t vĂ©gzĂ©se válik szĂĽksĂ©gessĂ©. Ha a gyermek idĹ‘ben kerĂĽl műtĂ©tre, joggal bĂzhatunk abban, hogy a sikeres műtĂ©ttel a here Ă©letkĂ©pessĂ©ge megmenthetĹ‘, Ă©s ezzel a teljes gyĂłgyulás biztosĂthatĂł.
Dr. Merksz MiklĂłs
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 010201)