Bőrgyógyászat / kozmetológia

A psoriasis, vagy ismertebb nevén a pikkelysömör nem kozmetikai rendellenesség, és nem is ápolatlanságból fakadó elváltozás. Egy komoly, genetikai eredetű autoimmun betegségről van szó, amely az ember élete során bármikor felütheti a fejét.

A pikkelysömörrel világszerte a lakosság 1,5-2 százalékának kell minden nap együtt élnie. Ez a gyakorisági arány hazánkban is jellemző, így itthon közel 200 ezer magyar kénytelen megbirkózni a betegséggel. A psoriasis súlyosság szerinti megoszlása alapján a betegek 10%-a tünetmentes, 57 százalékuk enyhén, egynegyedük középsúlyosan, míg 8 százalékuk súlyosan érintett.

A psoriasis vulgaris, magyar nevén pikkelysömör, gyakran előforduló bőrgyógyászati kórkép, melynek különböző súlyosságú formái ismertek. Enyhe esetben csak néhány, elszórt kiütés látható a testen, de vannak olyanok, akiknél a test több mint felét, vagy akár a teljes testfelszínt is beboríthatják a hámló kiütések. A bőrtünetek viszketnek, pszichésen zavarják a beteg mindennapjait, kezelésük időigényes, kellemetlen lehet, valamint súlyos roncsoló ízületi- és körömtünetek kísérhetik a bőr érintettségét. Ezek alapján a pikkelysömör jelentős életminőség-romlást okozhat az érintett betegnél.

Ritka betegségeknek hívjuk azokat a betegségeket, amelyek előfordulása a népességben kevesebb, mint 1/2000, azaz kétezer emberből legfeljebb egyet súlyt.

Azonban több ezer ilyen betegséget tartanak nyilván, amelyek együttesen már jelentős részét érintik az embereknek – ezért is hívják fel a figyelmet február utolsó napján a ritka betegségekre.

Striák akkor jönnek létre, amikor a bőr feszülése következtében a bőr alatti kötőszövetet alkotó rugalmas rostok a fokozott terhelésnek nem tudnak ellenállni és elszakadnak.

Általában a terhesség 3. trimesztere idején jelentkeznek (terhességi csíkok) kezdetben lilás-vörös színűek, később elhalványodnak, gyöngyházfényűek, alig vehetők észre. Az esetek nagy részében a hason, a csípőn, a combon illetve a mellek területén találhatók.

A leggyakoribb bőrpanasz

A bőr szárazsága csecsemőkortól az öregkorig gyakran előfordul, éghajlatunkon az emberek kb. egyharmadának száraz a bőre. A hűvösebb időjárás a legpuhább bőrt is kiszáríthatja, a kinti hideg, szeles, száraz levegő és a meleg fűtött lakás száraz levegőjének együttes hatása még a zsíros bőrön is kiszáradást, hámlást, viszketést okozhat.

A vírusos bőrbetegségek között a szemölcsök fordulnak elő a leggyakrabban. Az esetek többségében fiatal embereknél jelentkeznek, néhány mm-től kb. 1 cm-ig terjedő nagyságú szarukinövések formájában. A bőrön és a nyálkahártyán bárhol előfordulhatnak, de leggyakoribbak a kézen, a tenyéren, illetve az ujjakon. A hajas fejbőrt is gyakran érintik. Nem ritkák a nemi szervek területén elhelyezkedő szemölcsök sem, melyek nemi betegségnek számítanak. Jellemző a szemölcsökre, hogy az esetek nagy részében spontán eltűnnek, majd visszatérnek.

Miért szőrösödnek a nők?

Az utóbbi öt évben teljesen természetessé vált, hogy a nők feleslegesnek ítélt szőrzetüket eltávolítják. Ennek oka egyrészt a divat, másrészt a nő "piacképessé" válásának kérlelhetetlen velejárója: ma mindenkinek el kell tudni adnia magát. Bárhová is jelentkezik egy hölgy munkát keresve, szépnek, okosnak, nőiesnek kell lennie. S ehhez hozzátartozik a szép, szőrtelen láb, az ápolt haj és a sima, pattanásmentes arcbőr.

A fürdőzés szerelmeseinek Magyarországon télen is lehetőségük van a testet-lelket pihentető kikapcsolódásra. Budapest a fürdők városa, és a klasszikus fürdővárosok – mint pl. Hévíz, Zalakaros – mellett Magyarország más vidékein is egymás után nyílnak a kellemes, meleg vizes fürdők.

Az övsömörről

Sokan azt gondolják, hogy az "övsömör" (herpes zoster) csak az övnek megfelelő tájon fordulhat elő. Mások meg sömörnek hiszik a hámló, viszkető, ekcémás jellegű bőrbajt, amely enyhe betegség és nem fájdalmas. A betegség oka: a bárányhimlő-övsömör vírus újraéledése a szervezetben. Minél fiatalabb életkorban esik át a csecsemő vagy gyermek a bárányhimlőn, annál hamarabb szűnik meg a vírussal szembeni védettség. Hazánk neves gyermekbőr-gyógyász professzora, Bókay János ismerte fel először a bárányhimlő és övsömör azonos vírusát. Övsömörben szenvedő egyén környezetében 2 hét lappangási idő után bárányhimlőt kap az, aki a betegségen még nem esett át.

Dr. Kökény Zoltán írása

Jön a nyár, vége az iskolának, ilyenkor a nagyobb gyerekek, vagy éppen az egész család vakációjuk egy részét kirándulással, táborozással töltik.

Ám ahhoz, hogy a pihenés zavartalan legyen, bizony fel kell készülni minden zavaró körülményre. Felsérthetjük a bőrünket, kificamíthatjuk a bokánkat, leéghetünk a napon, "agyoncsíphetnek" a szúnyogok, eleshetünk.

Oldalak

Feliratkozás Bőrgyógyászat / kozmetológia csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×