A felsĆoktatĂĄs hanyagolja a testnevelĂ©st, a korosztĂĄly egĂ©szsĂ©gĂŒgyi mutatĂłi romlanak.
A felsĆoktatĂĄsi törvĂ©ny rendelkezik ugyan a hallgatĂłk egĂ©szsĂ©gĂ©rĆl, ezĂĄltal az intĂ©zmĂ©ny lehetĆsĂ©get biztosĂthat a testmozgĂĄsra, de a bolognai rendszerben mĂĄr nem diplomafĂŒggĆ a testnevelĂ©s tĂĄrgyhoz rendelt kurzusok elvĂ©gzĂ©se. MĂg a felsĆoktatĂĄsi intĂ©zmĂ©nyek eldöntik, hogy kisebb vagy nagyobb szerepet vĂĄllalnak-e a fiatal felnĆttek egĂ©szsĂ©gre nevelĂ©sĂ©ben, addig a 18-25 Ă©ves korosztĂĄly egĂ©szsĂ©gĂŒgyi mutatĂłi egyre rosszabbak.
Az intĂ©zmĂ©nyek felelĆssĂ©g- Ă©s szerepvĂĄllalĂĄsa a testnevelĂ©si ĂłrĂĄk tekintetĂ©ben meglehetĆsen vĂĄltozatos. Vannak intĂ©zmĂ©nyek, amelyekben a testnevelĂ©s tovĂĄbbra is kritĂ©rium tantĂĄrgy maradt, Ă©s arra is van pĂ©lda, hogy a hallgatĂłk csak bizonyos szolgĂĄltatĂĄsi dĂj ellenĂ©ben vehetik igĂ©nybe ezt a lehetĆsĂ©get. A Magyar Egyetemi-FĆiskolai SportszövetsĂ©g (MEFS) szerint mĂĄr kĂ©szĂŒl a felmĂ©rĂ©s azokrĂłl az intĂ©zmĂ©nyekrĆl, akik egyĂĄltalĂĄn nem foglalkoznak a hallgatĂłk egĂ©szsĂ©gre nevelĂ©sĂ©vel. A Nemzeti Sport ĂĄltal megrendelt kutatĂĄsok szerint az orszĂĄg lakossĂĄgĂĄnak 69 szĂĄzalĂ©ka egyĂĄltalĂĄn nem sportol, a maradĂ©k 20 szĂĄzalĂ©k mozgĂĄsszegĂ©ny Ă©letet Ă©l. MagyarorszĂĄgon a legfiatalabb korosztĂĄly, a 18-25 Ă©vesek harmada szenved valamilyen krĂłnikus betegsĂ©gben. Az EgĂ©szsĂ©gĂŒgyi vilĂĄgszervezet (WHO) ĂĄltal kiadott hivatalos adatok szerint a krĂłnikus betegsĂ©gek, mint magas vĂ©rnyomĂĄs, a diabĂ©tesz vagy a keringĂ©si zavarok, vilĂĄgszerte megelĆzik a fertĆzĆ betegsĂ©geket Ă©s a halĂĄloki lista Ă©lĂ©n ĂĄllnak. A krĂłnikus betegsĂ©gek kialakulĂĄsĂĄban döntĆ szerepe van a mozgĂĄsszegĂ©ny Ă©letmĂłdnak.
A MagyarorszĂĄgon mƱködĆ felsĆoktatĂĄsi intĂ©zmĂ©nyek sporttevĂ©kenysĂ©gĂ©t koordinĂĄlĂł Ă©rdekkĂ©pviseleti szövetsĂ©gĂ©nek alelnöke, Dr Honfi LĂĄszlĂł elmondta, hogy a felsĆoktatĂĄsi törvĂ©ny rendelkezik ugyan a hallgatĂłk egĂ©szsĂ©gĂ©rĆl, ezĂĄltal az intĂ©zmĂ©ny lehetĆsĂ©get biztosĂthat a testmozgĂĄsra, de mĂĄr nem diplomafĂŒggĆ a testnevelĂ©s tĂĄrgyhoz rendelt kurzusok elvĂ©gzĂ©se. Azzal, hogy intĂ©zmĂ©nyfĂŒggĆvĂ© tettĂ©k a testnevelĂ©st, leginkĂĄbb a âmindenki azt csinĂĄl, amit akar Ă©s az sem kötelezĆâ elv Ă©rvĂ©nyesĂŒl a felsĆoktatĂĄsban a testnevelĂ©s tekintetĂ©benâ mondta a szakember.
Gyakori, hogy a felsĆoktatĂĄsi intĂ©zmĂ©nyek maguk is prĂłbĂĄlkoznak a sportolĂĄs nĂ©pszerƱsĂtĂ©sĂ©vel Ă©s Ă©letmĂłdszerƱvĂ© tĂ©telĂ©vel: sportĂĄgismertetĆ napokat, sportĂĄgbemutatĂłkat, Ă©vfolyambajnoksĂĄgokat szerveznek.
A kiemelkedĆ sportĂ©lettel rendelkezĆ DunaĂșjvĂĄrosi FĆiskola pĂ©ldĂĄul februĂĄr elejĂ©n PrimĂĄsz Ăgnes Ă©s Ferling Bernadett vezetĂ©sĂ©vel egy dĂ©lelĆtti Olimpikon TornĂĄval hĂvja fel környezete figyelmĂ©t arra, hogy a sport minden Ă©letkorban az egĂ©szsĂ©ges Ă©letmĂłd fontos rĂ©sze.
âA sport minden Ă©letkorban az egĂ©szsĂ©ges Ă©letmĂłd fontos rĂ©sze, rĂĄadĂĄsul a szellemi aktivitĂĄst is befolyĂĄsolja. A DunaĂșjvĂĄrosi FĆiskolĂĄn valljuk, hogy minden a hallgatĂłkrĂłl szĂłl, Ăgy fontos feladatunk, hogy sportolĂĄsi lehetĆsĂ©gek terĂ©n is tĂĄmogassuk Ćket. Ennek ismeretĂ©ben talĂĄn nem vĂ©letlen, hogy a DunaĂșjvĂĄrosi FĆiskolĂĄnak több Ă©lvonalbeli csapatai van, Ă©s az sem, hogy 2004-ben, az AthĂ©ni Olimpia rĂ©sztvevĆi közĂŒl tizenegy, a 2008-as Pekingi OlimpiĂĄn öt sportolĂł volt a DunaĂșjvĂĄrosi FĆiskola hallgatĂłja. Most velĂŒk egyĂŒtt hĂvjuk fel a figyelmet a rendszeres testmozgĂĄs fontossĂĄgĂĄraâ â mondta el Lak Gyöngyi a DunaĂșjvĂĄrosi FĆiskola kommunikĂĄciĂłs igazgatĂłja.
Honfi szerint pĂ©ldaĂ©rtĂ©kƱ a DUF kezdemĂ©nyezĂ©se Ă©s tĂĄmogatni kell minden olyan esemĂ©nyt Ă©s rendezvĂ©nyt, ahol a felsĆoktatĂĄsi intĂ©zmĂ©ny felvĂĄllalja a sportolĂĄs nĂ©pszerƱsĂtĂ©sĂ©t. Ćk maguk mindent elkövetnek ennek Ă©rdekĂ©ben: a MEFS rektori konferenciĂĄkat, intĂ©zmĂ©nyvezetĆket keres meg a sportprogramok nĂ©pszerƱsĂtĂ©sĂ©vel. BĂĄr az intĂ©zmĂ©nyek rĂ©szĂ©rĆl Ă©rkezĆ visszajelzĂ©sek többnyire pozitĂvak, a szakember szerint a szemlĂ©letbeli vĂĄltozĂĄs mellett azĂ©rt gazdasĂĄgi-pĂ©nzĂŒgyi okai is vannak a mozgĂĄsszegĂ©ny Ă©letmĂłdnak. Pedig hosszĂș tĂĄvon takarĂ©kos befektetĂ©snek bizonyul a sportolĂĄs: a WHO 2003-ban kiadott dokumentumĂĄban megĂĄllapĂtotta, hogy minden egyes fizikai aktivitĂĄsba, sportba fektetett dollĂĄr több mint hĂĄromszoros megtakarĂtĂĄst jelent az egĂ©szsĂ©gĂŒgyben.