COPD – górcső alatt a gyermekkor


Tüdő, hörgők ágrendszere

Egy új kutatás szerint a COPD kialakulásának okai közé sorolható az is, ha az illető a tüdőtérfogatához viszonyítottan kisebb kiterjedésű légutakkal rendelkezik.

Ezt a jelenséget dysanapsis-nak nevezzük. A levegő a fa ágaira hasonlító légutakon keresztül kerül a tüdőbe, azonban ezek a kis ágacskák egyes embereknél a tüdő térfogatához viszonyítva rövidebbek az átlagosnál.

A dysanapsis gyermekkorban alakul ki, amikor a légúti ágacskák lassabban nőnek, mint a tüdő térfogata. A kutatás szerint az összességében rövidebb légutakkal rendelkező embereknek rosszabb a tüdőfunkciójuk, így akár nyolcszor nagyobb valószínűséggel alakulhat ki náluk COPD.

A COPD a tüdő betegsége, mely visszafordíthatatlan károsodással, fokozatosan súlyosbodó tünetekkel jár. A légutak beszűkülnek, a tüdőszövet károsodik – lényegében a tüdő gyors elöregedése ismerhető fel. A betegség előrehaladása csupán lassítható, a tünetek enyhíthetőek, azonban a COPD teljes visszafordítására jelenleg sajnos nincsen lehetőség.

A klasszikus megközelítésben a normális tüdőfunkciójú egyének tüdőkapacitása gyorsan csökken, ha éveken át tartó irritációs hatásoknak vannak kitéve – mint például cigarettafüst vagy a légszennyezés. Azonban azoknál az embereknél, akiknek már korai életkoruktól kezdve csökkent a tüdőfunkciójuk, ez az eleve alacsonyabb kiindulópont növelheti a felnőttkori COPD kockázatát, még akkor is, ha a későbbi években nem áll fenn környezeti ártalom számlájára írható kifejezett tüdőfunkció-csökkenés. Az új kutatás adatai alapján a dysanapsis ezen esetek nagy százalékát teheti ki.

A COPD leggyakoribb tünetei közé tartozik a nehézlégzés, amely együtt jár nem múló köhögéssel, fokozott nyáktermeléssel. A légzésfunkció romlása miatt a beteg fáradékonnyá válik, így a betegség előrehaladásával a mindennapi tevékenységek is problémát jelenthetnek, mert a beteg a kisebb terheléseknél is fulladást érez.

A betegség a légzésfunkció vizsgálatával diagnosztizálható. Az erre szolgáló készülék a beteg által belélegzett és kilélegzett levegő térfogatát és áramlási sebességét méri, amelyből a kezelőorvos következtet a tüdő állapotára.

Mit tehetünk, ha már diagnosztizálták a betegséget?

A koronavírus-járvány időszakában a légzésfunkciós vizsgálatot indokolt esetben végzik el a tüdőgyógyászok, erről felvilágosítást az időpontra jelentkezéskor lehet kérni. A betegséget az orvosok már a tünetekből és az előzményekből is megállapíthatják, ezt a későbbiekben elvégzett légzésfunkciós vizsgálat megerősítheti. Ha diagnosztizálták a betegséget, a kezelőorvos személyre szabottan írja elő a terápiát. Manapság számos olyan inhalációs készülék áll a COPD-s betegek rendelkezésére, melyek nagyban hozzájárulnak a betegek életének megkönnyítéséhez, kezelésük könnyen megtanulható és emellett környezetkímélőek is.

A személyre szabott terápiához hozzátartozik a rendszeres mozgás és a helyes étrend is. Érdemes minden nap – a beteg állapotához mérten – aktívan mozogni, ami lehet akár egy kis séta a közeli parkban vagy egy könnyed, átmozgató néhány perces gyakorlatsor, melyekből manapság számtalan található az interneten. Ha a beteg túlsúlyos, fontos minél hamarabb megszabadulni a plusz kilóktól, hogy ne terhelje a szívét. Abban az esetben viszont, ha sovány, meg kell erősödnie. De ne felejtsük el: a betegség rendszeres szakorvosi kontrollja, a dohányfüstmentes és mozgásban gazdagabb életmód mind segíthet a betegség további romlásának megelőzésében.

 

(210325)

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
To prevent automated spam submissions leave this field empty.
Kép CAPTCHA
Kérjük, írja be a képen látható karaktereket, ügyelve a kis- és nagybetűkre.

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×