Amit a veszettségről tudni kell

[gac]
Kutya (Husky, illusztráció)

Ma már senkinek sem lenne szabad meghalnia veszettségben. Megfelelő védőoltásokkal és felvilágosító programokkal a veszettség megelőzhető! - hívja fel a figyelmet több nemzetközi szervezet, köztük az ENSZ és a WHO, akik terveik szerint 2030-ig teljesen fel szeretnék számolni a veszettség miatti elhalálozást.

Talán kevesen gondolnánk, de a veszettség mind a mai napig komoly problémát jelent, elsősorban a fejlődő – afrikai és ázsiai – országokban, ahol nagyobb populációkban élnek kóbor kutyák. Magyarország kifejezetten jó helyzetben van, hiszen nálunk már a 40-es évek óta kötelező a kutyákat nyilvántartani és veszettség ellen beoltani, így a megbetegedés jelentősen visszaszorult. Hazánkban főleg a vadon élő állatok, döntően a rókák hordozzák a kórt, viszont megfelelő védekezés hiányában nemcsak a házi kedvencek, hanem a haszonállatok is megfertőződhetnek.

A megelőzésért azonban nemcsak az állattartók tartoznak felelőséggel, hanem mindenkinek fontos tisztában lenni az alapvető tudnivalókkal, amelyeket a mai világnap (szeptember 28.) alkalmából a veszettség elleni védekezés nemzetközi szakértője, a Boehringer Ingelheim gyűjtött össze:

  • A veszettség egy vírusos megbetegedés, amely az állatok és az ember központi idegrendszerét támadja meg. Amint a kór kifejlődik a szervezetben, végzetes kimenetelű mind emberekben, mind pedig az állatokban.
  • A WHO szerint a veszettség a világ egyik leghalálosabb fertőző vírusa, amely hozzávetőlegesen 160 embert öl meg naponta. Ez tízpercenként egy ember, 40%-uk gyerek.
  • A veszettséget a megbetegedett állatok terjesztik egymás között, azonban harapások, marások útján átterjedhet az emberekre is.
  • A veszettség hordozói környezetünkben leggyakrabban a kutyák, az emberek esetében ők okozzák a veszettség miatti halálesetek 95%-át. A házi kedvencek elsősorban veszett vadállatokkal való érintkezés során fertőződhetnek meg. A vadon élő állatok közül Kelet-Közép-Európában a rókák a leggyakoribb hordozói a kórnak, de a haszonállatok sincsenek biztonságban – sertések, baromfik, kérődzők, de még a lovak is elkaphatják a veszettséget.
  • Még azokban az országokban is, amikről azt gondoljuk, hogy veszettségmentesek, a más területekről érkező állatok miatt a veszettség állandó fenyegetésként van jelen. Magyarországon a NÉBIH felelős a veszettségmentesítésért – a hivatal összesítése szerint hazánk nem veszettségmentes, minden éven előfordul néhány eset.
  • A veszettség 100%-ban megelőzhető a megfelelő oltásokkal és figyelemfelhívó programokkal. A fertőzés elterjedésének megelőzése érdekében hazánkban a három hónaposnál idősebb kutyák veszettség elleni rendszeres védőoltását jogszabály írja elő. A macskák esetében a védőoltás nincs szabályozva, de erősen javasolt. Emellett az a magyar állategészségügyi szolgálat évente kétszer végzi a rókaállomány vakcinázását.
  • A betegség tünetei között a hirtelen megváltozott viselkedés és folyamatosan súlyosbodó bénulás a legjellemzőbbek, emellett izgatott, agresszív viselkedés vagy fásultság is jelentkezhet. Vadállatoknál pedig fontos figyelmeztető jel az embertől való félelem kiesése. A rendellenesen viselkedő vaddal minden kontaktust kerülni kell, illetve gyanús esetben a helyi hatósági állatorvos vagy a helyi vadászati hatóság értesítendő.
  • A veszettséget nagyon nehéz diagnosztizálni. A legjobb esetben tudjuk, hogy az állat kapcsolatba került egy másik állattal, amely elképzelhető, hogy veszett volt, vagy pedig észrevesszük a korai tüneteket. Mindenesetre teljesen biztos diagnózis csak az állat elpusztulása után állítható fel.
  • Ha házi kedvencünket veszett állat támadta meg, a legsürgősebb lépés a seb azonnali helyi kezelése: bő szappanos vízzel mossuk ki a sebet úgy 15 percig. Utána ha tudunk, fertőtlenítésként használjunk 70%-os alkoholt, etanolt vagy jódtinktúrát, és próbáljuk meg késleltetni a seb behegedését ameddig csak lehet. Ezt követően hívjuk az állatorvost, aki ellátja majd az állatot!
    Ha egy állat minket harapott meg, mindenképpen azonnal tisztítsuk ki, majd fertőtlenítsük a sebet, utána pedig forduljunk orvoshoz! Amennyiben az állat gazdája jelen van, kérjük el az állat oltási könyvét, amennyiben kóbor állatról van szó, mindenképpen konzultáljunk orvosunkkal, hiszen veszettség elleni posztexpozíciós sorozatoltásra lehet szükségünk.
  • A WHO becslése szerint évente 59 000 ember hal meg veszettség miatt, és körülbelül 15 millió embert kezelnek, miután veszettség-gyanús állattal érintkeznek. A halálesetek több mint 95%-a a világ legszegényebb régióiban, Afrikában és Ázsiában történik, ahol a háziállatként tartott kutyák oltása széles körben nem elterjedt, és a kitettség utáni kezelés lehetősége is limitált. Hazánkban utoljára 1994-ben fordult elő emberi halálozás veszettség miatt, a sérültek sajnos nem fordultak időben orvoshoz.

"A veszettség kordában tartása Magyarországon is kiemelt feladat, hiszen megfelelő óvintézkedések hiányában a járvány bármikor újra felütheti a fejét" – emelte ki a világnap kapcsán Kopasz Gábor, a Boehringer Ingelheim állatgyógyászati üzletágának vezetője. "A betegség terjedésének megelőzéséhez az állatorvosok, kisállat-tulajdonosok, haszonállat tartók, valamint a kormányzati és civil szervezetek, egészségügyi hatóságok együttműködésére egyaránt szükség van."

 

To prevent automated spam submissions leave this field empty.
Kép CAPTCHA
Kérjük, írja be a képen látható karaktereket, ügyelve a kis- és nagybetűkre.







Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×