A tĂ©len szabadban vĂ©gzett tevĂ©kenysĂ©gek, illetve a meleg, fűtött lakás száraz levegĹ‘je fokozott kihĂvást jelent bĹ‘rĂĽnk számára.
A szabadban sĂ©tálva, sportolva többfĂ©le hatást kell figyelembe vennĂĽnk. VĂ©denĂĽnk kell bĹ‘rĂĽnket a tĂşlzott hidegtĹ‘l, kĂĽlönösen annak, akinek keringĂ©se nem tökĂ©letes. Hamarabb bekövetkezhet a fagyási sĂ©rĂĽlĂ©s kisgyermekeken is, vagy azoknál, akiknek a vĂ©rnyomása nagyon alacsony. A fagyási sĂ©rĂĽlĂ©s enyhe esetben csak bĹ‘rpĂrt okoz, Ă©gĹ‘, viszketĹ‘ Ă©rzĂ©ssel, sĂşlyosabb esetben az Ă©gĂ©shez hasonlĂł hĂłlyagok kĂ©pzĹ‘dĂ©se figyelhetĹ‘ meg. Az enyhĂ©bb esetekben elegendĹ‘ a fokozatos felmelegĂtĂ©s Ă©s melegen tartás, a sĂşlyosabb, hĂłlyagos tĂĽneteket jobb, ha bĹ‘rgyĂłgyász kezeli. A szabadban vĂ©gzett erĹ‘s izomtevĂ©kenysĂ©g, sĂelĂ©s kapcsán a tĂşlzott izzadás, Ă©s – megállás esetĂ©n – a hirtelen lehűlĂ©s okozhat gondokat.
A sĂelĹ‘k a sportolás szĂĽneteiben vagy ebĂ©d után szĂvesen sĂĽtkĂ©reznek a napon. Bármilyen kellemes Ă©rzĂ©s is a tĂ©li sötĂ©t napok után 1-1 napon eltöltött Ăłra, gondolnunk kell arra, hogy a napfĂ©ny tĂ©len is károsĂthatja bĹ‘rĂĽnket. A napfĂ©ny spektrumában lĂ©vĹ‘ ultraviola (UV) fĂ©ny, ennek is rövidebb hullámhosszĂş, UVB sugarai felelĹ‘sek a bĹ‘rrák kialakulásáért, mĂg a hosszabb hullámhosszĂş UVA sugarak kissĂ© mĂ©lyebbre hatolnak a bĹ‘rben, Ă©s öregĂtik, ráncosĂtják azt.
Károsodott bőr
Az UV sugárzás károsĂtja a bĹ‘r sejtjeinek DNS-Ă©t, örökĂtĹ‘ anyagát. A sugárzás hatására a DNS dupla spirálja feltöredezik, Ă©s a hibás DNS-rĹ‘l hibás sejtek kĂ©pzĹ‘dnek. Az emberi szervezet kĂ©pes arra, hogy a DNS hibákat kijavĂtsa. Ha azonban ez a javĂtĂł mechanizmus nem működik, mert a sok károsodás miatt „kimerĂĽlt", vagy veleszĂĽletett defektus miatt nem megfelelĹ‘, a szervezet nem kĂ©pes többĂ© a hibajavĂtásra. LĂ©trejön a fĂ©nykárosodott bĹ‘r, amely száraz, ráncos, pergamenszerű, barna pigmentfoltokkal illetve fehĂ©r, pigmenthiányos terĂĽletekkel tarkĂtott.
Ha nem teszĂĽnk ellene, sĹ‘t, bĹ‘rĂĽnket továbbra is kitesszĂĽk az UV-fĂ©ny károsĂtĂł hatásainak, nemcsak esztĂ©tikai szempontbĂłl lesz zavarĂł, hanem idĹ‘vel megjelenhetnek a bĹ‘rrák kĂĽlönbözĹ‘ fajtái is. Ezek közĂĽl leggyakoribb az alapi sejtes rák, a basalioma, amely, csakĂşgy, mint a laphámsejtekbĹ‘l kiindulĂł rák, a spinalioma, leggyakrabban a napfĂ©nynek kitett terĂĽleteken, az arcon, hajas fejbĹ‘rön, a vállakon, mellkason alakul ki.
A bĹ‘rrák legrosszabb indulatĂş fajtája a melanoma, amely kialakulhat meglĂ©vĹ‘ anyajegyekbĹ‘l vagy látszĂłlag Ă©p bĹ‘rrĹ‘l is. Mivel ez a daganat egyike a legrosszabb indulatĂş ráktĂpusoknak, fontos, hogy minden olyan lehetĹ‘sĂ©get kihasználjunk, amellyel megelĹ‘zhetjĂĽk kialakulását.
Megelőzés, védekezés, ellenőrzés
Érdemes rendszeresen ellenĹ‘riztetni bĹ‘rĂĽnket, fĂ©lĂ©vente-Ă©vente digitális dermatoszkĂłppal átvizsgáltatni anyajegyeinket. Az UV-fĂ©ny károsĂtĂł hatásaival szemben a mindennapokban DNS-vĂ©dĹ‘ Ă©s -regenerálĂł hatĂłanyagot tartalmazĂł testápolĂłval vĂ©dekezhetĂĽnk. A testápolĂł növĂ©nyi hatĂłanyaga rĂ©vĂ©n vĂ©di a bĹ‘r sejtjeinek DNS-Ă©t Ă©s segĂti a szervezet saját regenerálĂł mechanizmusát. Ha tartĂłsan napon kell tartĂłzkodnunk, tĂ©li idĹ‘szakban is UVA Ă©s UVB ellen egyaránt vĂ©dĹ‘ fĂ©nyvĂ©dĹ‘ kĂ©szĂtmĂ©nyt kell használni. Fontos, hogy ezeket a krĂ©meket már fĂ©l Ăłrával azelĹ‘tt bĹ‘rĂĽnkre kell kenni, mielĹ‘tt kimennĂ©nk a napra.
Dr. Vass Ilona
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 070205)