pozitív gondolkodás

Felkészülés az őszi vizsgaidőszakra...A vizsgadrukk Hamuszürke, sápadt arc, kiszáradt száj, szapora szívverés: nem nehéz e „kórképet" azonosítani. Talán nincs is olyan ember, aki életében legalább egyszer ne élte volna át a vizsgadrukk kínzó érzését. Mindannyian másként reagálunk a vizsga okozta stresszhelyzetre. Vannak, akik az izgalomtól jobban teljesítenek, növekszik koncentrációs, asszociációs képességük, és van, akikre a feszültség éppen ellenkezőleg hat: drasztikus teljesítménycsökkenéshez vezet. A vizsgát megelőző szorongásra, lámpalázra nehéz magyarázatot adni, de talán C. F. Bond amerikai pszichológus úgynevezett énmegjelenítés elmélete közelebb vihet e lelki jelenség megértéséhez.

A diagnózis: mellrák

Az alábbi írást egy olvasónk küldte el a szerkesztőségünkbe. A történet, melyet elmesél, vele esett meg. Szenvedő alanya volt egy olyan betegségnek, mely sokak egészségét, mindennapjait, s - késői felfedezése esetén - életét is veszélyeztetheti. Egy volt beteg története következik.

Érezd jól magad!

Pozitív alapérzelmeink, az öröm, a boldogság - érdekes módon - nincsenek olyan jól körülírva a pszichológiában, mint negatív állapotaink, a stressz, a félelem, vagy akár a depresszió.

A pszichiátriában, a pszichológiában főleg a negatív állapotokkal foglalkozunk, pedig talán legalább annyira érdekes lenne arról is beszélni, hogy vajon hogyan, miből építsük fel jó érzé-seinket, boldogságunkat, elégedettségüket.

Szürke ég és szürke lélek

Az ősz az elmúlás, a tél a természet tetszhalála. Bár a színesedő levelű fák gyönyörűek, a városokban aligalig élvezhetjük a látványukat, s a csípős levegő sem olyan üdítő, ha benzingőzzel keveredik. Sokszor már egykét rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy mindent üresnek és értelmetlennek érezzünk. Borongós őszi napokon - a nyirkos téli reggelekről már ne is beszéljünk! - gyorsabban leszünk kedvetlenek, nehezebben mozdulunk, minden lassabban megy.

Ennek persze nem kellene így történnie!

A mosoly az egyetlen olyan kommunikációs eszköz, amely minden kulturális szakadékot áthidal.

Míg a gesztusok és a nyelv elszigetel, addig a mosoly közel hoz egymáshoz. De vajon mióta mosolygunk? Az emberré válás folyamatának fontos része volt a hangokkal való közlés, ez eleinte valószínűleg csak a végtagok (főként a kéz) mozdulatait támaszthatta alá. Erre utal az is, hogy a fejlettebb emlősöknél is megfigyelhető a nevetés. Sok természetfilmben láthattuk már, hogy a játszadozó csimpánzok, miközben megtréfálják egymást (humorérzékük is van, néhány embertársunkkal ellentétben), furcsa recsegő, de ritmikus hangokat adnak ki. Persze az emberi nevetésnek más a mechanizmusa.

Hol a boldogság?

A nyugati és a keleti ember boldogságkeresése alapvetően különbözik.

Beszélgetés Katona Klárival A kedvenc kávéházában találkozunk. Semmit sem változott: "alig" smink, rövid haj, hatalmas, barna szemek.

Még emlékszem, mikor azt énekelte, "savanyú a csokoládé", meg arra is, mikor mindenki az ő gyöngyös frizuráját utánozta, s arra is, mikor elhittük, hogy ez "így gömbölyű". Szemben velem Katona Klári, vagy ahogy Presser Gábor elnevezte: Lárika.

Tejeskávét iszik és kedvesen mosolyog, mikor arról kérdezem, hogy viseli ezt a véget érni nem akaró, hideg telet. (Mert az interjút is el kell kezdeni valahogy, s a időjárás emlegetése megadja az alaphangot...)

Feliratkozás pozitív gondolkodás csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×