böjt

[gac]

Miért, meddig, hogyan?

A böjt bizonyos ideig tartó önkéntes nem evés, mely évezredek óta egyrészt szellemi gyakorlat, másrészt számos betegség kezelésének kelléke.

Az ókorban Hippokratész - a nyugati medicina atyja - hitt abban, hogy a test képes önmagát megújítani. Fontos gyógyító eszköznek tekintette a böjtöt. Ugyanígy Paracelsus is a legjobb gyógymódként hirdette. Az Ajurvéda medicina szintén a gyógyítás fontos építőelemének tekintette.

Tilalmak, hiedelmek, varázslások

Szilveszter az év utolsó napja, Szent Szilveszter pápa ünnepe. A szilveszter és az új év első napjának szokásai, hagyományai jórészt azonosak, mivel a népi kalendáriumok a szilvesztert és az új esztendő első napját egymással összefüggő napoknak tartották.

Évszakok, hónapok, napok és az asztrológia Mindenki fogyókúrázik, különböző praktikákkal kínozza magát, hogy elérje a számára megfelelő testsúlyt. De mi a megfelelő? Ahogyan jól érezzük magunkat, vagy ahogy megfelelünk a külvilág elvárásainak? Ősszüleink nem számolták a kalóriákat, még a konyhai mérleget sem nagyon használták és mégis tudták, mit kell szervezetüknek biztosítania ahhoz, hogy jól érezzék magukat a bőrükben. Mindig az évszaknak és a napoknak megfelelően étkeztek és éltek, ezt a tudást adták tovább generációról generációra. Kakasszóval ébredtek, a naplementével feküdtek, de előtte még felnéztek az égre, hogy milyen színben bújik a nap a látóhatár mögé. Abból már tudták, milyen időjárásra fognak ébredni, e szerint osztották be napi teendőiket, határidőnapló nélkül. A csillagok állásából szervezték életüket, a vetést, az aratást, a betakarítást. A mai kor embere magas falakat, kerítést emel maga köré, hogy ne lássa a csillagokat.

A szépségről, az ideális alkatról minden kornak meg van a maga elképzelése. A képzőművészeti alkotások jól példázzák, hogy ezek az eszményképek időről időre milyen változáson mentek keresztül. Hasonlítsuk csak össze Rubens telt (mai szemmel nézve kifejezetten kövér) nőalakjait Modigliani légies hölgyeivel vagy Degas balerináival. De elég a közelmúltra tekinteni. Az ötvenes években még Marilyn Monroe nőies idomai jelentették az etalont, ma pedig a csontsovány Kate Moss a kifutók sztárja.A média a reklámok, a magazinok, és egyéb tömegkommunikációs csatornák segítségével elénk állít egy „tökéletes", tehát utánozni való idolt. Ezért főleg a fiatalabb korosztály tagjaira jellemző, hogy nem azért kezdenek el fogyókúrázni, mert aggódnak az egészségük miatt, hanem mert meg akarnak felelni a divat által sulykolt elvárásoknak. Nem is lenne ezzel semmi baj, ha mindenki reálisan ítélné meg saját testét, és túlzásoktól mentesen próbálná önmagából a legjobbat kihozni.

Napjainkban kevés olyan népszerű táplálkozási önterápia él a mindennapi gyakorlatban, mint a méregtelenítés, a böjt. Sokan - főleg a tavasz közeledtével - úgy döntenek, hogy nem evésbe kezdenek. Azonban az effajta próbálkozás sokszor ájuláshoz, akár életveszélyes állapothoz is vezethet. Eredményessége csak szigorú orvosi felügyelet mellett valósítható meg.

Mit nevezünk böjtnek?

A karácsony a szeretet, az újjászületés ünnepe. A kereszténység Jézus születését ünnepli december 25-én. Az első adatok szerint már a régi Rómában, I. Gyula pápa idején - a IV. században - ünnepnek számított ez a nap, majd az egész keresztény világban elterjedt. A nem hivők a Napisten születésnapját ünnepelték ezen a napon. Aurelianus császár például elrendelte, hogy december 25-én birodalma egész területén ünnepeljék meg a fény újjászületését, a napfordulót, azaz a legyőzhetetlen, örök, isteni Napot.

A keresztény világ húsvétkor ünnepli Krisztus feltámadását. A karácsony mellett ez a másik legnagyobb egyházi, és egyúttal családi ünnep. Az előkészületi időszak – akárcsak a karácsonyt megelőző hetek – magába foglalta a test és a lélek felkészülését, megtisztulását, vagyis a negyven napos böjtöt, a nagyhetet, a virágvasárnapot (a húsvétvasárnap előtti hatodik vasárnap), a nagypénteket és a nagyszombatot.

Egyes vidékeken hamvazószerdán elmosták a húsos ételek készítéséhez használt, úgynevezett „zsíros” edényeket”, amelyeket csak húsvétkor – a böjti időszak végén – vettek újra elő. Elterjedt böjti étel volt a korpából készült savanyú leves. Sokhelyütt „negyvenöltek”, vagyis negyven napig napjában csak egyszer ettek. Egyes családokban tilos volt az éneklés, sőt a fütyülés, a táncolás is.

Nem mindegy mit, nem mindegy hogyan
Karácsony. A számos ünnepet „felvonultató” téli időszak legkiemelkedőbb eseménye. Az egyházi év az adventtel indul, amely a november 30-ához legközelebb eső vasárnappal kezdődik, és december 24-ig tart.

A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik és vízkeresztig tart. Az év legszebb ünnepén megpróbáljuk szüleinktől, nagyszüleinktől örökölt szokásainkat, hagyományainkat megőrizni, továbbvinni. Természetesen a hagyományok körébe tartoznak étkezési szoká-saink is. A karácsonyesti vacsora az ünnep egyik fénypontja, melyre általában halételeket, töltött káposztát, pulykát, diós és mákos bejglit készítenek, családonként eltérően. E "tradicionálisan magyar ételek" legtöbbje azonban különböző országok gasztronómiai szokásait ötvözve érkezett egykor Magyarországra. A töltött káposzta az egyetlen olyan étel, amely már a népvándorlás idején is a magyarok egyik kedvenc étele volt.

Feliratkozás böjt csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×