Szilveszter az év utolsó napja, Szent Szilveszter pápa ünnepe. A szilveszter és az új év első napjának szokásai, hagyományai jórészt azonosak, mivel a népi kalendáriumok a szilvesztert és az új esztendő első napját egymással összefüggő napoknak tartották.
Az év utolsó napján, mint a legtöbb ünnep alkalmával, a népi rituálék, jóslások, varázslások mind-mind a család, a háztartás, az egyén szerencséjét szolgálták. E népszokások jelentős része ma is él. Az egyik legismertebb szilveszteri hagyomány a zajkeltés: ilyenkor a falubeliek kongatással nagy zajt csapva kergetik el az óesztendőt. Az ország számos területén ősi hagyományai vannak az újévköszöntő verseknek is. Fiatal legények házról házra járnak, köszöntőket mondanak, jó egészséget, szerencsét kívánnak az új esztendőre, amiért ajándékot kapnak.
Az első nap
Az új év első napjához sokféle tiltás fűződik, mivel úgy tartották, ennek a napnak a sikere alapozza meg az egész év szerencséjét. Amit ezen a napon cselekedtek – úgy gondolták –, hatással lesz a következő évre. Ezért általában tartózkodtak a hangos szóváltásoktól, veszekedésektől. A legtöbb vidéken munkatilalom volt, nem lehetett főzni, mosni, takarítani.
Az újesztendőhöz fűződő népi hiedelmek, szokások igen fontos része a táplálkozáshoz kapcsolódik. A legtöbb vidéken elterjedt a baromfihús evésének tilalma, mert úgy tartják, elkaparja a szerencsét. A disznó viszont előtúrja azt, a disznóhúsból készült ételek – pl. a kocsonya – nem véletlenül az egyik legkedveltebb szilveszteri, újévi étek. A lencse, a köles, a rizs is gyakran kerül az ünnepi asztalra; az apró magvak pénzt, gazdagságot hoznak a következő évben. Egyes vidékeken rétest is sütnek, amely szintén a gazdagságot szimbolizálja.
Mit hoz az új év?
Január elseje a jóslások, varázslások napja is. Sok vidéken ezen a napon a lányok férjjóslást tartanak. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az újévi kocsonya elfogyasztása után a lányok egy-egy csontot kitesznek az udvarra, s akiét a kutya elviszi, az még abban az esztendőben férjhez megy.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében a lányok "éjszakai szállítás" tükröt tesznek a párnájuk alá, hogy megálmodják, ki lesz a férjük.
A földműveléssel, állattartással kapcsolatos jóslások – például a moldvai magyar falvakban – még ma is élnek. Újév reggelén újévköszöntők látogatják meg a házakat és különböző terményeket, napraforgót, búzát, árpát stb. szórnak szét, közben jókívánságokat mondanak. A házigazda miután megajándékozta őket, összesöpri a szétszórt magvakat, és a tyúkoknak adja, abban a reményben, hogy az állatok egészségesek és szaporák lesznek az elkövetkezendő évben.
A néphagyomány szerint az újesztendő első napjának időjárása megmutatja, milyen idő lesz egész évben. Ha január elsején napfényes, szép idő van, jó esztendőt jelent. Egyes vidékeken azonban az év utolsó napjának időjárásából következtettek, mint például Hajdú-Bihar megyében. "Ha az esztendő utolsó napján szíp, tiszta üdő volt, eszt monták: Szilveszter végezte nekünk az üdőt, várhatunk jövőre boldog újesztendőt."
Potondi Eszter
forrás: archívum
(Patika Tükör – 031201)
