A kínai orvostudomány legismertebb, legelterjedtebb kezelési módjai az akupunktúra és az akupresszúra.
E gyógymódoknak nemcsak a testi betegségek gyógyítása, de a szervezet egészségének megőrzése, a testenergiaáramlását biztosító meridiánok (energiacsatornák) természetes állapotának fenntartása is a célja.
Az akupunktúrának többezer éves hagyománya van. Európában a jezsuita szerzetesek honosították meg a XVII. században.
Az ősi Kínában kezdetben követ vagy más kemény tárgyat nyomtak a fájó testrészhez.
Évszakok, hónapok, napok és az asztrológia Mindenki fogyókúrázik, különböző praktikákkal kínozza magát, hogy elérje a számára megfelelő testsúlyt. De mi a megfelelő? Ahogyan jól érezzük magunkat, vagy ahogy megfelelünk a külvilág elvárásainak? Ősszüleink nem számolták a kalóriákat, még a konyhai mérleget sem nagyon használták és mégis tudták, mit kell szervezetüknek biztosítania ahhoz, hogy jól érezzék magukat a bőrükben. Mindig az évszaknak és a napoknak megfelelően étkeztek és éltek, ezt a tudást adták tovább generációról generációra. Kakasszóval ébredtek, a naplementével feküdtek, de előtte még felnéztek az égre, hogy milyen színben bújik a nap a látóhatár mögé. Abból már tudták, milyen időjárásra fognak ébredni, e szerint osztották be napi teendőiket, határidőnapló nélkül. A csillagok állásából szervezték életüket, a vetést, az aratást, a betakarítást. A mai kor embere magas falakat, kerítést emel maga köré, hogy ne lássa a csillagokat.
Első alkalommal jelent meg magyar nyelven a hagyományos kínai orvoslás és természetfilozófia legrégebbi kézikönyve. A forrás több mint 2000 éves, jelentősége a nyugati orvostudomány alapjainak számító Corpus Hippocraticumhoz, a Hippokratészi gyűjteményhez hasonlítható.
