alternatív

A böjt bizonyos ideig tartó önkéntes nem evés, mely évezredek óta egyrészt szellemi gyakorlat, másrészt számos betegség kezelésének kelléke.

Az ókorban Hippokratész – a nyugati medicina atyja – hitt abban, hogy a test képes önmagát megújítani. Fontos gyógyító eszköznek tekintette a böjtöt. Ugyanígy Paracelsus is a legjobb gyógymódként hirdette. Az Ajurvéda medicina szintén a gyógyítás fontos építőelemének tekintette.

A vércsoportok bűvöletében

Divatok jönnek, divatok mennek, nincs ez másképp a garantált sikert ígérő fogyókúráknál sem. Túl vagyunk a pont-diétán, a Max Plank módszeren, a káposztaleves kúrán, a testkontrollon. Jelenleg az ABO-terv vezeti a népszerűségi listát, mely - a testkontrollhoz hasonlóan - nem csak egy néhány hetes testsúlycsökkentő program, hanem egy egész életre szóló táplálkozási modell.

Dr. Peter J. D’Adamo természetgyógyász orvos szerint a vércsoportunk nem csak a vérátömlesztésnél, szervátültetésnél fontos, hanem azt is meghatározza, hogy étrendünket milyen alapanyagokból állítsuk össze.

Évszakok, hónapok, napok és az asztrológia Mindenki fogyókúrázik, különböző praktikákkal kínozza magát, hogy elérje a számára megfelelő testsúlyt. De mi a megfelelő? Ahogyan jól érezzük magunkat, vagy ahogy megfelelünk a külvilág elvárásainak? Ősszüleink nem számolták a kalóriákat, még a konyhai mérleget sem nagyon használták és mégis tudták, mit kell szervezetüknek biztosítania ahhoz, hogy jól érezzék magukat a bőrükben. Mindig az évszaknak és a napoknak megfelelően étkeztek és éltek, ezt a tudást adták tovább generációról generációra. Kakasszóval ébredtek, a naplementével feküdtek, de előtte még felnéztek az égre, hogy milyen színben bújik a nap a látóhatár mögé. Abból már tudták, milyen időjárásra fognak ébredni, e szerint osztották be napi teendőiket, határidőnapló nélkül. A csillagok állásából szervezték életüket, a vetést, az aratást, a betakarítást. A mai kor embere magas falakat, kerítést emel maga köré, hogy ne lássa a csillagokat.

A gyógynövényeket, mióta ember él a földön hasznosítják, sőt már előtte is, hiszen az állatok, főként a ragadozók legelészése sem a véletlen műve.

Az ősi kínai gyógyításban jelentős szerepet kaptak a növények, mint gyógyulást segítő anyagok. Az indiai doktorok körül-belül ötszáz fajta gyógynövényt használtak .De nem csak a kelet gyógyítói tudták melyik növényt mire és hogyan használják, hiszen Európában Krisztus előtt 3000-ben a sumérok már ismerték a különböző főzetek és esszenciák hatásait.

Vannak fanatikus hívők, akik személyre szabottat csináltatnak, mások beérik az általánossal. Emlegetik tudományként, ősi tapasztalatok összességeként, de egyes Biblia-magyarázók szerint, bár szó szerint nincs a szövegben, több utalás is van arra: tiltott, nem istentől való dolog. Hogy miről van szó?

Az asztrológia az ókori görögöknél tudomány volt, és a középkorban is komoly tudós tevékenységnek számított a csillagjóslás, az alkímia, a mérnöki tevékenység mellett. Olyannyira jelentős volt, hogy a csaták napját és helyét is a csillagokban megírt esélyek alapján tervezték. Ôsi hát az a hit, hogy a csillagok állása meghatározza jövőnket, s legalább olyan régi, mint a vágy, hogy feltárjuk jövőnket.

Gyógyító rezgések

Egy szép kő szemet gyönyörködtető lehet, de nem csak esztétikai élményt nyújthat, gyógyíthat is.

Az ősi kínai gyógyászatban, az akupunktúrában kezdetben köveket használtak, melyeket később a tű váltott fel.

A kineziológia ma is előszeretettel használ a gyógyításban köveket.

Az asztrológiai is foglalkozik a kövek pozitív kisugárzásával.

A kövek gyógyító erejét többféleképpen használhatjuk fel. Válasszunk ki egy nekünk tetsző, szép követ és azt hordjuk magunknál, vegyük többször a kezünkbe, ezáltal a reflexzónákon át hat, harmóniát sugároz a test egészére.

Első alkalommal jelent meg magyar nyelven a hagyományos kínai orvoslás és természetfilozófia legrégebbi kézikönyve. A forrás több mint 2000 éves, jelentősége a nyugati orvostudomány alapjainak számító Corpus Hippocraticumhoz, a Hippokratészi gyűjteményhez hasonlítható.
A Sárga Császár belső könyvei – Egyszerű kérdések (Huang Di Neijing – Su wen) címet viselő kötet különlegességét az a szemléletbeli és világnézeti paradigmaváltás adja, hogy a kínai kultúrkörben korábban létezett és széles körben elterjedt animisztikus és sámánisztikus betegségfelfogással szemben új, alternatív magyarázattal szolgál.

Méz. Egyszerű, hárombetűs szó. Kinek a tea, kinek Micimackó, kinek a reggeli mézes kenyér jut eszébe róla.

Romantikus piros, nyugtató zöld

Az anyag színét az határozza meg, hogy a Nap sugaraiból mennyit nyel el, illetve mely sugarakat veri vissza.

Életünket el sem tudjuk képzelni színek nélkül. Lakásunkat, környezetünket megtöltjük kedvenc színeinkkel, pillanatnyi hangulatunkat is jól kifejezhetjük azzal, hogy milyen színű ruhát veszünk fel. Már igen régóta használjuk a színeket kommunikációra, gondoljunk pl. arra, hogy egyáltalán nem mindegy, bizonyos alkalmakra milyen színű virágot adunk vagy kapunk. Tudjuk azt is, hogy a kórházak zöldre festett falai nemcsak a festő ízlését dicsérik, hanem a betegek nyugalmát is szolgálják.