Az egyik legnagyobb családi és egyházi ünnepnek, a karácsonynak, akárcsak a húsvétnak, szinte a világ minden táján megvan a maga hosszadalmas előkészületi ideje. Az adventi időszak elsősorban arra szolgál, hogy az emberek testileg is, érzelmileg is megtisztulva adhassák át magukat az ünnepnek.
Sajnos manapság az advent, tehát a karácsonyi ünnepi előkészület időszaka, a jóléti társadalmakban elsősorban a tárgyi felkészülésről, az ajándékok, az ünnepi étkek alapanyagainak beszerzéséről szól, s nem arról a lelki-érzelmi megtisztulásról, felkészülésről, amelyet eleink oly fontosnak tartottak. Különösen érdekes lehet tehát körülnézni a nagyvilágban, hol hogyan ünneplik a szeretet ünnepét...
Anglia
A karácsonyi előkészületek az üdvözlőkártyák szétküldésével kezdődnek. A képeslapokat, -kártyákat nem illik kidobni. Ezeket egy szalagra ragasztják, amelyet felakasztanak a falra, és – akárcsak mi a karácsonyfát – január hatodikán távolítják el.
Persze karácsonyfát – akárcsak más európai országban – a szigetországban is állítanak, amelynek díszítésében részt vesz a család apraja-nagyja. Érdekes, hogy Anglia egyes nagyvárosaiban él még a nálunk már feledésbe merült szokás, a kántálás.
A karácsonyfa feldíszítése után a gyerekek kivonulnak az utcára, ahol karácsonyi dalokat énekelnek, amiért jutalmul cukorkát kapnak. Az angoloknál a Mikulást is megvendégelik: süteményeket, pohárnyi bort tesznek a karácsonyfa alá, a gyerekek pedig nem a cipőiket készítik ki az ajándékoknak (mint a mi csemetéink Szent Miklós napján), hanem az ágyukra akasztott óriási zoknikba várják a meglepetéseket. Másnap a család együtt vacsorázik: gesztenyével töltött pulykát és pudingot. Az ünnepet a petárdákkal felszerelt kekszes dobozok ünnepélyes kinyitása fejeli meg.
Írország
Az íreknél a karácsonyi ünnep két héten át tart. December 13-án kezdődik, és karácsony napjáig tart az ünnep első része, a "Little Christmas" vagy kis karácsony. Karácsonykor az írek gyertyát állítanak az ablakpárkányokra, és katolikus szokások szerint misére mennek. Érdekes szokás, hogy indulás előtt egy pohár whiskyt készítenek ki a Télapónak, és egy csokor sárgarépát a rénszarvasoknak. December 25-én elfogyasztják az ünnepi ebédet, és kibontják a várva várt ajándékokat. Karácsony másnapját nem szűk családi körben ünneplik: rendszerint lóversenyre mennek vagy az utcán énekelnek, mulatnak.
Egyes vidékeken még mindig él az a régi népszokás, hogy a Wren Boyok – ócska ruhákba öltözött fiúcskák – énekelve, zenélve házról házra járnak némi aprópénz reményében.
Finnország
Az utóbbi időben hozzánk is évente egyszer ellátogató Télapó, "Joulu Pukki", a lappföldi Rovaniemi városában él. Finnországban a télapóság komoly üzleti vállalkozás, a Joulu Pukki utazik, leveleket fogad és levelekre válaszol.
A feldíszítendő karácsonyfát az ezer tó és a hatalmas fenyők országában a gyerekek választják ki, mégpedig nem a piacon, hanem egy közeli erdőben. A fát aztán a felnőttek kivágják, hazaviszik, majd feldíszítik. Az ünnep estéjén a család együtt megy ki a temetőbe, hogy elhunyt hozzátartozóira emlékezzen, akiknek sírjaira gyertyákat helyeznek el.
A karácsonyi vacsora lazaccal kezdődik, sajtlevessel, rénszarvassülttel folytatódik. Desszertként tejszínes szilva-, szamócakrémet fogyasztanak.
Franciaország
A francia városok főterein már december elején fenyőt állítanak, az út menti fákon sok ezer kis színes égő világít. Az apró üzletek kirakatai éppúgy fényben pompáznak, akárcsak az éttermek, bevásárlóközpontok. Szenteste, az éjféli mise után következik az ünnepi vacsora, az elmaradhatatlan libamájjal, szarvasgombával, vadhúsból, halfélékből készült fogásokkal, a gesztenyés liba vagy pulyka felszolgálásával. A vacsora a fehér vagy fekete puding, illetve a francia fatörzs (piskótarolád) felszolgálásával fejeződik be.
Franciaország déli részén azonban még élnek a karácsonyi hagyományok. Az éjféli mise után a halászok hallal teli kosarat helyeznek az oltár elé a kis Jézus iránti tiszteletük és szeretetük jeléül. Ezután a családok hazatérnek otthonaikba, ahol elfogyasztják az ünnepi vacsorát, amely elsősorban ízletes halételekből áll. Az e vidékeken élők egyik kedvenc ünnepi étele az articsókás omlett.
A vacsora fénypontja a 13 különböző finomságból álló desszert, amely Krisztus és a tizenkét apostol utolsó vacsoráját jelképezi. Nivernaise-ben disznótoros, Elzászban libamáj és savanyú káposzta, Roussillonban libamáj, osztriga, pulyka, nyúl az ünnepi vacsora. Bretagne-i specialitás, hogy a liba nyakának bőrét megtöltik, megsütik és burgonyapürével tálalják.
Belgium
A gyerekek nem december 24-én, hanem december 6-án kapják az ajándékot, mégpedig nem a Jézuskától, nem az angyalkáktól, hanem a Mikulástól. Karácsonyfát Belgiumban is állítanak december 24-én, amely alá a gyerekek odakészítik a zoknijaikat, várván, hogy apró ajándékok kerüljenek azokba. Csak karácsonykor kerül a reggelizőasztalra az édes kenyér. Az ünnepi ebéd aperitiffel indul, majd tenger gyümölcseivel folytatódik, a főétel pedig töltött pulyka.
Dánia
Dániában már december elején feldíszítik, kivilágítják az utcákat. Elsősorban a gyerekek körében él még a szokás: ismerőseiknek különleges karácsonyi bélyegekkel felékesített üdvözlőlapokat küldenek. A lakások mennyezetét adventi koszorúkkal díszítik, a karácsonyfát pedig – általában – saját készítésű díszekkel, dán zászlócskákból álló füzérrel, piros-fehér szívecskékkel díszítik.
Az ünnepi, pontban hat órakor kezdődő karácsonyi vacsora fő attrakciója a tejberizsből készült desszert, amelybe egy mandulaszemet rejtenek. Aki azt megtalálja, egy szerencsemalacot kap ajándékba. Vacsora után a családfő gyújtja meg a karácsonyfa gyertyáit, amelyet a család körbeáll, énekelve körbetáncol. Ezt követi a gyerekek megajándékozása, majd a fa alatti közös családi játék.
Csehország
A csehek december 24-ének misztikus jelentőséget tulajdonítanak: hisznek abban, hogy szenteste csodák történnek, s ez az éjszaka megsúghatja a jövőt is annak, akinek van füle a hallásra. Karácsonykor a cseheknél sem a Jézuska, hanem a Mikulás hozza az ajándékokat, az ő érkezését viszont a gyermek Jézus jelzi, kis csengettyűvel.
Németország
Adventvasárnap gyertyákat gyújtanak, Borbála (december 4.) napján aranyesőágakat raknak a vázába, hogy karácsonyra kihajtson.
Szent Miklós napján a gyerekek az ajtó elé kitett, kitisztított csizmáikba várják az ajándékokat. December 1-jén érdekes naptárakat készítenek, melyek apró meglepetéseket rejtenek a gyerekeknek mindennap, egészen karácsony estig.
A karácsonyfát december 24-én együtt díszíti az egész család, majd következik az ünnepi menü: ropogós libasült vöröskáposztával és krumplival. A gyerekek január 6-án, a háromkirályok napján, királynak öltözve járják az utcákat, s minden kapura felírják a királyok neveinek kezdőbetűit.
Olaszország
Ahány vidék, annyi karácsonyi szokás, legalábbis Olaszországban. Észak-Olaszországban a Télapó, "Babbo Natale", vagy a kis Jézus ajándékozza meg a gyerekeket. Egyes vidékeken már december 13-án megkapják az ajándékokat Szent Lucától, Rómában viszont egy "Befana" névre hallgató jóságos öreg boszorkány juttatja el a kéményen át a csomagokat a gyerekekhez.
A karácsonyi vacsora jellegzetes előétele: a parajjal töltött ravioli diós vajjal leöntve vagy a gorgonzola töltött gombával. Főételként sült házinyulat esznek pármai sonkával. A vacsorát az elmaradhatatlan desszertek zárják, többek között: tiramisu, fenyőmagos csillag, csokoládés kuglóf.
Oroszország
Oroszországban a gyerekeknek január 6-áig kell várniuk, hogy felállíthassák és feldíszíthessék a jolkát, az orosz fenyőfát. Náluk ugyanis, december 25-26. helyett csak január 6-án, vízkeresztkor tartanak nagy ünnepet. A szegényebbek hónapokig takarékoskodnak, nehogy valamit is nélkülözni kelljen az ünnepi asztalról.
Az előétel a népszerű zakuszki, a blini (kis élesztős, lazaccal, kaviárral töltött palacsinta) vagy a grúz eredetű, virágformájú töltött káposzta. A tehetősebbek a fekete belugakaviárt, a szegényebbek padlizsánkrémet fogyasztják. Igen ismert levesük a sűrű szoljanka-leves vagy a csípős scsí, ami mellé pirozskit, káposztával, darált hússal töltött vodkás tésztát esznek. A vacsorát desszertként sajttorta, kuglóf vagy egy szelet híres oroszkrémtorta zárja.
Portugália
A karácsony előtti este a portugál gyerekek a tűzhely mellé készítik a cipőiket, amelyből szenteste húzzák elő és bontják ki a lábbelikben lapuló ajándékokat. Ezután fogyasztják el a tradicionális ünnepi vacsorát, ami sózott, szárított tőkehalból és burgonyából áll.
Spanyolország
A spanyoloknál a december elején elkezdődő karácsonyi ünnepek fénypontja január 6-a, háromkirályok napja. Itt is állítanak karácsonyfát, és vesznek ajándékot a gyerekeiknek karácsonykor, de az igazi ünneplésre január 6-án kerül sor. Itt is a lábbelikbe kerülnek a meglepetések, amelyeket a három király ajándékaként tartanak számon.
A fény ünnepén a spanyolok is feldíszítik az utcáikat, tereiket, kirakataikat, majd tolongva követik a háromkirályok díszes hintóját, akik az este elérkeztével elvegyülnek a tömegben, a gyerekek legnagyobb örömére.
A különleges ünnepi fogások közül a legismertebb: a mandulaleves és a kemencében sült dévérkeszeg.
T. Puskás Ildikó
forrás: archívum
(Patika Tükör – 041205)