Az egyik legnagyobb családi és egyházi ünnepnek, a karácsonynak, akárcsak a húsvétnak, szinte a világ minden táján megvan a maga hosszadalmas előkészületi ideje. Az adventi időszak elsősorban arra szolgál, hogy az emberek testileg is, érzelmileg is megtisztulva adhassák át magukat az ünnepnek.
Sajnos manapság az advent, tehát a karácsonyi ünnepi előkészület időszaka, a jóléti társadalmakban elsősorban a tárgyi felkészülésről, az ajándékok, az ünnepi étkek alapanyagainak beszerzéséről szól, s nem arról a lelki-érzelmi megtisztulásról, felkészülésről, amelyet eleink oly fontosnak tartottak. Különösen érdekes lehet tehát körülnézni a nagyvilágban, hol hogyan ünneplik a szeretet ünnepét...
Anglia
A karácsonyi elĹ‘kĂ©szĂĽletek az ĂĽdvözlĹ‘kártyák szĂ©tkĂĽldĂ©sĂ©vel kezdĹ‘dnek. A kĂ©peslapokat, -kártyákat nem illik kidobni. Ezeket egy szalagra ragasztják, amelyet felakasztanak a falra, Ă©s – akárcsak mi a karácsonyfát – január hatodikán távolĂtják el.
Persze karácsonyfát – akárcsak más eurĂłpai országban – a szigetországban is állĂtanak, amelynek dĂszĂtĂ©sĂ©ben rĂ©szt vesz a család apraja-nagyja. Érdekes, hogy Anglia egyes nagyvárosaiban Ă©l mĂ©g a nálunk már feledĂ©sbe merĂĽlt szokás, a kántálás.
A karácsonyfa feldĂszĂtĂ©se után a gyerekek kivonulnak az utcára, ahol karácsonyi dalokat Ă©nekelnek, amiĂ©rt jutalmul cukorkát kapnak. Az angoloknál a Mikulást is megvendĂ©gelik: sĂĽtemĂ©nyeket, pohárnyi bort tesznek a karácsonyfa alá, a gyerekek pedig nem a cipĹ‘iket kĂ©szĂtik ki az ajándĂ©koknak (mint a mi csemetĂ©ink Szent MiklĂłs napján), hanem az ágyukra akasztott Ăłriási zoknikba várják a meglepetĂ©seket. Másnap a család egyĂĽtt vacsorázik: gesztenyĂ©vel töltött pulykát Ă©s pudingot. Az ĂĽnnepet a petárdákkal felszerelt kekszes dobozok ĂĽnnepĂ©lyes kinyitása fejeli meg.
Írország
Az ĂreknĂ©l a karácsonyi ĂĽnnep kĂ©t hĂ©ten át tart. December 13-án kezdĹ‘dik, Ă©s karácsony napjáig tart az ĂĽnnep elsĹ‘ rĂ©sze, a "Little Christmas" vagy kis karácsony. Karácsonykor az Ărek gyertyát állĂtanak az ablakpárkányokra, Ă©s katolikus szokások szerint misĂ©re mennek. Érdekes szokás, hogy indulás elĹ‘tt egy pohár whiskyt kĂ©szĂtenek ki a TĂ©lapĂłnak, Ă©s egy csokor sárgarĂ©pát a rĂ©nszarvasoknak. December 25-Ă©n elfogyasztják az ĂĽnnepi ebĂ©det, Ă©s kibontják a várva várt ajándĂ©kokat. Karácsony másnapját nem szűk családi körben ĂĽnneplik: rendszerint lĂłversenyre mennek vagy az utcán Ă©nekelnek, mulatnak.
Egyes vidékeken még mindig él az a régi népszokás, hogy a Wren Boyok – ócska ruhákba öltözött fiúcskák – énekelve, zenélve házról házra járnak némi aprópénz reményében.
Finnország
Az utóbbi időben hozzánk is évente egyszer ellátogató Télapó, "Joulu Pukki", a lappföldi Rovaniemi városában él. Finnországban a télapóság komoly üzleti vállalkozás, a Joulu Pukki utazik, leveleket fogad és levelekre válaszol.
A feldĂszĂtendĹ‘ karácsonyfát az ezer tĂł Ă©s a hatalmas fenyĹ‘k országában a gyerekek választják ki, mĂ©gpedig nem a piacon, hanem egy közeli erdĹ‘ben. A fát aztán a felnĹ‘ttek kivágják, hazaviszik, majd feldĂszĂtik. Az ĂĽnnep estĂ©jĂ©n a család egyĂĽtt megy ki a temetĹ‘be, hogy elhunyt hozzátartozĂłira emlĂ©kezzen, akiknek sĂrjaira gyertyákat helyeznek el.
A karácsonyi vacsora lazaccal kezdĹ‘dik, sajtlevessel, rĂ©nszarvassĂĽlttel folytatĂłdik. DesszertkĂ©nt tejszĂnes szilva-, szamĂłcakrĂ©met fogyasztanak.
Franciaország
A francia városok fĹ‘terein már december elejĂ©n fenyĹ‘t állĂtanak, az Ăşt menti fákon sok ezer kis szĂnes Ă©gĹ‘ világĂt. Az aprĂł ĂĽzletek kirakatai Ă©ppĂşgy fĂ©nyben pompáznak, akárcsak az Ă©ttermek, bevásárlĂłközpontok. Szenteste, az Ă©jfĂ©li mise után következik az ĂĽnnepi vacsora, az elmaradhatatlan libamájjal, szarvasgombával, vadhĂşsbĂłl, halfĂ©lĂ©kbĹ‘l kĂ©szĂĽlt fogásokkal, a gesztenyĂ©s liba vagy pulyka felszolgálásával. A vacsora a fehĂ©r vagy fekete puding, illetve a francia fatörzs (piskĂłtarolád) felszolgálásával fejezĹ‘dik be.
Franciaország dĂ©li rĂ©szĂ©n azonban mĂ©g Ă©lnek a karácsonyi hagyományok. Az Ă©jfĂ©li mise után a halászok hallal teli kosarat helyeznek az oltár elĂ© a kis JĂ©zus iránti tiszteletĂĽk Ă©s szeretetĂĽk jeléül. Ezután a családok hazatĂ©rnek otthonaikba, ahol elfogyasztják az ĂĽnnepi vacsorát, amely elsĹ‘sorban Ăzletes halĂ©telekbĹ‘l áll. Az e vidĂ©keken Ă©lĹ‘k egyik kedvenc ĂĽnnepi Ă©tele az articsĂłkás omlett.
A vacsora fénypontja a 13 különböző finomságból álló desszert, amely Krisztus és a tizenkét apostol utolsó vacsoráját jelképezi. Nivernaise-ben disznótoros, Elzászban libamáj és savanyú káposzta, Roussillonban libamáj, osztriga, pulyka, nyúl az ünnepi vacsora. Bretagne-i specialitás, hogy a liba nyakának bőrét megtöltik, megsütik és burgonyapürével tálalják.
Belgium
A gyerekek nem december 24-Ă©n, hanem december 6-án kapják az ajándĂ©kot, mĂ©gpedig nem a JĂ©zuskátĂłl, nem az angyalkáktĂłl, hanem a MikulástĂłl. Karácsonyfát Belgiumban is állĂtanak december 24-Ă©n, amely alá a gyerekek odakĂ©szĂtik a zoknijaikat, várván, hogy aprĂł ajándĂ©kok kerĂĽljenek azokba. Csak karácsonykor kerĂĽl a reggelizĹ‘asztalra az Ă©des kenyĂ©r. Az ĂĽnnepi ebĂ©d aperitiffel indul, majd tenger gyĂĽmölcseivel folytatĂłdik, a főétel pedig töltött pulyka.
Dánia
Dániában már december elejĂ©n feldĂszĂtik, kivilágĂtják az utcákat. ElsĹ‘sorban a gyerekek körĂ©ben Ă©l mĂ©g a szokás: ismerĹ‘seiknek kĂĽlönleges karácsonyi bĂ©lyegekkel felĂ©kesĂtett ĂĽdvözlĹ‘lapokat kĂĽldenek. A lakások mennyezetĂ©t adventi koszorĂşkkal dĂszĂtik, a karácsonyfát pedig – általában – saját kĂ©szĂtĂ©sű dĂszekkel, dán zászlĂłcskákbĂłl állĂł fĂĽzĂ©rrel, piros-fehĂ©r szĂvecskĂ©kkel dĂszĂtik.
Az ünnepi, pontban hat órakor kezdődő karácsonyi vacsora fő attrakciója a tejberizsből készült desszert, amelybe egy mandulaszemet rejtenek. Aki azt megtalálja, egy szerencsemalacot kap ajándékba. Vacsora után a családfő gyújtja meg a karácsonyfa gyertyáit, amelyet a család körbeáll, énekelve körbetáncol. Ezt követi a gyerekek megajándékozása, majd a fa alatti közös családi játék.
Csehország
A csehek december 24-Ă©nek misztikus jelentĹ‘sĂ©get tulajdonĂtanak: hisznek abban, hogy szenteste csodák törtĂ©nnek, s ez az Ă©jszaka megsĂşghatja a jövĹ‘t is annak, akinek van fĂĽle a hallásra. Karácsonykor a cseheknĂ©l sem a JĂ©zuska, hanem a Mikulás hozza az ajándĂ©kokat, az Ĺ‘ Ă©rkezĂ©sĂ©t viszont a gyermek JĂ©zus jelzi, kis csengettyűvel.
Németország
Adventvasárnap gyertyákat gyújtanak, Borbála (december 4.) napján aranyesőágakat raknak a vázába, hogy karácsonyra kihajtson.
Szent MiklĂłs napján a gyerekek az ajtĂł elĂ© kitett, kitisztĂtott csizmáikba várják az ajándĂ©kokat. December 1-jĂ©n Ă©rdekes naptárakat kĂ©szĂtenek, melyek aprĂł meglepetĂ©seket rejtenek a gyerekeknek mindennap, egĂ©szen karácsony estig.
A karácsonyfát december 24-Ă©n egyĂĽtt dĂszĂti az egĂ©sz család, majd következik az ĂĽnnepi menĂĽ: ropogĂłs libasĂĽlt vöröskáposztával Ă©s krumplival. A gyerekek január 6-án, a háromkirályok napján, királynak öltözve járják az utcákat, s minden kapura felĂrják a királyok neveinek kezdĹ‘betűit.
Olaszország
Ahány vidék, annyi karácsonyi szokás, legalábbis Olaszországban. Észak-Olaszországban a Télapó, "Babbo Natale", vagy a kis Jézus ajándékozza meg a gyerekeket. Egyes vidékeken már december 13-án megkapják az ajándékokat Szent Lucától, Rómában viszont egy "Befana" névre hallgató jóságos öreg boszorkány juttatja el a kéményen át a csomagokat a gyerekekhez.
A karácsonyi vacsora jellegzetes előétele: a parajjal töltött ravioli diós vajjal leöntve vagy a gorgonzola töltött gombával. Főételként sült házinyulat esznek pármai sonkával. A vacsorát az elmaradhatatlan desszertek zárják, többek között: tiramisu, fenyőmagos csillag, csokoládés kuglóf.
Oroszország
Oroszországban a gyerekeknek január 6-áig kell várniuk, hogy felállĂthassák Ă©s feldĂszĂthessĂ©k a jolkát, az orosz fenyĹ‘fát. Náluk ugyanis, december 25-26. helyett csak január 6-án, vĂzkeresztkor tartanak nagy ĂĽnnepet. A szegĂ©nyebbek hĂłnapokig takarĂ©koskodnak, nehogy valamit is nĂ©lkĂĽlözni kelljen az ĂĽnnepi asztalrĂłl.
Az előétel a nĂ©pszerű zakuszki, a blini (kis Ă©lesztĹ‘s, lazaccal, kaviárral töltött palacsinta) vagy a grĂşz eredetű, virágformájĂş töltött káposzta. A tehetĹ‘sebbek a fekete belugakaviárt, a szegĂ©nyebbek padlizsánkrĂ©met fogyasztják. Igen ismert levesĂĽk a sűrű szoljanka-leves vagy a csĂpĹ‘s scsĂ, ami mellĂ© pirozskit, káposztával, darált hĂşssal töltött vodkás tĂ©sztát esznek. A vacsorát desszertkĂ©nt sajttorta, kuglĂłf vagy egy szelet hĂres oroszkrĂ©mtorta zárja.
Portugália
A karácsony elĹ‘tti este a portugál gyerekek a tűzhely mellĂ© kĂ©szĂtik a cipĹ‘iket, amelybĹ‘l szenteste hĂşzzák elĹ‘ Ă©s bontják ki a lábbelikben lapulĂł ajándĂ©kokat. Ezután fogyasztják el a tradicionális ĂĽnnepi vacsorát, ami sĂłzott, szárĂtott tĹ‘kehalbĂłl Ă©s burgonyábĂłl áll.
Spanyolország
A spanyoloknál a december elejĂ©n elkezdĹ‘dĹ‘ karácsonyi ĂĽnnepek fĂ©nypontja január 6-a, háromkirályok napja. Itt is állĂtanak karácsonyfát, Ă©s vesznek ajándĂ©kot a gyerekeiknek karácsonykor, de az igazi ĂĽnneplĂ©sre január 6-án kerĂĽl sor. Itt is a lábbelikbe kerĂĽlnek a meglepetĂ©sek, amelyeket a három király ajándĂ©kakĂ©nt tartanak számon.
A fĂ©ny ĂĽnnepĂ©n a spanyolok is feldĂszĂtik az utcáikat, tereiket, kirakataikat, majd tolongva követik a háromkirályok dĂszes hintĂłját, akik az este elĂ©rkeztĂ©vel elvegyĂĽlnek a tömegben, a gyerekek legnagyobb örömĂ©re. A kĂĽlönleges ĂĽnnepi fogások közĂĽl a legismertebb: a mandulaleves Ă©s a kemencĂ©ben sĂĽlt dĂ©vĂ©rkeszeg.
T. Puskás Ildikó
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 041205)