Innivaló ennivaló – Érdekességek a sörről

A sört évezredek óta ismeri az emberiség, élvezete ma már az egész világon elterjedt. Kedvező táplálkozás-élettani hatását felismerve betegeik roborálására, a lábadozók felerősítésére, stresszállapot oldására mind az egyiptomi, mind a leghíresebb görög orvosok - így Hippokratész is - gyógyszerként alkalmazták.

A sör komlóból származó anyagai valóban nyugtató hatásúak, az esti sörözés elősegítheti az elalvást. A sör tápanyag-összetétele is - alkoholtartalmát leszámítva - kedvező, mégsem ilyen meggondolásból, hanem üdítő hatása és magas élvezeti értéke miatt fogyasztjuk.

A második világháború előtt Magyarországon csak csekély mennyiségű, fejenként évi 3 liter sört fogyasztottak, a '70-es évekre a fogyasztás kb. 35 literre emelkedett, mára pedig az egy főre jutó évi 70 literes fejadaggal felzárkóztunk a nagy "sörivó országok" mellé. A sörfogyasztásban az utóbbi években észlelt csökkenést nem annyira az ivási kedv csökkenése, hanem a gazdasági helyzet alakulása magyarázza.

A sört árpamalátából állítják elő cefrefőzéssel, mely a megőrölt maláta vízben való főzését jelenti. Az így nyert sörlét komlóval ízesítik, s több különböző erjesztési és érlelési folyamat befejeztével a sör letisztul, szén-dioxiddal telítődik, kialakul jellegzetes összetétele (etil-alkohol- és extraktanyag-tartalma), jellegzetes színe, illata, zamata.

Van aki a világost, van aki a barnát szereti

A különböző típusú sörök ízben, színben, illatban, alkohol- és energiatartalomban különböznek egymástól. A különböző fajtájú sörökhöz különböző fajtájú malátát használnak, de a komló és a víz keménysége is szerepet játszik a sör jellegének a kialakításában.

Világos, félbarna és barna söröket különböztetünk meg. A világos típusú söröket világos színű malátából, pótanyagok hozzáadása nélkül, lágy víz felhasználásával állítják elő, a félbarna sör sötét színű malátából készül, a barna sörökhöz karamellmalátát használnak, s kevés benne a komló.

Mit jelent a Balling-fok? Mennyi alkohol van a sörben?

A söröket az erjedés megindulása előtti, vagyis a sörlé cukorfokával jellemzik. Ez a Balling-fok (Bº). Az alkoholtartalom az erjedés fokától függően változik. A világos sörök alkoholtartalma kb. egyharmada, a barna söröké egynegyede az eredeti sörlé Balling-fokának. Tehát a 14º-os sör kb. 4 százalék alkoholt tartalmaz. Alacsony alkoholtartalmának táplálkozás-élettani megítélése igen kedvező, persze nagy mennyiségben fogyasztva a sörnél is számolni kell az alkohol egészségkárosító hatásával, ami már akár napi két üveg sör tartós fogyasztása esetén is jelentkezhet.

Mitől alakul ki a sörpocak, ha a sörök energiatartalma nem nagy?

1 dl sör kb. 45-50 kcal-t szolgáltat, nem többet, mint 1 dl üdítőital. A "sörpocak" kialakulása a mértéktelen sörivás következménye, a nagy energia-bevitel és az elfogyasztott nagy sörmennyiség egyaránt felelős létrejöttéért.

Napi 1 üveg, azaz 5 dl sör elfogyasztása 5 x 50 = 250 kcal bevitelét jelenti. Ha egy hónapon keresztül naponta megiszunk egy üveg sört, akkor 30 x 25, azaz 7500 kcal-t veszünk magunkhoz. Ha ezt a mennyiséget energiaszükségletünk felett, pluszban fogyasztjuk, a fölös energia zsír formájában lerakódhat. 1 kg testsúlygyarapodáshoz elméletileg - a szükségleten felül - 7000 kcal energiabevitel szükséges. Ez azt jelenti, hogy egy hónap alatt észrevétlenül akár 1 kg-ot is hízhatunk. Persze ez nemcsak a sörre, hanem az üdítőkre is vonatkozik. A sörpocak kialakulását az is segíti, hogy a sör az elfogyasztást követően még 1-2 órán keresztül a gyomorban marad, így néhány korsó sör bizony jócskán kitágítja a gyomrot. Mindez természetesen nem csökkenti a kitűnő sörök kiváló üdítő értékét, inkább ivási szokásainkat minősíti.

A sörben értékes tápanyagok is vannak

Az erjesztés során nem bomlik le a sörlében lévő összes szénhidrát, ezek egy része a sörben marad, gyorsan felszívódik, s szerepe van az ízhatás kialakításában. A sör fehérje-összetevői a habképzésnél és az íz kialakításánál fontosak. Értékes ásványi anyagok és nyomelemek is találhatók a sörben. Ilyenek pl.: a kálium, kalcium, magnézium, vas, réz, szelén stb. A sör vitamintartalma sem elhanyagolható. Elsősorban B2-, B6-vitamin, nikotinsav-amid és pantoténsav van benne, de a többnyire B csoportú vitamin is megtalálható a sörben kisebb-nagyobb mennyiségben.

A sör élvezeti értékét íze, külleme, hőmérséklete s a felszolgálás mikéntje határozza meg.

Legfontosabb a sör kiváló üdítő íze. A színe a fajtának megfelelően világos vagy barna, tiszta, átlátszó, fényesen szikrázó legyen, s megfelelő mennyiségű kemény, tartós hab kerüljön a tetejére. Persze van, aki hab nélkül szereti. A csapolt sör nyáron 7 ºC-on, télen 8-10 ºC-on a legélvezhetőbb. A túlhűtött sör nem habzik megfelelően, s ún. hideg zavarodást szenvedhet. A szép alakú pohár is emeli a sör élvezeti értékét.

A sörivásban is fontos erény a mértékletesség. Ma már kitűnő alkoholmentes sörök is kaphatók.

Dr. Barna Mária

forrás: archívum
(Patika Tükör – 010801)