Legkorábban akkor találkozhatunk ilyen jellegű problémával, amikor a kisgyerekek - tipegő korba érve - csetlenek-botlanak, s bizony néha az effajta próbálkozásoknak áldozatul esnek az éppen kibújt tejfogak. Bár ezek a sérülések ritkán súlyosak, a szülők számára mégis ijesztőek.
A következő érintett korosztály az óvodások és kisiskolások csoportja, akik főleg játszótéren, iskolában, vagy sportolás közben - gyakoriak a kerékpározás közben történő sérülések - szenvednek balesetet, s ilyenkor károsodhat a tej- vagy a maradó fogazat. Előfordulhat, hogy a gyermek az uszodában a medence szélébe üti be a fogait vagy az arcát.
Ha olyan fogazati rendellenesség áll fenn, amikor a frontfogak előreállnak - például cumizás, ujjszopás, vagy az állcsontok rendellenes állása miatt - a balesetek gyakorisága megnő. Az a tapasztalat, hogy a fiúk kb. kétszer gyakrabban sérülnek, mint a lányok.
A fogakat tekintve a leggyakrabban érintettek a felső középső metszőfogak. Az alsók, vagy az oldalsó metszők sérülése jóval ritkább.
AzĂ©rt fontos beszĂ©lnĂĽnk a fogbalesetek ellátásárĂłl, mert mĂ©g a gyermekĂĽket rendszeresen fogorvosi ellenĹ‘rzĂ©sre hordĂł szĂĽlĹ‘k sincsenek tisztában azzal, hogy ilyen esetekben mi a teendĹ‘. Nem árt az Ăłvatosság, mert a fogbaleset következmĂ©nyei nĂ©ha sĂşlyosabbak, mint maga az esemĂ©ny. Ha a tejfogak Ă©rintettek, akkor károsodhat a maradĂł fogcsĂra Ă©s a fog anyagának - fĹ‘leg a zománcnak - a fejlĹ‘dĂ©si zavara alakulhat ki, vagy a fog alakja deformálĂłdhat. MaradĂł fogak sĂ©rĂĽlĂ©sei esetĂ©n fogelhalás, elfertĹ‘zĹ‘dĂ©s, vagy tartĂłs foghiány lehet a következmĂ©ny.
KĂĽlön kiemelnĂ©m azokat az eseteket, amikor nemcsak a fog szenved sĂ©rĂĽlĂ©st, hanem a fejet is ĂĽtĂ©s Ă©ri, esetleg eszmĂ©letvesztĂ©s - akár pár pillanatra - is törtĂ©nt, vagy az arc lágyrĂ©szei, az ajak sĂ©rĂĽlt. Ilyenkor a sĂ©rĂĽlt a lehetĹ‘ legrövidebb idĹ‘n belĂĽl intĂ©zeti ellátásra, illetve megfigyelĂ©sre szorul. KĂĽlönbözĹ‘ röntgenvizsgálatokkal kell tisztázni, hogy az arc- vagy koponyacsont Ă©pen maradt-e. A helyszĂnen az elsĹ‘ teendĹ‘ a vĂ©rzĂ©scsillapĂtás, második a gyermek pszichĂ©s megnyugtatása, harmadik a letört fogdarab vagy kiesett fog megkeresĂ©se. (TermĂ©szetesen sĂşlyos baleset esetĂ©n elĹ‘ször a mentĹ‘ket Ă©rtesĂtsĂĽk.)
Ha a tejfog sérül
NĂ©zzĂĽk elĹ‘ször a tejfogak sĂ©rĂĽlĂ©seit! Ha letört a fog koronai rĂ©sze, Ă©s ez nagy darab, vagy ha a fog kiemelkedett a helyĂ©rĹ‘l, akkor sĂĽrgĹ‘sen vigyĂĽk a gyereket fogorvoshoz. Annak fĂĽggvĂ©nyĂ©ben, hogy mekkora a letört darab, hány Ă©ves a kicsi, szĂĽksĂ©g lehet a fogbĂ©l eltávolĂtására, vagy pedig kĂĽlönbözĹ‘ - a gyermekfogászatban nagyon optimális - tömĹ‘anyagokkal valĂł helyreállĂtásra.
Ha kissĂ© meglazult a fog, akkor is ajánlatos a fogorvost felkeresni. (A gyermek addig puha, pĂ©pes Ă©teleket egyen.) A további teendĹ‘ ilyenkor az Ă©letkortĂłl is fĂĽgg, a döntĂ©st az orvosra kell bĂzni. Teljesen kiesett fognál kĂĽlönösebb tennivalĂł nincs, tejfogakat nem szoktunk visszaĂĽltetni, inkább ellenĹ‘rzĂ©s cĂ©ljábĂłl kell az orvossal beszĂ©lni Ă©s az esetleges, további fogszabályozási lehetĹ‘sĂ©geket egyeztetni.
Ha a fog beljebb nyomĂłdott, nem szabad "visszahĂşzkodni", mert nagy az esĂ©lye a maradĂł fogcsĂra sĂ©rĂĽlĂ©sĂ©nek - fĹ‘leg nĂ©gyĂ©ves kor alatt -, nĂ©hány hĂ©ten-hĂłnapon belĂĽl a fog általában beilleszkedik az eredeti helyĂ©re. Ilyenkor a fĹ‘ szabály - bármennyire is meglepĹ‘ ", hogy semmit nem kell tenni!
MaradĂł fogak
Kicsit más a helyzet a maradĂł fogak sĂ©rĂĽlĂ©seinĂ©l. A fĹ‘ alapelv az, hogy a fog hosszĂş távĂş megmaradásának esĂ©lyei annál jobbak, minĂ©l gyorsabban törtĂ©nik a megfelelĹ‘ kezelĂ©s. (Itt a gyorsaság nĂ©hány Ăłrát jelent, tehát nem napokat!) Amennyiben a fogbĂłl letört egy darab, de mĂ©g a fogbĂ©l Ă©rintettsĂ©gĂ©t nem Ă©szleljĂĽk, akkor kĂĽlönbözĹ‘ gyĂłgyszeres fedĹ‘anyagokkal Ă©s tömĂ©ssel, vagy Ăşn. ideiglenes gyĂłgykoronával Ă©s kĂ©sĹ‘bb tömĂ©ssel állĂtjuk helyre a hiányt. Ha a letört fogdarab megvan Ă©s visszailleszthetĹ‘ a helyĂ©re, van rá esĂ©ly, hogy az visszaragaszthatĂł.
Ha a fogbĂ©l is Ă©rintett, akkor egy speciális gyökĂ©rkezelĂ©si eljárást alkalmaz az orvos, mert lĂ©nyeges, hogy a fog gyökerĂ©nek be nem fejezett fejlĹ‘dĂ©sĂ©t optimális irányba tereljĂĽk. Meglazult Ă©s kiemelkedett fogakat minĂ©l elĹ‘bb vissza kell illeszteni, rögzĂteni (sĂnezni). LĂ©nyeges, hogy a sĂnezĂ©s idĹ‘tartama alatt figyeljĂĽnk oda a nagyon gondos szájhigiĂ©nĂ©re, valamint kĂmĂ©ljĂĽk a fogat, kerĂĽljĂĽk az erĹ‘teljes rágást.
BenyomĂłdott fogaknál leggyakrabban fogszabályozással igyekszĂĽnk lassan helyĂ©re illeszteni a fogat. Ha a maradĂł fog kiesett a helyĂ©rĹ‘l, Ă©rdemes megprĂłbálkozni a visszaĂĽltetĂ©ssel. Ennek feltĂ©tele egyrĂ©szt a már emlĂtett idĹ‘határ, tehát a lehetĹ‘ leggyorsabb ellátás (egy Ăłrán belĂĽl legjobbak az esĂ©lyek), másrĂ©szt a kiesett fog helyes "kezelĂ©se", amĂg eljutunk a fogorvosig.
ElĹ‘ször is a fogat Ă©rdemes megkeresni! Nagyon fontos, hogy a gyökeret ne, csak a koronai rĂ©szt Ă©rintsĂĽk. SzigorĂşan tilos csapvĂzzel lemosni, dörzsölgetni, fertĹ‘tlenĂteni. Legjobb egy kis tejbe tenni, vagy a beteg saját nyálába, a kis pofazacskĂłjába, vagy nyelve alá (vigyázzunk, hogy le ne nyelje) helyezni Ă©s Ăgy "szállĂtani" a fogorvoshoz. Nem szabad papĂr zsebkendĹ‘be csavarni.
Minden sérülés akut ellátása után gondolni kell a későbbi ellenőrzésekre, valamint utógondozásra is, ami magába foglalhat fogszabályozási, implantációs (beültetéses - 19-20 éves kor felett) és fogpótlási lehetőségeket.
Dr. Szabó Beáta
fog- és szájbetegségek szakorvosa
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 040201)