bőrgyógyász

Az atópiás dermatitisz (atópiás ekcéma) igen gyakori betegség: minden hatodik 5 év alatti gyermek érintett benne. Az öröklött hajlam és az immunrendszer labilitása krónikus bőrgyulladás formájában jelentkezik, mely igen kellemetlen viszketéssel jár együtt.

A betegség igen nehezen állítható meg, időről időre fellobban, kezelése évekre elhúzódik, ami az egész család életére kihat. A Heim Pál Kórház élen jár a betegség gyógyítása mellett abban is, hogy a családoknak megkönnyítse a betegség leküzdését: ezért működteti az atópia iskolát, amely 2004. augusztus 12-től már az interneten is megtalálható, az információk így mindenki számára könnyen hozzáférhetők.

A különböző allergiás bőrbetegségek az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb arányban fordulnak elő. Az allergiás bőrbetegség korai felismerése, kezelése javítja a gyógyulás esélyeit, javítja az életminőséget, sok lelki és anyagi tehertől szabadít meg.

Bőrünk állandó „ruhánk”, lecserélni nem tudjuk. Bármilyen elváltozás, mely megjelenik rajta, azonnal észrevehető. Szerkesztőségünkbe sok levél, e-mail érkezik olvasóinktól, melyekben a bőrrel kapcsolatos betegségekről, gondokról érdeklődnek. Igen gyakori kérdés, hogy mi a különbség seborrhoea és a psoriasis között? Lássuk hát a legfontosabb tudnivalókat.

Johannes FabryKézenfekvő választás volt egy újabb anyagcsere-betegség sorozatba emelése, mivel felettébb ritka, tünetei szerteágazóak lehetnek, zavarba ejtő átfedésekkel szolgálva az olykor egészen más okkal, eredettel, lefolyással bíró kórképekhez.

Első leírója, a német Johannes Fabry neve hallatán francia vagy akár magyar felmenőkre is gondolhatnánk, ami nem kizárt, de nem is valószínűsíthető – erre utaló információkkal ugyanis nem bírunk. Ebből következően epizódbéli „fábri” ejtése sem szerencsés. Fabry bizonyosan Németországban született 1860-ban és ott is halt meg 1930-ban. A bőrgyógyászok jobban ismerhetik a nevét, túlnyomórészt ezen szakterületen ténykedett, messze földön elismertté téve az általa harmincnyolc évig vezetett dortmundi bőrgyógyászati klinikát (1889-1927).

Ahogy az lenni szokott, a betegséget nem egyedül fedezte fel, de a nevezéktan, illetve a szerzői nevek egyszerűsítésére való törekvés nem ismer kegyelmet: a másik leíró (a londoni William Anderson) elszórtan még említésre kerül ugyan (Anderson–Fabry kór), de neve egyre inkább feledésbe merül.

Maga a kór genetikai eredetű, nemhez kötött (az anya hordozza X-kromoszómáján, így csak az XY kariotípusú férfiakat sújthatja): a Xq22-es lokalizációban lévő hibás genetikai információ alapján kevés alfa-galaktozidáz áll rendelékezésre bizonyos lipidek (zsírok) zökkenőmentes metabolizációjához. Ezen lipidek lebontásának lizoszómális hiányosságai köztes szinten rekedt metabolitok (jórészt glikoszfingolipid) különböző szövetekben történő felszaporodását okozzák. Érintettek lehetnek az erek simaizmai (angiokeratoma), a szem, az idegrendszer, az emésztőrendszer, a szív, a vesék (House és csapata utóbbi miatt keverte össze amiloid-felhalmozódással, azaz amiloidózissal), gyakorlatilag minden szerv.

A pelenkadermatitis megelőzése

 

A sokféle márkájú és fajtájú egyszer használatos pelenkanadrág mellett ma is előfordul enyhébb-súlyosabb pelenka okozta bőrgyulladás. Ilyenkor egyenletesen vörös, hámló, esetleg nedvező, éles határú terület alakulhat ki a far domború felszínén, eleinte megkímélve a hajlatokat. A hajlatokban kezdődő tünetek elsősorban gombás folyamatra jellemzőek. Súlyosabb esetekben hámfosztott területek is kialakulhatnak. Idült formában csomók, göbök, sőt nehezen hámosodó fekélyek is megjelenhetnek.

EKCÉMA (ATÓPIÁS BŐRGYULLADÁS)

DEFINÍCIÓ, TÜNETEK

Allergiás alapon kialakuló betegség, amely a bőr nedvedző gyulladásával, nedvedzésével, hólyagok képződésével, intenzív viszketéssel jár együtt. A beteg bizonyos kémiai ingerekre (allergén) túlzottan érzékeny, és ezen allergénekkel való találkozáskor a fenti bőrjelenségek alakulnak ki. Leggyakrabban úgynevezett fajidegen fehérjék, vegyi anyagok (kozmetikumok, mosószerek) váltják ki, azonban nem elhanyagolható a gyógyszerek szerepe sem.

Gomba a lábon - tünetek, kezelés

A láb gombás betegségei népbetegségnek számítanak. A lakosság mintegy fele szenved enyhébb, illetve súlyosabb fertőzésben. A fertőző gombás folyamatot különféle fonalas és sarjadó gombák okozzák. Főleg a lábujjközök fertőződnek, és nem ritka, hogy baktériumokkal együtt okozzák a kellemetlen és nemritkán súlyos tüneteket.

Dr. Szollár Lajos dékán gratulál az 1954-ben végzett orvosok egyikének, Dr. Váli Bélának.Mint minden évben, idén is átadták a jubileumi díszokleveleket a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán 50, 60, 65, 70, 75 éve végzett orvosoknak.
A Kari Tanács november 27.-ei, nyilvános ünnepi ülésén elsőként Dr. Szollár Lajos, az Általános Orvostudományi Kar dékánja szólt az egybegyűltekhez.

A kamaszok pattanásaiktól, a nők apró ráncaiktól, szarkalábaiktól szenvednek. Vajon hogyan lehet eltüntetni ezeket?

A lézer egy olyan technikai eszköz, amely az eredetileg rendezetlen, sokszínű és mindenfelé terjedő fénysugarakat rendezi. Az eredmény egy pontosan egyforma színű (monokromatikus), egy ütemben rezgő (koherens) és azonos irányba terjedő fényrészecskékből álló nyaláb. A fényforrások közötti biológiai hatása így egyedülálló. A lézerek gyógyászati alkalmazása több mint 30 évre tekint vissza. A mellékhatásoktól mentes gyógyhatások teszik lehetővé terápiás és kozmetikai alkalmazhatóságát.

Csak óvatosan

Valószínűleg mindenki tapasztalta már azt a napozás utáni kellemetlen érzést, amikor fájdalmasan ég és húzódik a bőrünk.

Súlyosabb esetben hólyagok is képződnek, kísérő tünetként pedig láz, fejfájás, hidegrázás, hányinger is jelentkezhet. A felégett bőrfelület néhány nap múlva lehámlik. Ha óvatosak voltunk és nem égtünk le a napon, akkor is jó, ha napozás után bőrnyugtató készítményeket használunk. Az a leghatásosabb, ha strandolás után langyos vízzel lemosakszunk, s ezután kényeztetjük hidratáló krémmel a megviselt, szomjas bőrt.

Miért van szükség fényvédelemre?

A világon az összes rákos megbetegedés 35-40 százaléka bőrrák. Ennek ugyan csak néhány százaléka a legrosszabb indulatú melanoma, de ezek az esetek adják a bőrrák miatti halálozás legnagyobb százalékát.

A psoriasis, vagy ismertebb nevén a pikkelysömör nem kozmetikai rendellenesség, és nem is ápolatlanságból fakadó elváltozás. Egy komoly, genetikai eredetű autoimmun betegségről van szó, amely az ember élete során bármikor felütheti a fejét.

A pikkelysömörrel világszerte a lakosság 1,5-2 százalékának kell minden nap együtt élnie. Ez a gyakorisági arány hazánkban is jellemző, így itthon közel 200 ezer magyar kénytelen megbirkózni a betegséggel. A psoriasis súlyosság szerinti megoszlása alapján a betegek 10%-a tünetmentes, 57 százalékuk enyhén, egynegyedük középsúlyosan, míg 8 százalékuk súlyosan érintett.

Nagyanyáink, dédanyáink kozmetikai szereinek legtöbbje még "házilagos" kivitelezésű volt. Ismerték a nyers tej bőrfrissítő tulajdonságait, készítettek pakolást tojássárgájából és élesztőből, barnították a bőrüket reszelt sárgarépa levével, szeplőik és májfoltjaik halványításához pedig előszeretettel használták a citrom levét. Negyven-ötven évvel ezelőtt még nagy becsben tartott kozmetikai szernek számított a kakaóvajból vagy a méhpempőből készült arckrém, amit általában a patikában vagy a drogériában recept alapján állítottak össze.

Feliratkozás bőrgyógyász csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×