bőrgyógyász

A különböző allergiás bőrbetegségek az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb arányban fordulnak elő. Az allergiás bőrbetegség korai felismerése, kezelése javítja a gyógyulás esélyeit, javítja az életminőséget, sok lelki és anyagi tehertől szabadít meg.

Kézenfekvő választás volt egy újabb anyagcsere-betegség sorozatba emelése, mivel felettébb ritka, tünetei szerteágazóak lehetnek, zavarba ejtő átfedésekkel szolgálva az olykor egészen más okkal, eredettel, lefolyással bíró kórképekhez.

Első leírója, a német Johannes Fabry neve hallatán francia vagy akár magyar felmenőkre is gondolhatnánk, ami nem kizárt, de nem is valószínűsíthető – erre utaló információkkal ugyanis nem bírunk. Ebből következően epizódbéli „fábri” ejtése sem szerencsés. Fabry bizonyosan Németországban született 1860-ban és ott is halt meg 1930-ban. A bőrgyógyászok jobban ismerhetik a nevét, túlnyomórészt ezen szakterületen ténykedett, messze földön elismertté téve az általa harmincnyolc évig vezetett dortmundi bőrgyógyászati klinikát (1889-1927).

Ahogy az lenni szokott, a betegséget nem egyedül fedezte fel, de a nevezéktan, illetve a szerzői nevek egyszerűsítésére való törekvés nem ismer kegyelmet: a másik leíró (a londoni William Anderson) elszórtan még említésre kerül ugyan (Anderson–Fabry kór), de neve egyre inkább feledésbe merül.

Maga a kór genetikai eredetű, nemhez kötött (az anya hordozza X-kromoszómáján, így csak az XY kariotípusú férfiakat sújthatja): a Xq22-es lokalizációban lévő hibás genetikai információ alapján kevés alfa-galaktozidáz áll rendelékezésre bizonyos lipidek (zsírok) zökkenőmentes metabolizációjához. Ezen lipidek lebontásának lizoszómális hiányosságai köztes szinten rekedt metabolitok (jórészt glikoszfingolipid) különböző szövetekben történő felszaporodását okozzák. Érintettek lehetnek az erek simaizmai (angiokeratoma), a szem, az idegrendszer, az emésztőrendszer, a szív, a vesék (House és csapata utóbbi miatt keverte össze amiloid-felhalmozódással, azaz amiloidózissal), gyakorlatilag minden szerv.

EKCÉMA (ATÓPIÁS BŐRGYULLADÁS)

DEFINÍCIÓ, TÜNETEK

Allergiás alapon kialakuló betegség, amely a bőr nedvedző gyulladásával, nedvedzésével, hólyagok képződésével, intenzív viszketéssel jár együtt. A beteg bizonyos kémiai ingerekre (allergén) túlzottan érzékeny, és ezen allergénekkel való találkozáskor a fenti bőrjelenségek alakulnak ki. Leggyakrabban úgynevezett fajidegen fehérjék, vegyi anyagok (kozmetikumok, mosószerek) váltják ki, azonban nem elhanyagolható a gyógyszerek szerepe sem.

Mint minden évben, idén is átadták a jubileumi díszokleveleket a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán 50, 60, 65, 70, 75 éve végzett orvosoknak.
A Kari Tanács november 27.-ei, nyilvános ünnepi ülésén elsőként Dr. Szollár Lajos, az Általános Orvostudományi Kar dékánja szólt az egybegyűltekhez.

Csak óvatosan

Valószínűleg mindenki tapasztalta már azt a napozás utáni kellemetlen érzést, amikor fájdalmasan ég és húzódik a bőrünk.

Súlyosabb esetben hólyagok is képződnek, kísérő tünetként pedig láz, fejfájás, hidegrázás, hányinger is jelentkezhet. A felégett bőrfelület néhány nap múlva lehámlik. Ha óvatosak voltunk és nem égtünk le a napon, akkor is jó, ha napozás után bőrnyugtató készítményeket használunk. Az a leghatásosabb, ha strandolás után langyos vízzel lemosakszunk, s ezután kényeztetjük hidratáló krémmel a megviselt, szomjas bőrt.

A psoriasis, vagy ismertebb nevén a pikkelysömör nem kozmetikai rendellenesség, és nem is ápolatlanságból fakadó elváltozás. Egy komoly, genetikai eredetű autoimmun betegségről van szó, amely az ember élete során bármikor felütheti a fejét.

A pikkelysömörrel világszerte a lakosság 1,5-2 százalékának kell minden nap együtt élnie. Ez a gyakorisági arány hazánkban is jellemző, így itthon közel 200 ezer magyar kénytelen megbirkózni a betegséggel. A psoriasis súlyosság szerinti megoszlása alapján a betegek 10%-a tünetmentes, 57 százalékuk enyhén, egynegyedük középsúlyosan, míg 8 százalékuk súlyosan érintett.