A daganatos betegségek közül a tüdőrák szedi a legtöbb áldozatot Magyarországon és világszerte is, férfiak és nők között egyaránt. Hazánkban évente körülbelül 8000 ember hal meg tüdőrákban, ami az összes rákos halálozás kb. 25 százalékának felel meg.
A magas halálozási ráta összefĂĽggĂ©sbe hozhatĂł a szűrĂ©s Ă©s a korai felismerĂ©s hiányával. Pedig a tĂĽdĹ‘rák az egyik leginkább megelĹ‘zhetĹ‘ daganatfĂ©lesĂ©g. A tĂĽdĹ‘tumorok 85-87 százalĂ©ka az aktĂv, 3-5 százalĂ©ka pedig a passzĂv dohányzással hozhatĂł összefĂĽggĂ©sbe.
Növekedésük és terjedésmódjuk alapján a tüdőrák két nagy csoportját különböztetik meg.
A kissejtes tĂĽdĹ‘rák (az esetek 20 százalĂ©ka) – nagyon gyors növekedĂ©sű, egyĂ©b szervekre is nagyon gyorsan átterjedhet. A nem kissejtes tĂĽdĹ‘ráknak (az esetek 80 százalĂ©ka) három alapvetĹ‘ tĂpusa lĂ©tezik: a laphámrák, az adenokarcinoma Ă©s a nagysejtes tĂĽdĹ‘rák. Ezek kiindulási helyĂĽk Ă©s viselkedĂ©sĂĽk tekintetĂ©ben is kĂĽlönböznek egymástĂłl. FĂ©rfiakban a laphámrák, nĹ‘kben az adenokarcinoma jelentkezik inkább. A betegsĂ©g leggyakrabban 50-70 Ă©ves kor között fordul elĹ‘, a csĂşcs a 60 Ă©ves kor környĂ©kĂ©re tehetĹ‘.
A tüdőrákos betegek nem egészen 5 százaléka 40 év alatti. Mindez annak „köszönhető”, hogy a fiatalabb korban a főként a dohányzás miatt felhalmozódó genetikai hibák évtizedek alatt vezetnek daganathoz.
MinĂ©l többet dohányzik valaki, annál nagyobb a tĂĽdĹ‘rák kialakulásának kockázata. BizonyĂtott tĂ©ny, hogy napi egy doboz cigaretta elszĂvása a fĂ©rfiak esetĂ©ben tĂzszeresĂ©re, nĹ‘knĂ©l ötszörösĂ©re emeli a tĂĽdĹ‘rák kialakulásának kockázatát. ErĹ‘s dohányosok esetĂ©ben – naponta kĂ©t doboz cigaretta – a kockázat akár 20-30 szoros is lehet.
Bár a legtöbben nem szĂvják le a fĂĽstjĂ©t, a szivarozás Ă©s a pipázás is igen komoly kockázati tĂ©nyezĹ‘, akárcsak a marihuánás cigaretta fogyasztása.
Meghatározó továbbá, hogy mely életkorban kezdte el az illető a dohányzást. Minél fiatalabb korban, annál nagyobb a kockázata a tüdőrák kialakulásának.
A kockázat mĂ©rtĂ©kĂ©t jelentosen befolyásolja a dohányzás egyĂ©nileg eltĂ©rĹ‘ mĂłdja, vagyis hogy milyen mĂ©lyen szĂvja le Ă©s mennyi ideig tartja benn a tĂĽdejĂ©ben valaki a cigarettafĂĽstöt. A csökkentett kátránytartalmĂş („könnyű”) cigaretták fogyasztása sem jelent vĂ©delmet a tĂĽdĹ‘ráktĂłl – sĹ‘t Ăşjabb tanulmányok szerint nem kevĂ©sbĂ© veszĂ©lyesek, mivel a kisebb nikotintartalom miatt a dohányosok mĂ©lyebben leszĂvják Ă©s tovább benntartják a fĂĽstöt.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a tüdőrák nem az egyedüli daganat, amelynek kialakulása a dohányzás következménye lehet. A gége, a szájüreg, a nyelőcső, a húgyhólyag, a vesék, a gyomor, a prosztata, a hasnyálmirigy, sőt újabban a méhnyakrákos megbetegedések vonatkozásában is igazolták a dohányzás kockázatnövelő szerepét.
Ma már bizonyĂtást nyert, hogy a cigarettázás nem csupán a dohányosra jelent veszĂ©lyt, hanem a rendszeresen Ă©s hosszabb idĹ‘n át vele egy helyisĂ©gben tartĂłzkodĂł családtagokra vagy munkatársakra is. A passzĂv dohányosok körĂ©ben a tĂĽdĹ‘rák kialakulásának kockázata közel 5 százalĂ©k. A nem dohányzĂł tĂĽdorákos betegek kb. 17 százalĂ©kánál azĂ©rt jelentkezik a kĂłr, mert gyermekkorukban voltak kitĂ©ve a dohányfĂĽst hatásának.
A dohányzĂłk számára erĹ‘sen megfontolandĂł, hogy a dohányzás abbahagyása után tĂz Ă©vvel a volt dohányosokban a tĂĽdĹ‘rák kialakulásának kockázata oly mĂ©rtĂ©kben csökken, hogy gyakorlatilag alig magasabb a nem dohányzĂłknál Ă©szlelt kockázat szintjĂ©nĂ©l!
A dohányzáson kĂvĂĽl más kockázati tĂ©nyezĹ‘i is vannak a tĂĽdĹ‘rák kialakulásának, amelyek közĂĽl fĹ‘kĂ©nt az azbesztnek valĂł kitettsĂ©g jelentĹ‘s. EzekrĹ‘l is további rĂ©szletes informáciĂłkat olvashatnak a Daganatok.hu – Ĺ‘szintĂ©n a daganatos betegsĂ©gekrol cĂmű honlapon (www.daganatok.hu), ahol a tĂĽdĹ‘gondozĂłk Ă©s a dohányzásrĂłl valĂł leszokást segĂtĹ‘ rendelĂ©sek elĂ©rhetĹ‘sĂ©gĂ©t is megtalálhatják.
Forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 040703)