TĂ©ltemetƑ, hĂłvirĂĄg Ă©s tĂĄrsaik – Hasznos tudnivalĂłk a koratavaszi növĂ©nyekrƑl

TĂ©ltemetƑ virĂĄga
TĂ©ltemetƑ (Eranthis hyemalis; fotĂł: Dominicus Johannes Bergsma; liszensz: CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons)

A zord tĂ©li idƑjĂĄrĂĄst, a havat Ă©s fagyokat követƑen elƑbb-utĂłbb beköszönt a tavasz, az örök megĂșjulĂĄs. A langyosodĂł hƑmĂ©rsĂ©klet, az olvadĂł hĂł Ă©s jĂ©g nedvessĂ©ge kipattantja a rĂŒgyeket, megindul a hajtĂĄsok fejlƑdĂ©se, a magvak csĂ­rĂĄzĂĄsa. A termĂ©szet tavaszi megĂșjulĂĄsa sokunkat kicsal a parkba, az erdƑbe, s bizony a hosszĂș tĂ©l utĂĄn jĂłlesik a sĂ©ta, a mozgĂĄs vagy egyszerƱen csak öröm gyönyörködni a növĂ©nyvilĂĄg legfrissebb kĂ©pviselƑiben. IsmerkedjĂŒnk meg a korai növĂ©nyek nĂ©hĂĄny olyan fajĂĄval, melyek mĂĄr a zord napok vĂ©ge felĂ©, meglepƑen hamar fejlƑdĂ©snek indulnak, valamennyiĂŒnk örömĂ©re.

A tĂ©ltemetƑ legkorĂĄbban virĂĄgzĂł növĂ©nyfajaink egyike. MediterrĂĄn eredetƱ, de KözĂ©p-EurĂłpa gyertyĂĄnos tölgyeseiben, ligeterdƑiben is meghonosodott, bĂĄr ĂĄllomĂĄnya nem tĂșl nagy. Sokszor kertekben is talĂĄlkozhatunk vele (vagy közel rokon fajaival, mint ĂŒltetett, pompĂĄs dĂ­sznövĂ©nnyel).

A tĂ©ltemetƑ gumĂłs növĂ©ny, melynek tƑlevelei szĂĄlasak, sallangosak, s egyetlen szĂ©p sĂĄrga virĂĄgot kĂ©peznek. Az igen korai virĂĄgzĂĄst követƑen tĂŒszƑtermĂ©sek fejlƑdnek, melyek aprĂł magjait majd a hangyĂĄk terjeszthetik. Az elvirĂĄgzĂĄs követƑen a sĂĄrga virĂĄgok megzöldĂŒlnek, visszafejlƑdnek, s a növĂ©ny a gumĂłba visszahĂșzĂłdva marad a következƑ Ă©v tavaszĂĄig. A tĂ©ltemetƑ ma hazĂĄnk vĂ©dett növĂ©nyei közĂ© tartozik, hatĂłanyagai közĂŒl bizonyĂ­tott egyes alkaloidok jelenlĂ©te, s hajdanĂĄn - ĂĄllĂ­tĂłlag - hatĂĄsosnak tartottĂĄk a skorpiĂł csĂ­pĂ©se ellen is.

A mĂĄjvirĂĄg gyökĂ©rtörzses, Ă©velƑ, alacsony növĂ©ny. RendkĂ­vĂŒl jellemzƑk a levelei, mert tƑállĂłak, hĂĄromkarĂ©jĂșak, Ă©pszĂ©lƱek, formĂĄjuk a mĂĄj lebenyeire emlĂ©keztet. A levelek fonĂĄkjĂĄn fehĂ©res szƑrözöttsĂ©g figyelhetƑ meg, a szĂ­ni rĂ©szen gyakran fehĂ©res foltok lĂĄthatĂłk. A virĂĄgok egyesĂ©vel jelennek meg a szƑrös kocsĂĄnyokon, szĂ­nĂŒk kĂĄprĂĄzatos Ă©gszĂ­nkĂ©k, rĂłzsaszĂ­nƱ, lilĂĄs vagy fehĂ©res. A virĂĄgok estefelĂ© becsukĂłdnak Ă©s csukva maradnak rossz idƑjĂĄrĂĄs esetĂ©n is.

A növĂ©ny tipikusan a fĂ©lĂĄrnyĂ©kos termƑhelyek faja, azaz vilĂĄgos tölgyesekben, bĂŒkkösökben, elegyes erdƑkben Ă©l. HazĂĄnkban vĂ©dett fajkĂ©nt az Északi- Ă©s a DunĂĄntĂșli-közĂ©phegysĂ©gben fordul elƑ, de kertekben, termesztett növĂ©nykĂ©nt is talĂĄlkozhatunk vele.

A mĂĄjvirĂĄg protoanemonin- Ă©s anemonintartalma miatt mĂ©rgezƑ fajnak szĂĄmĂ­t, elsƑsorban friss ĂĄllapotban, hiszen szĂĄrĂ­tĂĄskor ezen anyagok nagyrĂ©szt elbomlanak. Az esetleges mĂ©rgezĂ©s tĂŒnetei közĂ© tartozik a hasmenĂ©s, szĂ©dĂŒlĂ©s, görcsök, sĂșlyos esetekben lĂ©gzĂ©sbĂ©nulĂĄs vagy a lĂ©gutak nyĂĄlkahĂĄrtyĂĄjĂĄnak gyulladĂĄsa.

RĂ©gebben azonban a mĂĄjvirĂĄg gyĂłgynövĂ©nynek is szĂĄmĂ­tott, gyĂłgyhatĂĄsĂĄt mĂĄr 1665-ben leĂ­rtĂĄk, mĂ©ghozzĂĄ Ășgy, hogy mĂĄjpanaszok ellen kell alkalmazni. Ez a hasznĂĄlati lehetƑsĂ©g abbĂłl a közĂ©pkori nĂ©zetbƑl fakadt, hogy egy adott szervet olyan növĂ©nyek gyĂłgyĂ­tanak, amelyek ezen szervhez hasonlĂ­tanak, pĂ©ldĂĄul levelĂŒk alakja hasonlĂł ("szignatĂșra-tan"). A mĂĄjvirĂĄg tehĂĄt innen kapta a nevĂ©t (több nyelven is Ă­gy hĂ­vjĂĄk), a hatĂĄst azonban korszerƱ mĂłdszerrel senki nem erƑsĂ­tette meg (bĂĄr a homeopĂĄtiĂĄban nĂ©hol alkalmazzĂĄk).

A hĂłvirĂĄg a kora tavasz kedves szimbĂłluma, egy filigrĂĄn, Ă©velƑ, egyszikƱ, hagymĂĄs növĂ©ny. Nyirkos, sziklĂĄs erdƑkben, ĂŒde tölgyesekben, vagy egyĂ©b lomberdƑkben sokszor mĂĄr januĂĄr közepĂ©n megkezdƑdik virĂĄgzĂĄsa. EurĂłpa dĂ©li-dĂ©lkeleti rĂ©szĂ©n mĂ©g gyakori, mĂĄsutt erƑsen visszaszorulĂłban van. HazĂĄnkban az erƑteljes gyƱjtĂ©s következtĂ©ben szintĂ©n erƑsen megritkult, mindenkĂ©ppen vĂ©delemre szorul, bĂĄr ma mĂ©g törvĂ©nyi vĂ©dettsĂ©get nem Ă©lvez.

A hĂłvirĂĄg ĂĄltalĂĄban könnyebb tĂŒnetekkel jĂĄrĂł mĂ©rgezĂ©st okoz. A mĂ©rgezƑ anyagok az Ășgynevezett amarillisz-alkaloidok csoportjĂĄba tartoznak, melyek közĂŒl talĂĄn legismertebb a galantamin (amely a kolinĂ©szterĂĄz nevƱ enzimet kĂ©pes gĂĄtolni), leggyakoribb a likorin, amely kis adagban nyĂĄlzĂĄst, hĂĄnyĂĄst, hasmenĂ©st, nagyobb dĂłzisban bĂ©nulĂĄst Ă©s ĂĄjulĂĄst okozhat. A galantamint izomgyengesĂ©gben, izomsorvadĂĄsos ĂĄllapotban, gyĂłgyszerkĂ©szĂ­tmĂ©nyek formĂĄjĂĄban is alkalmazzĂĄk.

A farkasboroszlĂĄn csak 50-60 centimĂ©ter magasra növƑ, fĂ©nylƑ levelƱ törpecserje. Az elƑzƑ Ă©vi levelek hĂłnaljĂĄbĂłl fejlƑdnek ki a legtöbbször hĂĄrmasĂĄval ĂĄllĂł, rĂłzsaszĂ­nƱ, kellemes illatĂș virĂĄgok. A termĂ©sek borsĂł nagysĂĄgĂș, hosszĂșkĂĄs, egymagvĂș piros bogyĂłk. HazĂĄnk közĂ©phegysĂ©geinek bĂŒkköseiben, bĂŒkkelegyes erdeiben Ă©lƑ növĂ©ny.

A farkasboroszlĂĄn, kĂŒlönösen a bogyĂłk, Ășgynevezett dafnan-szĂĄrmazĂ©kokat, Ă­gy mezereint Ă©s dafnetoxint tartalmaznak, melyek szerkezetileg diterpĂ©nĂ©szterek. HumĂĄn mĂ©rgezĂ©si esetek fƑkĂ©nt akkor fordulhatnak elƑ, ha gyerekek fogyasztanak a bogyĂłkbĂłl. Ilyenkor a szĂĄjnyĂĄlkahĂĄrtya vörösödĂ©se Ă©s duzzanata, szomjĂșsĂĄgĂ©rzĂ©s, gyomorfĂĄjdalom, hĂĄnyĂĄs Ă©s hasmenĂ©s, kĂ©sƑbb fejfĂĄjĂĄs, szĂ©dĂŒlĂ©s, a szĂ­vritmus gyorsulĂĄsa Ă©s görcsök lĂ©phetnek fel. Igen sĂșlyos esetben vesekĂĄrosodĂĄs Ă©s halĂĄl is bekövetkezhet. Az Ăłkorban - Ă©ppen a növĂ©ny erƑs hatĂĄsai nyomĂĄn - bizonyos esetekben gyĂłgynövĂ©nykĂ©nt is alkalmaztĂĄk, a cserje kĂ©rge köszvĂ©nynĂ©l, reumĂĄnĂĄl szolgĂĄlt fĂĄjdalomcsillapĂ­tĂĄsra.

 

Dr. Vetter JĂĄnos
egyetemi tanĂĄr

forrĂĄs: archĂ­vum
(Patika TĂŒkör – 040303)

EgyszerƱ szöveg

  • A HTML jelölƑk hasznĂĄlata nem megengedett.
  • A webcĂ­mek Ă©s e-mail cĂ­mek automatikusan kattinthatĂł hivatkozĂĄsokkĂĄ alakulnak.
  • A sorokat Ă©s bekezdĂ©seket a rendszer automatikusan felismeri.