Az online szorongás napjainkra a mentális egészség egyik legsürgetőbb kihívásává vált – hangsúlyozták a résztvevők a Nyomás alatt – Szorongásaink a valós és a virtuális térben című konferenciáján Budapesten.
A Fogjunk Össze az Egészségügyért Alapítvány és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közös rendezvényén Bodolay-Papp Zsófia kutatási szakértő arról beszélt: a közösségi média használata gyakran szorongáshoz vezet, a felhasználókban aggodalom jelenik meg amiatt, hogy mások jobban élnek, sikeresebbek náluk, ez a folyamatos összehasonlítás pedig stresszt okoz. Hozzátette: jellemző az online megítéléstől való félelem, az üzenetküldéssel kapcsolatos szorongás, valamint a kimaradástól való félelem is.
A szakértő rámutatott: egyre több ember fordul mesterséges intelligenciához lelki támogatásért. Sokan akár még pszichoterápia helyett is ChatGPT-hez hasonló algoritmusoktól próbálnak segítséget kérni – fűzte hozzá. Bodolay-Papp Zsófia kitért arra is, hogy a szorongásra egész iparág épült, az interneten a legkülönbözőbb megoldásokat – vitaminok, stresszlevezető gyakorlatok, táplálékkiegészítők – kínálják, amelyek sokszor eredménytelenek, károsak, veszélyesek is lehetnek.
Brlázs Ágnes kutatási szakértő arról beszélt, hogy a nőkre, lányokra sokkal jellemzőbb a szorongó attitűd, mint a fiúkra, férfiakra. Kutatások szerint, ha a gyerekek, kamaszok sok időt töltenek a közösségi médiában, hajlamosabbak úgy érezni, hogy az életük unalmasabb, ők kevésbé boldogok, és irigylik mások életét. Ennek ellenére mégis jelen vannak ezeken a platformokon, mert félnek, hogy kirekesztetté válnak a kortárs közösségből. Hangsúlyozta azt is, hogy ahol alacsony a digitális készségek szintje, ott kiemelkedően magas az online bántalmazások aránya is.
Ferenczi Borbála addiktológiai konzultáns rámutatott: jelenleg mintegy 400 ezer gyerek nő fel olyan családban, ahol legalább egy szülő szenvedélybetegséggel küzd. Aki pedig szenvedélybeteg családban nő fel, az sokkal jobban kitett mindenféle szorongásnak – húzta alá. Felhívta a figyelmet arra, hogy az érintettek többnyire akkor kérnek segítséget, és akkor jelennek meg a szociális ellátó rendszerben, amikor már nagy a baj.
Szenvedélybeteg családban állandó a bizalmatlanság, állandó a kiszámíthatatlanság, nem lehet tudni, milyen állapotban van a szülő, mire milyen érzelmi reakció érkezik – fogalmazott. Hozzátette: a szenvedélybetegséget sok szégyen és titok övezi, ezért a hozzátartozók nem tudnak és nem mernek segítséget kérni. Aki szerhasználat alatt áll, érzelmileg elérhetetlen – jelentette ki a szakértő, aki kiemelte azt is, hogy az aktív függőség minden esetben izolálja az érintettet és a családtagjait is.
Ferenczi Borbála elmondta, a szenvedélybetegek és családtagjaik körében leggyakrabban szorongás, pánikroham, depresszió, pszichiátriai diagnózisok, önsértés, öngyilkossági gondolatok, indulatkezelési zavarok és problémás szerhasználat jelentkezik.
A szorongás hosszú távon negatívan hat a kognitív funkciókra, rendellenes neurológiai működést eredményez, az állandó magas készültség elveszi az energiákat, amit az érintett másra fordíthatna.
(MTI nyomán)
