A tudĂłsok szerint a műanyagszennyezĂ©s ma már az egĂ©sz bolygĂłn jelen van, Ăgy az ember is elkerĂĽlhetetlenĂĽl ki van neki tĂ©ve – Ărta a The Guardian online kiadása.
A 11 páciens tüdejében talált mikroszemcsék közül a leggyakoribb a csomagolóanyagokban lévő polipropilén, valamint a palackgyártáshoz használt PET volt. Két korábbi tanulmány boncoláskor talált tüdőszövetben hasonlóan magas koncentrációjó mikroműanyagot.
Azt már tudtuk, hogy az emberek belĂ©legzik, az Ă©tellel Ă©s a vĂzzel lenyelik az aprĂł szemcsĂ©ket. Ismeretes az is, hogy megbetegszenek azok a munkások, akik nagy mennyisĂ©gű műanyagszennyezĂ©snek vannak kitĂ©ve.
Emberi vĂ©rben az elsĹ‘ alkalommal márciusban találtak mikroműanyagot, ami azt mutatja, hogy a szemcsĂ©k a szervezeten belĂĽl keringenek, Ă©s megtapadhatnak a szervek szöveteiben. EgyelĹ‘re nem tudni, hogyan hatnak az emberi egĂ©szsĂ©gre. A kutatĂłkat azonban aggasztja, hogy a mikroműanyag laboratĂłriumi körĂĽlmĂ©nyek között károsĂtotta az emberi sejteket, a lĂ©gszennyezĂ©s porszemcsĂ©irĹ‘l pedig tudjuk, hogy behatol a szervezetbe Ă©s Ă©vente emberek milliĂłinak idĹ‘ elĹ‘tti halálát okozza.
"Nem vártuk, hogy a tĂĽdĹ‘ alsĂł rĂ©giĂłiban találjuk a mikroszemcsĂ©k legnagyobb számát, de a rĂ©szecskĂ©t mĂ©rete is meglepett bennĂĽnket, mivel ebben a tĂĽdĹ‘rĂ©giĂłban a lĂ©gutak szűkebbek, Ă©s azt hittĂĽk, a nagyobb szemcsĂ©k korábban kiszűrĹ‘dnek, Ăgy nem jutnak ilyen mĂ©lyre" - mondta el Laura Sadofsky, az angol Hull York Orvostudományi Egyetem kutatĂłja, a tanulmány vezetĹ‘ szerzĹ‘je.
A munkát a Science of the Total Environment tudományos lap elfogadta publikálásra. A kutatĂłk a páciensek műtĂ©ti terĂĽlete melletti egĂ©szsĂ©ges tĂĽdĹ‘szövetbĹ‘l vett mintákat elemeztĂ©k. Akár 0,003 millimĂ©teres szemcsĂ©ket is Ă©szleltek, a műanyag fajtájának azonosĂtására spektroszkĂłpot használtak. A háttĂ©rszennyezĂ©s kiszűrĂ©sĂ©re kontrollmintákat is megvizsgáltak.
Egy 1998-as amerikai tanulmány műanyagot Ă©s növĂ©nyi rostokat talált tĂĽdĹ‘rákos betegek több mint 100 mintájában. A rákos szövetek 97 százalĂ©ka tartalmazott rostokat, a nem rákos szövetek 83 százalĂ©ka volt szennyezett. Hatalmas mennyisĂ©gű műanyaggal károsĂtja az ember a környezetĂ©t, a mikroszemcsĂ©k az EveresttĹ‘l a legmĂ©lyebb Ăłceáni árkokig megtalálhatĂłk. A mikroszemcsĂ©ket kimutatták várandĂłs nĹ‘k mĂ©hlepĂ©nyĂ©ben is.
(MTI)