Egészségvédők – Flavonoidok és társaik

Az utóbbi évtizedekben a táplálkozási szakemberek figyelme egyre inkább azokra az élelmiszerekre irányult, amelyekben az energia- és tápanyagtartalom mellett az egészségre kedvező hatást kifejtő összetevők is találhatók.

Így született meg az úgynevezett "funkcionális élelmiszerek" nagy csoportja, amelyekbe azok a táplálékok tartoznak, amelyek meghatározott, speciális és kedvező hatást gyakorolnak a szervezetre.

Fitokemikáliák

A fitokemikáliák a növényekben található bioaktív vegyületek, amelyek az adott élelmiszerekben speciális védőhatást fejtenek ki (természetesen az élelmiszer egyéb komponenseivel való kölcsönhatásban). A legismertebb fitokemikáliák a flavonoidok, a glükozinolátok és a fitoösztrogének.

Flavonoidok

A flavonoidok erős antioxidáns hatású vegyületek. Komoly szerepük van az úgynevezett oxidatív stressz kivédésében. Az oxidatív stressz (betegség, műtét, pszichés terhelés stb. következménye lehet ) megnöveli a rosszindulatú daganatok, a szív- és érrendszeri megbetegedések és számos degeneratív kórkép kialakulásának kockázatát.

A kutatók szerint az ún. "francia paradoxon" is a vörösborok nagy flavonoidtartalmának köszönhető, és persze annak, hogy a franciáknál természetes, hogy az étkezésekhez rendszeresen vörösbort fogyasztanak. Francia paradoxonnak azt a rejtélyt nevezik, hogy a franciák között ritka a szív-koszorúér megbetegedés, az agyvérzés és az infarktus okozta halálozás, pedig a kockázati tényezők előfordulása náluk ugyanolyan gyakori, mint a többi európai országban.

A szakemberek úgy gondolják, hogy a vörösbor antioxidáns hatású anyagainak köszönhető a védőhatás. Számos vizsgálatban fordított összefüggést találtak a flavonoidbevitel és az érelmeszesedés között.

A flavonoidok nagy mennyiségben vannak jelen a különféle zöldségekben, gyümölcsökben, különösen a szőlőben, a citrusfélékben, az almában, a földieperben, a teában stb. A zöldségek, gyümölcsök naponta 5 alkalommal 400-800 gramm mennyiségben fogyasztva csökkentik a rákos daganatok kialakulásának a kockázatát. Rendszeres teafogyasztásról is (elsősorban a zöld teáról) kimutatták, hogy szerepe van a gyomorrák megelőzésében. (Mások ezt az eredményt nem tudták megerősíteni.)

Glükozinolátok

Keresztes virágú növényekben (fejeskáposzta, kelkáposzta, kelbimbó, karfiol, retek, mustár, torma) fordulnak elő nagyobb mennyiségben, s egyéb, e zöldségekben meglévő rákellenes anyagokkal együtt csökkentik a gyomor-, a hasnyálmirigy-, a vastagbél- és a tüdődaganatok kialakulásának a veszélyét.

Fitoösztrogének

A fitoösztrogének az ösztrogénhez (női nemi hormon) hasonló szerkezetű és aktivitású anyagok. Nagy mennyiségben a szójában és a rozsban találhatók. Csökkentik a daganatos, a szív és érrendszeri megbetegedések és a csontritkulás kialakulásának a kockázatát, enyhítik a menopauza utáni panaszokat.

A nagy mennyiségű szójafogyasztással indokolják, hogy a távol-keleti országokban sokkal kisebb az emlő- és a prosztatarák előfordulása, mint a nyugati országokban. Szingapúrban – a menopauzát megelőzően – 50 százalékkal kevesebb mellrákot találtak azoknál a nőknél, akik naponta legalább 50 gramm szóját ettek, mint azoknál, akik csak ritkán, vagy nem fogyasztottak.

Zookemikáliák

A zookemikália elnevezés első olvasásra szokatlannak tűnhet, de találó elnevezése az állati eredetű, speciális védőhatású vegyületeknek. Az élelmiszerekben éppolyan nagy számban fordulnak elő, mint a növényekben a fitokemikáliák. Ilyenek pl.: az omega-3 zsírsavak (és származáékaik EPA, DHA), a konjugált linolsav (LCH) vagy a lutein és a zeaxantin.

omega-3 zsĂ­rsavak

Az omega-3 zsírsavaknak fontos szerepe van a magzat idegrendszerének és a szem ideghártyasejtjeinek normális fejlődésében. Évtizedek óta ismert, hogy az anyatejes csecsemők szellemi fejlődése és látásélessége lényegesen meghaladta a tápszeres csecsemőkét (mindaddig, míg a tápszerek megfelelő zsírsav kiegészítése meg nem történt), s ez a különbség még évek múlva is kimutatható.

Koraszülötteknél még kritikusabb volt a helyzet, mert ezek a zsírsavak a terhesség 3. harmadában akkumulálódnak az idegrendszerben, s a koraszülötteknél a zsírsavak beépülését a születés után kell pótolni. A várandós anyák megfelelő omega-3 zsírsavellátottsága – a fogamzást megelőzően és a terhesség egész tartama alatt – befolyásolja a magzat megfelelő fejlődését. Az anyatej omega-3 zsírsavmennyiségét is befolyásolja a szoptató anya táplálkozása, omega-3 zsírsavbevitele. Sajnos az egész lakosság – beleértve a terhes anyákat és az újszülötteket is – omega-3 ellátottsága elégtelen.

Bár az omega-3 zsírsavellátottság vonatkozásában a legveszélyeztetettebb életszakaszok a terhesség, a szoptatás és a csecsemőkor, az adekvát bevitel mindenki számára fontos, mert szérumkoleszterin- és triglicerid csökkentő hatásuknak köszönhetően szerepet játszanak az érelmeszesedés megelőzésében, gátolják a vérlemezkék összecsapódását, ezáltal csökkentik a trombózis kialakulásának a veszélyét.

Az omega-3 zsírsavak és származékaik nagy mennyiségben fordulnak elő a halakban (szardínia, makréla, pisztráng, lazac, tonhal, sügér), a len-, a repce- és a szójaolaj is tartalmazza, de az elégtelen bevitel szükségessé tette a tej és a margarin omega-3 zsírsavval történő dúsítását. Az élelmiszer-előállítók megfelelő takarmányozás segítségével omega-3 zsírsavban gazdag tojást állítottak elő. Az omega-3 zsírsavról még azt kell tudni, hogy az ún. omega-6 zsírsavval együtt nélkülözhetetlen a szervezet számára. Ez utóbbi zsírsavból azonban a hazai táplálkozási viszonyok mellett túlzott a bevitel.

Konjugált linolsav (CLA)

A hetvenes években mutatták ki, hogy a marhahúsból kivont CLA gátolja a rosszindulatú daganatos sejtburjánzást, csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának a kockázatát, erősíti az immunrendszert és hozzájárul a zsírraktár és az izomszövet optimális arányának kialakulásához. A kérődző állatokban keletkezik, és a hússal, ezenkívül a tejjel és a tejkészítményekkel vesszük magunkhoz.

Lutein, zeaxantin

Mind a növényekben, mind az állati eredetű élelmiszerekben megtalálható. Több mint 600-féle karotenoid – ezek közé a vegyületek közé tartozik a lutein és a zeoxantin is – fordul elő a természetben. Ennek a két sárga vegyületnek szerepe lehet az időskorban leggyakrabban vaksághoz vezető macula (sárga folt) degeneráció kivédésében.

Az UV spektrum fölötti tartományban elhelyezkedő ún. kék fény károsítja a legnagyobb mértékben a szem ideghártyáját. Ezt a veszélyes kék fényhullámot szűri ki a szemlencsében és a macula környékén elhelyezkedő lutein és a zeaxantin. A sötétzöld levelű zöldségek mellett a legnagyobb mennyiségben a tojás sárgája tartalmazza.

Mind a növényi, mind az állati eredetű élelmiszerekben találhatók speciális hatású, bioaktív anyagok. Ezeknek az anyagoknak a kedvező hatását azonban nem lehet a táplálék egyéb összetevőitől elvonatkoztatni, s bár a táplálékokból kivonhatók, és táplálékkiegé-szítők útján is bevihetők a szervezetbe, a táplálkozási szakemberek a legcélravezetőbbnek ma is a kiegyensúlyozott, kellőképpen változatos táplálkozást tartják.

Dr. Barna Mária

forrás: archívum
(Patika Tükör – 040303)