Szennyező anyagok a háztartásban
A környezettudatosságról, a természet védelméről lesz szó a következő cikkben, valamint olyan környezetbarát termékekről és módszerekről, amelyek - a kialakult vélekedéssel ellentétben - egyáltalán nem drágák.
Kezdjük a háztartásban keletkező veszélyes hulladékokkal, mert bizony ilyenek is vannak. A krumplisütésre használt olaj például ebbe a kategóriába tartozik, amit - az elterjedt gyakorlattal szemben - szigorúan tilos a vécékagylóba önteni. Össze kell - kellene - gyűjteni, és azon kevés helyek egyikén leadni, ahol átveszik. Az átvevőhelyekről és a semlegesítést végző cégekről a környezetvédő szervezetek (például az Ökoszolgálat) weblapjain tájékozódhatunk.
Az sem mindegy, mit öntünk ki a csatornába, hiszen a szennyvíz nagy része visszakerül élővizeinkbe. Budapest szennyvizének több mint a fele tisztítatlanul folyik a Dunába, de az ország más részein se sokkal jobb a helyzet. Nem a nagy vegyi üzemek, hanem mi magunk vagyunk a legnagyobb szennyezők. Kis figyelemmel azonban csökkenthető lenne az ártalmas anyagok mennyisége.
A vegyszerek mindennaposak a takarításban, a mosásban, a mosogatásban, el sem tudjuk képzelni a háztartási munkát nélkülük. Ezek az anyagok a lefolyón keresztül a csatornába, onnan pedig - például Budapesten - a Dunába kerülnek. Nem mindegy tehát mit, miből és mennyit használunk.
Nézzük először a mosást. Már a mosógép kiválasztásánál is lehetünk "környezettudatosak". Több mint két éve a gyártók kötelesek energiacímkével ellátni termékeiket, ebből kiderül, hogy az adott gép mennyi elektromos áramot fogyaszt működése során. Érdemes a vízfogyasztást is tekintetbe venni, hiszen nem mindegy, mennyi ivóvizet használunk el zoknimosásra. Az ideális gép nem fogyaszt 85 liternél többet.
A mosáshoz valamilyen tisztítószerre is szükségünk van. Ezek az anyagok nagymértékben terhelik környezetünket, így minél kevesebbet használunk belőlük, annál jobb. Minden esetben olvassuk el az adagolási utasítást, és a leírtnál többet semmiképpen ne tegyünk a gépbe. Csökkenthetjük a felhasználandó mosópor mennyiséget, ha mosószódával keverjük a mosóport. A mosószóda egymaga is alkalmas a tisztításra, hiszen zsíroldó hatású, de vízlágyító tulajdonságai miatt a mosópor hatékonyságát is javítja, így mosóporból elég a szokott adag egyötöde a mosáshoz.
A legideálisabb megoldás azonban az, ha mosószappanból pelyhet
készítünk (vagyis lereszeljük) és ezzel mosunk. Ez az anyag az élővizekben teljesen lebomlik, tisztítóhatását pedig már nagyanyáink is csak dicsérték, ráadásul még a legérzékenyebb gyapjúpulcsikat is nyugodtan moshatjuk vele. Az ára nagyon kedvező, csupán a lereszelés macerás kissé, de mindenképpen megéri.
Sütés, főzés során is óvhatjuk a természetet és egyben pénztárcánkat is, ha megfogadjuk az energiagazdálkodási szakemberek unalomig ismételt tanácsait:
Némi odafigyeléssel hamar megszokjuk, hogy ezekre a dolgokra is oda kell figyelnünk.
Az sem mindegy, mi történik a háztartásban keletkező hulladékokkal. Sajnos hazánkban a szelektív hulladékgyűjtés még nem terjedt el, de azért mi mutathatunk jó példát: gyűjthetjük külön a papír- és fémhulladékot, majd leadhatjuk a hulladékudvarokban. (Országszerte egyre több szelektív gyűjtésre is alkalmas telep van.)
Használjunk minél kevesebb műanyag csomagolóanyagot. Ha mégis a nem visszaváltható üdítős flakon mellett döntöttünk, akkor a szemétbe dobás előtt, akár az alumínium sörösdobozt, nyomjuk össze. Így kevesebb helyet foglal a szemetesben, és nem kell elszállítatnunk a benne lévő 1,5 liter levegőt.
Téli hónapokban takarékoskodhatunk a hűtő kikapcsolásával is, hiszen elég egy zárható láda kint az erkélyen, és minden friss marad.
Ha néhány dolgot megteszünk, hogy kíméljük környezetünket, akkor egyfelől saját költségeinket csökkenthetjük, másfelől pedig tisztább, lakhatóbb környezetet hagyunk utódainkra.
-práger-
forrás: Patika Tükör - 2004-02-01
