Levelet kaptam, melynek ĂrĂłja fogainak szuvasodását a fluoridos szájvizek Ă©s fogkrĂ©mek használatára vezeti vissza, Ă©s azt kĂ©rdezi, hogyan lehet megszabadulni a fluortĂłl, ami "már az ivĂłvĂzbe is bele van keverve", valamint hol lehet hozzájutni fluormentes fogkrĂ©mhez.
Nos, az igazság valahol fĂ©lĂşton van. Egy biztos: a tĂşlzott fluorbevitel valĂłban káros lehet, Ă©s ez kĂĽlönbözĹ‘ tĂĽnetekben nyilvánulhat meg, ám a fogszuvasodásnak Ă©s az olvasĂłnk által emlĂtett "fogĂnyletolĂłdás"-nak az Ă©gvilágon semmi köze ehhez a vegyĂĽlethez. A fogszuvasodás is Ă©s a fogágybetegsĂ©g is (nem feltĂ©tlenĂĽl kell, hogy vĂ©rezzen Ă©s gyulladt legyen az Ăny, attĂłl mĂ©g a mĂ©lyben zajlik a folyamat, az ĂnyvisszahĂşzĂłdás is erre utal) a lepedĂ©k Ă©s az abban megbĂşvĂł baktĂ©riumok által okozott betegsĂ©g. A fogszuvasodás egyik formája, amikor a fognyak vagy a foggyökĂ©r szuvasodik, erre az idĹ‘s kor, de a helytelen fogmosási technika is hajlamosĂt. Az ivĂłvĂz fluormentes. Mi az igazság tehát?
A fogszuvasodás megelĹ‘zĂ©sĂ©nek nĂ©gy alappillĂ©re van: fluoridok általános Ă©s helyi alkalmazása a zománc ellenállĂł kĂ©pessĂ©gĂ©nek fokozására, a táplálkozás - fĹ‘leg a szĂ©nhidrátfogyasztás - átállĂtása, megfelelĹ‘ egyĂ©ni Ă©s professzionális (rendelĹ‘ben vĂ©gzett) szájhigiĂ©nĂ©, valamint rendszeres kontrollvizsgálat Ă©s korai ellátás (pl. a gyerekek maradĂł fogainak barázdazárása). A fluoridok fogszuvasodás ellenes hatása a következĹ‘ mĂłdon Ă©rvĂ©nyesĂĽl: egyrĂ©szt a mĂ©g elĹ‘ nem tört fogakon a fogak alakját befolyásolja (laposabb barázdák, kisebb csĂĽcskök, szuvasodásra kevĂ©sbĂ© hajlamos fogak), a fog elĹ‘törĂ©sĂ©t a "baktĂ©riummal telt" szájĂĽregben kĂ©slelteti, másrĂ©szt a már elĹ‘tört fogakon a zománcnak a savakkal szembeni ellenállĂłkĂ©pessĂ©gĂ©t fokozza, Ă©s gátolja a cukorbontás során egyes enzimek működĂ©sĂ©t.
A fluorid adagolása lehet szisztémás (általános szervezeti), vagy lokális (helyileg a fogakra).
A szisztémás fluoridadagolás módjai:
- 1. ivĂłvĂz: ahogyan emlĂtettem hazánkban a vezetĂ©kes vĂz nem tartalmaz hozzáadott fluoridot (a termĂ©szetes ivĂłvĂz fluoridkoncentráciĂłja telepĂĽlĂ©senkĂ©nt változĂł, de igen alacsonynak mondhatĂł szinte az egĂ©sz országban), viszont egyes ásványvizek igen.
- 2. só: (a jódozott sóhoz hasonlóan ma már a világon egyre több helyen hozzáférhető, mindenki olyan sót választ, amit szeret)
- 3. tej: (hazánkban kĂsĂ©rletesen volt rĂłla szĂł)
- 4. tabletták: adagolását minden gyermeknĂ©l Ă©letkortĂłl Ă©s az ivĂłvĂz lakĂłhely szerinti fluoridkoncentráciĂłjátĂłl fĂĽggĹ‘en kell meghatározni. HozzátennĂ©m, hogy nagyon könnyű tĂşladagolni, ha a gyermek sok ásványvizet, teát, vagy halat fogyaszt, azt is figyelembe kell venni. TĂşladagolásakor jön lĂ©tre egyrĂ©szt a fogakon az Ăşn. foltos zománc (sárgásfehĂ©r, sĂşlyosabb formában barnás foltok Ă©s porĂłzus zománc), másrĂ©szt - ez már komoly tĂşladagolás - a csontokban is Ă©s a belsĹ‘ szervekben is lerakĂłdhat a fluorid, károsĂtva azokat.
Egy biztos: egyszerre kizárólag egyféle szisztémás módszert szabad csak alkalmazni, melyet kombinálni lehet egyféle helyi módszerrel, melyek a következők lehetnek:
- 1. SzájöblĂtĂ©sek: nagyobb gyermekeknĂ©l felĂĽgyelet mellett alkalmazhatĂłk, a fluoridos fogkrĂ©mek Ăłta talán háttĂ©rbe szorultak.
- 2. Ecsetelések: lakkokkal, folyadékkal, a fogorvosi rendelőben arra rászoruló (vagyis nagyfokú szuvasodási hajlamot mutató) gyerekeknél bizonyos időközönként elvégezve alkalmazható tej és maradó fogakon egyaránt. Létezik ma már olyan oldat, amit barázdazárásként is alkalmazhat a fogorvos.
- 3. ZselĂ©k: ezek egy rĂ©sze szintĂ©n a fogorvos kezĂ©be valĂł, de lĂ©tezik otthoni használatra valĂł formája is, a fogorvos feladata megtanĂtani a szĂĽlĹ‘t a helyes használatra.
- 4. FogkrĂ©mek: azt szoktuk mondani, hogy gyerekeknek kizárĂłlag gyermekfogkrĂ©m valĂł, mert a felnĹ‘tt fogkrĂ©mek fluoridtartalma eleve nagyobb, a gyerek mindig lenyeli a fogkrĂ©met Ă©s ez veszĂ©lyes lehet. MásrĂ©szt a mennyisĂ©g is fontos. JĂł hasonlat, ha a gyermek kisujjkörmĂ©vel megegyezĹ‘ mennyisĂ©gű fogkrĂ©m kerĂĽl a fogkefĂ©re (fölösleges Ă©s a tĂşladagolás veszĂ©lyĂ©vel járhat több cm-es csĂkot használni a fogkrĂ©mbĹ‘l, pláne az ĂzesĂtettekbĹ‘l szĂvesen "kĂłstolgat" a gyermek). EgyĂ©bkĂ©nt a lenyelĂ©s miatt a fogkrĂ©m kicsit szisztĂ©más hatásĂş is, mĂg a tabletta, ha elszopogatva fogyasztja a gyermek, helyi hatásĂş is. Az olvasĂł levelĂ©re válaszolva azt mondhatom, hogy lĂ©teznek fluoridmentes - gyĂłgynövĂ©nytartalmĂş - fogkrĂ©mek is.
Ă–sszefoglalva azt mondhatom, hogy minden gyermeknĂ©l Ă©letkorát, táplálkozási szokásait Ă©s fogainak állapotát figyelembe vĂ©ve kell határozni a fluoridbevitel szĂĽksĂ©gessĂ©gĂ©rĹ‘l Ă©s mĂłdjárĂłl. FelnĹ‘tteknĂ©l meg merem kockáztatni, hogy (megfelelĹ‘) szájhigiĂ©nĂ© Ă©s a rendszeres fogászati kontrollvizsgálat majdhogynem fontosabbak a fogszuvasodás Ă©s a fogágybetegsĂ©g megelĹ‘zĂ©sĂ©ben, mint a fluorid, hisz ahol nincs lepedĂ©k, ott nincs fogszuvasodás Ă©s gyulladás sem. A lepedĂ©k pedig mechanikai tisztĂtással távolĂthatĂł el.
dr. Szabó Beáta
fog- és szájbetegségek szakorvosa
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 000101)