Allergiás, vegyszeres ártalmakra gondolhatna az, aki csak a cĂmet olvassa el. Ez a furcsa betegsĂ©g azonban belsĹ‘, gyakran megmagyarázhatatlan indĂtĂ©kok hatására jön lĂ©tre.
A leggyakoribb, hogy - fĹ‘leg 10-17 Ă©ves fiatalok, gyakrabban leányok esetĂ©ben - a haj Ă©les, szabályos határĂş terĂĽleteken kihullik, azaz a betegek megkopaszodnak. HĂşzás, dörzsölĂ©s, hajcsavargatás, fĹ‘leg a hajszálak kitĂ©pĂ©se az oka a gyakran csĂkszerű, vagy más mĂ©rtani formát mutatĂł kopasz foltnak. A kopasz terĂĽlet nem teljesen csupasz: letört vagy már növekvĹ‘ hajszálak láthatĂłk, amelyek megszĂşrnak, ha vĂ©gighĂşzzuk rajtuk a kezĂĽnket. Más eredetű kopasz foltok esetĂ©n a visszanövĂ©s vĂ©kony, festĂ©khiányos hajszálak formájában mutatkozik. Ezek a hajszálak puhák, selymesek.
A körmĂĽket rágĂł gyermekek - sĹ‘t felnĹ‘ttek! - sokan vannak. Az Ăşn. kĂ©nyszeres, a beteg által, önmaga okozott elváltozások közĂĽl ez a leggyakoribb Ă©s legenyhĂ©bb. Ritkán azonban sĂşlyos mĂ©rtĂ©ket ölthet, annyira, hogy a körömágyban, az ujjvĂ©gekben akut vagy idĂĽlt gennyedĂ©s alakul ki, vagy vĂrusos szemölcsök tömege borĂtja el a köröm környĂ©kĂ©t.
Kézzel jól elérhető helyen jelentkeznek a külső bőrelváltozások, amelyek leginkább vonalas, karcolásos vagy éles határú, kerek hámhiányok, de arc- vagy ajakduzzanat is előfordul.
ElĹ‘idĂ©zĹ‘jĂĽk, a kĂ©nyszeres, ismĂ©tlĹ‘dĹ‘ tevĂ©kenysĂ©g bizonyos mĂ©rtĂ©kig oldani tudja a beteg szorongását, ami a kĂ©sztetĂ©s leggyakoribb elĹ‘idĂ©zĹ‘je. Az esetek tĂşlnyomĂł többsĂ©gĂ©ben a beteg Ă©s a hozzátartozĂłja is tagadja a "sĂ©rĂĽlĂ©s" kĂĽlsĹ‘ eredetĂ©t. A diagnĂłzissal valĂł szembesĂĽlĂ©s a gyermeknĂ©l Ă©s a szĂĽlĹ‘nĂ©l is negatĂv Ă©rzelmeket vált ki.
Mi valĂłjában az oka annak, hogy jĂł kĂĽlsejű, jĂł családi hátterű, gyakran átlagosnál jobb szellemi kĂ©pessĂ©gű gyermek saját kĂĽlsejĂ©t, körmĂ©t, haját, bĹ‘rĂ©t elcsĂşfĂtja?
A gyermek, a serdĂĽlĹ‘ az Ă©rdeklĹ‘dĂ©s közĂ©ppontjába szeretne kerĂĽlni. Fokozott szeretetigĂ©ny, szorongás, agressziĂł is állhat a háttĂ©rben. A családtĂłl, szĂĽlĹ‘ktĹ‘l valĂł elszakadás fĂ©lelme is szerepet játszhat, Ă©s zavart lehet az anya-gyermek kapcsolat is. Sok esetben azt is tapasztaljuk, hogy az iskola Ă©s a szĂĽlĹ‘k elvárásainak nem tud a gyermek megfelelni. A konfliktus általában nem sĂşlyos, de a kĂ©nyszeresen cselekvĹ‘ sĂşlyosan Ă©li meg azt, Ă©s ez vezet az önmagát károsĂtĂł tevĂ©kenysĂ©ghez.
A kezelĂ©s nem könnyű. Egyes esetekben pszicholĂłgus segĂtsĂ©gĂ©re feltĂ©tlenĂĽl szĂĽksĂ©g van, más esetekben a családhoz közelállĂł rokon, pedagĂłgus, idĹ‘sebb barátnĹ‘ lendĂtheti át a gyermeket a holtponton, Ă©s Ăgy megindulhat a javulás folyamata.
KĂ©nyszeres kĂ©sztetĂ©s esetĂ©n segĂthet, ha tĂzig számolunk, s addig a kezeket összekulcsolva tartjuk.
NyugtatĂł gyĂłgyszereket tartĂłsan nem alkalmazunk az esetleges mellĂ©khatások miatt. Tapasztalat szerint nĂ©hány hĂłnap alatt a betegsĂ©g meggyĂłgyul. Mechanikus lapoecia (hajtĂ©pĂ©s) esetĂ©n hajnövekvĂ©st serkentĹ‘ kĂĽlsĹ‘ szereket lehet adni, hámhiányok, karcolások, fekĂ©lyek kezelĂ©sĂ©re hámosĂtĂłk, fertĹ‘tlenĂtĹ‘ kenĹ‘csök alkalmazhatĂłk, lehetĹ‘leg zárt kötĂ©sben.
Prof. dr. Török Éva
gyermekbőrgyógyász
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 000501)