Fiatal lány áll a gyógyszertár előtt. Nagy levegőt vesz, belép. A vezetővel szeretne beszélni. A meglepett gyógyszerész kissé tartózkodva fogadja.
gyógyszerkutatás
[gac]
Az idiopátiás (nem eredeztethető) tüdőfibrózis progressziójának lassításában eredményes – kísérleti stádiumban lévő – gyógyszerről tartottak előadást az Európai Tüdőgyógyász Társaság 2011. évi közgyűlésén. A vonatkozó tanulmány a New England Journal of Medicine hasábjain is teret kapott.
A tüdőfibrózis a tüdőbetegség egy ritka fajtája, amely hosszú távon súlyos rokkantságot okoz, végül pedig halálhoz vezet – terápiás lehetőségei korlátozottak. Azokban az esetekben, amikor nem derül fény a betegséget kiváltó okokra, idiopátiás fibrózisról (idiopathic pulmonary fibrosis, IPF) beszélünk, amely a betegek mintegy felét érinti. Az IPF leggyakrabban az 50-70 év közötti férfiak körében fordul elő, a kórtörténetben megfigyelhető öröklődés, családi halmozódás, illetve a dohányzás is hajlamosít rá. Mindent egybevetve az IPF-ben szenvedő betegek száma világszerte mintegy 5 millióra tehető, számuk folyamatosan növekszik.
Hogyan születik a gyógyszer?
Ha sötét van, felkapcsoljuk a lámpát, ha nem akarjuk, hogy megromoljon az étel, hűtőbe tesszük. Magától értetődő, hogy meleg víz folyik a csapból és hogy a patikában mindenféle bajunkra kaphatunk gyógyszert. Valószínűleg senkinek sem jut az eszébe, mikor pl. valamilyen fájdalomcsillapítót vásárol, hogy milyen hosszú út vezetett odáig, míg a gyógyszertárak polcaira s onnan a betegekhez kerül egy-egy hatásos pirula...
Idő és pénz
Lengyelországgal és Csehországgal versengünk az orvostudományi kutatás-fejlesztés vezető szerepéért Közép- és Kelet-Európában.
Magyarországon összesen 1954 klinikai kutatási program zajlott az elmúlt évben. Noha Csehországban alig valamivel, Lengyelországban már másfélszer több volt ezekből, mint nálunk.
A Klinikai Kutatási Iránytű (KKI) szakértői szerint nagyon beszédes, hogy Lengyelországban átlagosan négyszer annyit költenek orvosi és egészségtudományi kutatás-fejlesztésre, mint nálunk. Ugyanakkor hazánknak számos előnye lehet a nemzetközi versenyben.
A magyar orvosok, kutatók évszázadok óta viszik hazánk jó hírét szerte a világban, az azonban kevésbé köztudott, hogy Magyarország nem csak jeles gyógyítókat, hanem kiváló gyógyszereket is adott és ad a mai napig a világnak.
Az 1800-as évek vége, az 1900-as évek eleje valóságos áttörést hozott a gyógyítás és a gyógyszergyártás világában. Ekkor kezdtek kialakulni azok a gyártási technológiák, amelyek lehetővé tették, hogy az újonnan felfedezett gyógyszereket jó minőségben és jelentős mennyiségben lehessen előállítani, így minden korábbinál több ember számára elérhetővé tenni a gyógyulást.
A „magyar gyógyszer”
Magyarország az elsők között kapcsolódott be a gyógyszergyártásba és vált néhány évtized alatt gyógyszergyártó nagyhatalommá: 1913-16 között felfedezett görcsoldó hatású gyógyszer-hatóanyag volt az első szintetikus úton előállított, napjainkban is forgalomban lévő gyógyszer, 1916-18 között Wolf Emil és Kereszty György megvalósította Magyarországon az első nyomás alatti gyógyszeripari technológiát a szalicilsav, az egyik legismertebb láz- és fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő hatóanyagának előállítására.
Új megoldások
Kevesen tudják, de sok gyógyszerhatóanyagot nem feltétlenül a már megszokott beviteli módon - tabletta vagy injekció formájában - kell a szervezetbe juttatni. Kézenfekvő megoldás lehet a légzőszervrendszer felhasználása is.
Ma, a modern gyógyszergyártás korában már megszokott, hogy a legkülönfélébb betegségek vagy panaszok a kivizsgálást és a diagnózist követően tablettával vagy kapszulával kezelhetőek. Ugyanígy a modern élet részei például a kötelező oltások is.
Csaknem ötven év távlatából is nehéz elfeldedni a talidomid nevű híres-hírhedt gyógyszert, melyet az ötvenes években nyugtatóként, hányingercsillapítóként, álmatlanság ellen írtak fel orvosok abban a tudatban, hogy mellékhatása nincs, veszélyt nem jelent. Ez többnyire meg is felelt a valóságnak, de nem az első trimeszterükben lévő kismamáknál. Náluk ez jelentős százalékban a születendő gyermek intrauterin fejlődési defektusát okozta. A talidomidot hamarosan betiltották, ez persze már csekély vígasz volt azok számára, akiknek gyermeke életképtelenül vagy súlyosan sérülten jött a világra.
Versbe szőtt egészség
A nozokomiális* fertőzés a kórházi felvételt követő 48 órán túl fellépő fertőzés, amivel a betegek és a kórházi dolgozók egyaránt szembesülhetnek az egészségügyi ellátás során.
A nozokomiális fertőzésre való hajlam endogén és exogén tényezőkre, valamint az infekciókontroll hiányára vezethetők vissza.
Önnek ajánljuk
Táblázatok
Cikkeinkből
Jó tudni...
Orvosviccek
Az orvos kérdezi a betegétől:
- Hogy alszik?
- Mint a mormota!
- És hogy eszik?
- Köszönöm, mint a farkas!
- Nem gondolja, hogy inkább állatorvoshoz kéne mennie?
