A világon mintegy 1,3 milliárd ember fújja nap, mint nap a füstöt, szenvedélyük miatt évente 4 millióan vesztik életüket, ebből közel 20 százalék a nők köréből kerül ki. 151 országot tekintve a serdülőkorú lányok hozzávetőleg 7, míg a fiúk közel 12 %-a hódol ennek a káros szenvedélynek.
Hazánk a dohányzást tekintve a világranglistán dobogós helyre került. Évente 35 ezer ember veszíti életét a dohányzással összefüggő betegségek következtében. Ez az egy évben előforduló halálesetek mintegy húsz százalékát teszi ki. Magyarországon a személyenkénti cigarettafogyasztás duplája a világátlagnak, vagyis fejenként több mint háromezer szál évente. Ezeket, ha egymás mellé helyezzük, körülbelül 250 métert tesz ki, ami annyit jelent, hogy a magyarok közel 2 millió kilométernyi "rudat" – az egyenlítő hosszának negyvennyolcszorosát – füstölik el évente.
Nemcsak a felnőttek, hanem sajnos a fiatalok is egyre többen váltak és válnak a cigaretta rabjává, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy minden ötödik 10 éves már elszívta az első cigijét. A 13 évesek között már 50 százalékos az arány, 10 kezdő középiskolásból pedig már 7 cigizett. Sokan a szülőktől látják, és szívják. Minden ötödik gyerek egy doboz cigit szív el passzív dohányosként egy hétvége alatt.
A dohányosok életében sokkal magasabb a kockázata a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek, hiszen a dohányzás következtében a szívet tápláló koszorúereken úgynevezett plakkok képződnek, melyek előbb szűkítik, majd később elzárják az ereket, anginát illetve szívinfarktust okozva. A plakkok egy része azonban hirtelen, minden figyelmeztető tünet nélkül okozhat koszorúér elzáródást, és a betegek harmadánál hirtelen szívhalált. – hangsúlyozza Prof. Dr. Merkely Béla, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke.
A felmérésekből kiderül, hogy bár a magyar családok több mint fele hódol e káros szenvedélynek, a dohányzók 75 százaléka szeretne leszokni. Akinek akár 40-50 éves korában, de sikerül felszámolnia az önpusztítás ezen bizarr formáját, 10 évvel hosszabb élettartamra van kilátása, mint dohányzó embertársának. Merkely professzor véleménye szerint, ha valóban sikerülne betartatni a január 1-jével életbe lépett, április óta büntetendő dohányzási szabályokat, akkor csökkenne a perifériás érbetegségek, az akut szívinfarktusok száma. Ahhoz, hogy észrevehető javulás legyen tapasztalható a statisztikai adatokban, három-négy év szükséges.
Egy biztos: mindenkinek nagyobb figyelmet kell fordítania saját és családja, környezete egészségének megóvására. Érdemes letenni a cigarettát, hiszen már egy nap elteltével a hirtelen szívhalál kockázata jelentősen csökken, 3 hónap után a tüdő teljesítménye 30%-kal javul, 9 hónapot követően a krónikus köhögés megszűnik, 1 év után a szívinfarktus, 5 év után pedig a tüdőrák rizikója a felére csökken.
