Az egyéni képviselői indítványról, amelyet a kormányzó Munkáspárt frakciójának egyik tagja terjesztett elő, november végén tartanak részletes vitát a parlamentben.
A tervezetet benyújtó képviselő, Kim Leadbeater hangsúlyozta előterjesztésében, hogy elfogadása esetén a törvény kizárólag azokra vonatkozna, akik orvosilag igazoltan gyógyíthatatlan betegségben szenvednek.
A munkáspárti politikus kiemelte: a testi fogyatékosság vagy a mentális betegségek önmagukban nem adhatnak jogi alapot a lehetőség igénybe végtelére. A képviselő szerint egyértelműen megfogalmazott feltételrendszer szabja majd meg, hogy ki veheti igénybe a jogszabályi lehetőséget, és mindezt egészségügyi és igazságszolgáltatási garanciákkal kell körülbástyázni.
A törvény hatálya Angliára és Walesre terjedne ki, Skóciában külön szabályozás előkészületei folynak.
A londoni alsóházban benyújtott tervezet szerint a törvényi lehetőséget azok a mentálisan döntésképes, gyógyíthatatlan betegséggel diagnosztizált felnőttek vehetnék igénybe, akiknek életéből az orvosi szakvélemény szerint hat hónap vagy ennél rövidebb idő van hátra.
Ők szigorúan szabályozott körülmények között orvosi segítséget kérhetnek ahhoz, hogy véget vethessenek életüknek.
A jelenlegi brit büntetőtörvények öngyilkosság tevőleges elősegítéseként szankcionálják, ha valaki segítséget nyújt másnak ahhoz, hogy véget vessen életének, és 14 évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatók azok, akiket a bíróság ilyen vádpontban bűnösnek talál.
Justin Welby, Canterbury érseke, az anglikán egyház legfőbb vallási vezetője a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette: veszélyesnek tartja a törvényjavaslatot, mivel véleménye szerint az ígért garanciák ellenére a beteg, de nem gyógyíthatatlan emberek is úgy gondolhatják, hogy terhet jelentenek környezetükre, és ezért úgy érezhetik, hogy "nyomás nehezedik rájuk", hogy befejezzék életüket.
Az Ipsos Mori közvéleménykutató csoport legutóbbi felmérése szerint a britek 65 százaléka támogatja az élet befejezéséhez igénybe vett külső segítség törvényesítését.
Welby érsek ugyanakkor az interjúban úgy fogalmazott: az egyház nem közvéleménykutatásokra alapozva alakítja ki álláspontját ebben a kérdésben.
(MTI)
