Ma Magyarországon minden tizedik ember érintett a vesebetegségekben, és évente mintegy 500-600 ezer vesebeteg szorul gondozásra. Éves szinten 250-270 vesetranszplantáció történik, és közel 6500 krónikus veseelégtelenségben szenvedő beteg életben maradását a dialíziskezelés biztosítja. A vesebetegek és a dialízisre kerülő betegek száma évente 4-6 %-kal növekszik, és hazánkban a végállapotú veseelégtelenségben szenvedő betegek fele akut veseelégtelenség miatt azonnali dialízisre szorul.
„A különböző szakmai és civil szervezetek az elmúlt években, évtizedekben számos programmal, aktivitással érték el nemcsak a vesebetegeket, hanem a lakosságot is, tájékoztattak a vese működéséről és a vesepótló kezelésekről. A Nemzeti Vese Program saját aktivitásai mellett ezeket a kezdeményezéséket is segíteni kívánja, illetve olyan oktatási-képzési alapot biztosít, amely hatékonyabbá teszi a társszervezetek, szakmai szervezetek munkáját. A végső cél természetesen a szakmai konszenzuson alapuló cselekvési terv megalkotása, amely a döntéshozók számára ad iránymutatást” – mutatta be a programot Zoltán György, a Nefrológiai Szolgáltatók Egyesületének elnöke.
veseátültetés
Egyre élesedő vita van kibontakozóban az Egyesült Államokban arról, hogy milyen körülmények között lehessen felhasználni egy elhalálozott szerveit transzplantáció céljából.
A tengerentúli országban csaknem kilencvenezren vannak a különféle várólistákon. ők nap mint nap reménykednek az előrejutásban, nap mint nap eljátszanak a gondolattal, hogy hamarosan őket riasztják veséjük, májuk, tüdejük vagy éppen szívük kicserélése végett.
Az Országos Vérellátó Szolgálat, Szervkoordinációs Irodája végzi a szervkivételi riadók országos hatáskörű szervezését Magyarországon a 323/2006 (XII. 23.) Korm. rendeletben található felhatalmazás alapján. Az intézet a donorjelentések non-stop fogadására ingyenesen hívható donorjelentő zöldszámot biztosít a donort jelentő intézményeknek.
Donációs és transzplantációs aktivitás Magyarországon 2010-ben
Az élődonoros veseátültetés számának növelését, az Eurotransplanthoz történő csatlakozás jelentőségét és a transzplantációra váró betegek teljes körű tájékoztatását jelölte meg a XVII. Dél-Magyarországi Transzplantációs Szimpózium kiemelt témájaként dr. Szenohradszky Pál, a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikájának főorvosa.
Pénteken, a szimpózium első napján, neves szakemberek mutatták be a transzplantáció teljes folyamatát a jelenlegi magyar gyakorlatban, a várólistákra való felkerülés menetétől, a legkorszerűbb műtéti eljárásokon át a szervátültetéssel járó esetleges szövődményekig.
A szimpózium keretében 2006 óta rendszeresen megszervezik a transzplantációs nyílt napot, ahol a jelenleg művesekezeléssel élő betegek találkozhatnak a szakorvosokkal, az élődonoros veseátültetésen átesett betegekkel és a szervek adományozóival. A cél, hogy minél többen ismerkedjenek meg az élődonoros transzplantáció lehetőségeivel és előnyeivel. E módszer hosszú távú eredményei lényegesen jobbak, mintha a szerv agyhalott betegből kerülne átültetésre. A donorhiányból adódó – sok esetben hosszú – várakozási idő pedig minimálisra rövidül: csupán a szükséges vizsgálatok elvégzésének idejéig tart.
Vesetranszplantáció = rehabilitáció?
A transzplantáció (magyarul átültetés) kifejezés a veseelégtelen betegek esetében mindig a veseátültetésre vonatkozik. A veseátültetés módszerei és az átültetés után alkalmazott gyógykezelés az elmúlt évtizedben sokat fejlődött. Jelenleg a sikeres átültetés a végállapotú veseelégtelenség kezelésének legjobb módszere. A sikeres veseátültetéssel csaknem teljes rehabilitáció érhető el, erre azonban nem minden művesekezelésben részesülő betegnek van esélye.
A transzplantációs alkalmasságot befolyásoló tényezők közé az életkor, szív- vagy érbetegség és daganatos betegségek sorolhatók.
