tánc

[gac]

A balett előadások sikerének kulcsa a koreográfus elképzeléseinek maradéktalan megjelenése mellett a táncosok fizikuma, mely nehézségek és vállalhatatlan kompromisszumok nélkül kell, hogy szolgálja őket előadásról előadásra. Míg a férfiaknak a határozott irányító szerep jut – ehhez a biztonságos emelések, lépések, ugrások, forgások technikáját kell elsajátítani –, addig a táncosnő lágy, légies mozgásokkal a partnere jelzéseit érzékelve, követve alkalmazkodik hozzá.

Hazánkban – többek között a történelmi körülményekkel is magyarázhatóan – az európai színházi kultúra viszonylag későn jelent meg, mára azonban a színpadi táncélet pezsgő, színes képet mutat. Akár klasszikus, akár modern balettről legyen szó, a balerina mindenütt a báj, a kellem, a könnyedség hordozója, noha spicc -cipőbe szorított lábával kicsavart pozíciókból kell magasba ugrania, kecsesen földre érkeznie, nyakát rendre átrántva körhinta gyorsasággal forognia – mindezt két-három órán át, garantálva mindannyiunk, az előadás csodálóinak esztétikai élményét. A függöny azonban legördül, a balerina összeesik, az ügyeletes orvos odaszalad, és részleges – talán már az előadás derekán is meglévő – Achilles-ínszakadás gyanújával viszik kórházba...

Január 6., Vízkereszt napja. A farsang kezdete.

A farsang szó hallatán megelevenedik a bálok, mulatságok, álarcos felvonulások színes forgataga. A farsang évszázadok óta tartó, minden esztendőben ismétlődő ünnepségsorozatáról egy ismeretlen XVII. századi krónikás a következőképpen vélekedett: "Az ördögnek szánt ünnep ez, az esztendőnek olyan időszaka, amikor az emberi bolondságok elementáris erővel törnek elő. S úgy tetszik, mintha az emberek szégyellnék kicsapongásaikat, ezért rejtik ábrázatukat álorca alá..." Akár így van, akár nem, egy biztos: a farsang elmaradhatatlan "kellékei" a zene és a tánc, melyek nélkül nincs bál, nincs vidámság.

Ritmus és harmónia

Tánclépésben

A törzsi társadalmakban a közös összejövetelek, az együtt zenélés és a törzs közös tánca az összetartozást volt hivatott szolgálni. Ma az antropológusok úgy gondolják, hogy a varázsló által elrendelt rítusok egyfelől mágikus célokat szolgáltak, például esőtánccal hívogatták a felhőket, vagy meddő asszonynak kértek gyermekáldást. Másfelől azonban a csoportban az együtt elvégzett földöntúli feladat olyan kapcsolatokat hozott létre, melyek elengedhetetlenül fontosak voltak ahhoz, hogy a törzs jól és gondtalanul működhessen tovább.

Egyórás tevékenység alatt, testtömeg kilogrammonként.

1 kalória (kcal) = 4186 j (joule) – Kalkulátorunkhoz kattintson ide!

A kudarc is, a siker is közös

Eszter az idén szeptemberben iskolás lesz. Amikor úgy február táján először került szóba, hogy elsőbe megy, nem látszott lelkesnek. Amikor édesanyja észrevette, hogy a cserfes kislány valósággal kerüli az "iskolás leszek" témát, s a márciusi születésnapjára kapott iskolatáskát is gondosan a szekrényébe süllyeszti, sejtette már, hogy gyereke valamiért szorong az iskolától. A titokra a leendő tanító nénivel való találkozáskor derült fény, amikor Eszter megkérdezte: lehet-e az iskolás, aki "néha" szopja az ujját, aki még nem tud írni, olvasni, aki szeret karácsonykor a feldíszített fa alatt aludni?

A sikeres és helyes fogyókúrához bizony türelem kell és kitartás. No meg idő. Ne hetekben gondolkodjunk, hanem hónapokban, ha valóban tartósan szeretnénk fölösleges kilóinktól megszabadulni. Készüljünk fel az előttünk álló feladatra és ne csüggedjünk, ha két nap elteltével még nem jön ránk a kisebb méretű szoknya.

És még egy: mozgás nélkül nincs fogyás! Bármennyire is betartunk mindenféle táplálkozási előírást, ha ezt nem támogatjuk meg a nekünk legmegfelelőbb mozgásformával, nem érhetünk el megfelelő hatást. S itt nem kell "bonyolult" dolgokra gondolni: elég, ha lépcsőn megyünk lift helyett, vagy sétálunk mindennap legalább egy-két buszmegállónyit, esetleg táncolunk, ha éppen kedvünk tartja. Ezekhez pedig nem kell külön szervezés, ráadásul pénzbe sem kerülnek.

Külön táblázat nők és férfiak esetében.

1 kalória (kcal) = 4186 j (joule) – Kalkulátorunkhoz kattintson ide!

Ha egy sportoló egyik veséjét el kell távolítani, az nem csupán jövőbeni sporttevékenységére, hanem – főként hosszabb távon – mindennapi életvezetésére is hatással lehet.

Az egyik vese kiesése esetén ugyanis a szervezet homeosztázisa sérülékenyebbé válik. A vesék részt vesznek a vérnyomás hormonális (renin-angiotenzin), központi és környéki idegrendszeri (vegetatív), valamint egyéb mechanizmusok által megvalósuló összetett szabályozásában. A kor előrehaladtával emelkedhet a vérnyomás, növekedhet a valószínűsége a magasvérnyomás betegség kialakulásának.

Több követéses vizsgálat számolt be arról, hogy az egyik oldali szerv eltávolítása után a megmaradt vese szöveteiben idővel degeneratív, szklerotikus folyamatok indulhatnak be. Ez egyes esetekben – hosszú évek alatt – a vese funkciójának, többek között az érgomolyagokhoz kötött szűrőképességnek, azaz a glomeruláris filtrációnak a romlásához, a fehérjemegtartó képesség csökkenéséhez, illetve veseelégtelenséghez is vezethet (utóbbi indikátora a vizeletben kimutatható kreatinin szintjének emelkedése).

A teljes képhez hozzátartozik, hogy a más és más betegcsoportokon végzett, különböző intézetekhez köthető vizsgálatok ellentmondásosak, leginkább a túlsúlyossággal párhuzamosan megfigyelhető kockázat-emelkedésében bontakozott ki egyetértés.

Teljesen elszakadt Achilles-ínEzen írásunkban az Achilles-ín (tendo calcaneus) részleges szakadásának konzervatív terápiájához tartozó, az érintettek által könnyen elsajátítható, egyszerűbb gyógytorna gyakorlatokat foglaljuk össze.

Nyilvánvalóan a megelőző vizsgálat, a pontos diagnózis orvos és gyógytornász részéről elengedhetetlen. Illusztrációnkon műtéti feltárás alatt álló teljes szakadást szemlélhetnek meg (nagyítás a Médiatárban) – sajnos még egy ilyen rendkívül erős, ellenálló ín is traumatizálódhat, rupturálódhat.Az Achilles-ín "szerencsésebb", részleges szakadásánál magától érthetően tilos az érintett lábon lábujjhegyre állni. Fokozatos terheléssel kezdjünk el mozogni. Lássuk a gyakorlatokat!

A keresztény világ húsvétkor ünnepli Krisztus feltámadását. A karácsony mellett ez a másik legnagyobb egyházi, és egyúttal családi ünnep. Az előkészületi időszak – akárcsak a karácsonyt megelőző hetek – magába foglalta a test és a lélek felkészülését, megtisztulását, vagyis a negyven napos böjtöt, a nagyhetet, a virágvasárnapot (a húsvétvasárnap előtti hatodik vasárnap), a nagypénteket és a nagyszombatot.

Egyes vidékeken hamvazószerdán elmosták a húsos ételek készítéséhez használt, úgynevezett „zsíros” edényeket”, amelyeket csak húsvétkor – a böjti időszak végén – vettek újra elő. Elterjedt böjti étel volt a korpából készült savanyú leves. Sokhelyütt „negyvenöltek”, vagyis negyven napig napjában csak egyszer ettek. Egyes családokban tilos volt az éneklés, sőt a fütyülés, a táncolás is.

Feliratkozás tánc csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×