FĹ‘leg a 70 Ă©v felettieket Ă©rinti ez a civilizáciĂłs betegsĂ©g, de akár 40 Ă©v alatt is elĹ‘fordulhat. A betegsĂ©g gyĂłgyĂthatatlan, világszerte mintegy 124 milliĂł embert Ă©rint. JellemzĹ‘ szemĂ©szeti tĂĽnete, hogy a makula (sárgafolt) degeneráciĂłban szenvedĹ‘ Ă©ppen azt nem látja, amire nĂ©zni szeretne. ĂŤgy nem lát olvasni, nem látja meg a járműveken a számot, nem ismeri meg az arcokat.
A látótér teljes marad az esetek többségében, de az úgynevezett centrális látás elvesztését vakságként éli meg a beteg. A betegség kezdetén csak torzan jelennek meg a tárgyak: az egyenes vonalak görbékké válnak. Később szürkés-fehér folt jelenik meg a látómező közepében, amely kissé takarja csak a nézett képet. Később ez a folt egyre sötétedik, végén átlátszatlanná válik.
A betegségnek többféle formája létezik
Az ún. „száraz” forma, amelyben a látás hosszabb ideig jobb marad, de kezelési lehetőség nincs. A. „nedves” formára jellemző, hogy az éleslátás helyének megfelelően a szem belsejében, az ideghártya alatt, az érhártya előtt kis lemezke képződik, amely megakadályozza a retina táplálkozását az érhártya felől. A retina fényfelvevő sejtjei elhalnak táplálkozás hiányában.
Ez a lemez kötĹ‘szöveti sejtekbĹ‘l, rostokbĂłl Ă©s Ăşjonnan kĂ©pzĹ‘dött erekbĹ‘l áll; vagyis egy „sebzĂ©s” utáni sebgyĂłgyulás jön lĂ©tre. Azt nem tudjuk, hogy ezt a sebzĂ©st mi váltja ki a szem belsejĂ©ben. A gyĂłgyĂtás feladata ennek a kis lemezkĂ©nek az elpusztĂtása lenne Ăşgy, hogy közben az ideghártya sejtjei ne károsodjanak.
Erre alkalmas az Ăşn. fotodinámiás (PDT) kezelĂ©s. Ez egy speciális lĂ©zeres eljárás, amelyet a lemez ereinek speciális anyaggal valĂł Ă©rzĂ©kennyĂ© tĂ©tele után vĂ©geznek el. Ezzel a kezelĂ©ssel sem lehet azonban a látást visszaadni, csak – legfeljebb – hosszabb-rövidebb idĹ‘re megállĂthatjuk a betegsĂ©g elĹ‘rehaladását.
Folyamatosan Ăşjabb Ă©s Ăşjabb anyagokat fedeznek fel, amelyek a makuladegeneráciĂł folyamatát megállĂthatják, vagy – esetleg – a jelenleginĂ©l nagyobb sikerrel gyĂłgyĂthatják. Klinikánk (Semmelweis Egyetem TömĹ‘ Utcai SzemĂ©szeti Klinika) is rĂ©szt vesz azokban a nemzetközi tanulmányokban, amelyek az Ăşjabb gyĂłgymĂłdokat keresik.
EmlĂtettem, hogy nem tudjuk, mi indĂtja el a folyamatot. Tudjuk, hogy a dohányzás biztosan szerepel a kiváltĂł faktorok között, mint ahogy a helytelen Ă©trend, az elhĂzás, a napfĂ©nyvĂ©delem hiánya, a családi hajlam – a nĹ‘k veszĂ©lyeztetettebbek, mint a fĂ©rfiak –, a magas vĂ©rnyomás, a világos szem is közrejátszhat a betegsĂ©g kialakulásában.
Mit tehetünk a megelőzés érdekében?
Újabb vizsgálatok szerint az éleslátás területén egy sárga festékanyag van, melynek mennyisége az életkor előrehaladtával normálisan is csökken. Ez a festékanyag védelmezi az ideghártya legértékesebb részét, azt a területet, ahol az éleslátás történik.
Ennek a sárga festĂ©kanyagnak a megĹ‘rzĂ©sĂ©re kell törekedni megfelelĹ‘ Ă©trenddel, illetve olyan táplálĂ©kkiegĂ©szĂtĹ‘vel, mely tartalmaz luteint Ă©s zeaxantint, nĂ©hány nyomelemmel kiegĂ©szĂtve. Ezek adják a sárga festĂ©kanyagot, amely vĂ©di az Ă©leslátás helyĂ©t.
Hagyjuk el a dohányzást, figyeljünk a testsúlyunkra, óvjuk szemünket a napfénytől. A kor előrehaladtával a védelmi rendszer sérülékenyebbé válik, és könnyebben kialakulhat a betegség.
Dr. SĂĽveges IldikĂł
előadása nyomán
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 070205)