Főleg a 70 év felettieket érinti ez a civilizációs betegség, de akár 40 év alatt is előfordulhat. A betegség gyógyíthatatlan, világszerte mintegy 124 millió embert érint. Jellemző szemészeti tünete, hogy a makula (sárgafolt) degenerációban szenvedő éppen azt nem látja, amire nézni szeretne. Így nem lát olvasni, nem látja meg a járműveken a számot, nem ismeri meg az arcokat. A látótér teljes marad az esetek többségében, de az úgynevezett centrális látás elvesztését vakságként éli meg a beteg. A betegség kezdetén csak torzan jelennek meg a tárgyak: az egyenes vonalak görbékké válnak. Később szürkés-fehér folt jelenik meg a látómező közepében, amely kissé takarja csak a nézett képet. Később ez a folt egyre sötétedik, végén átlátszatlanná válik.
A betegségnek többféle formája létezik
• az ún. „száraz” forma, amelyben a látás hosszabb ideig jobb marad, de kezelési lehetőség nincs.
• az ún. „nedves” formára jellemző, hogy az éleslátás helyének megfelelően a szem belsejében, az ideghártya alatt, az érhártya előtt kis lemezke képződik, amely megakadályozza a retina táplálkozását az érhártya felől. A retina fényfelvevő sejtjei elhalnak táplálkozás hiányában. Ez a lemez kötőszöveti sejtekből, rostokból és újonnan képződött erekből áll; vagyis egy „sebzés” utáni sebgyógyulás jön létre. Azt nem tudjuk, hogy ezt a sebzést mi váltja ki a szem belsejében.
A gyógyítás feladata ennek a kis lemezkének az elpusztítása lenne úgy, hogy közben az ideghártya sejtjei ne károsodjanak. Erre alkalmas az ún. fotodinámiás (PDT) kezelés. Ez egy speciális lézeres eljárás, amelyet a lemez ereinek speciális anyaggal való érzékennyé tétele után végeznek el. Ezzel a kezeléssel sem lehet azonban a látást visszaadni, csak – legfeljebb – hosszabb-rövidebb időre megállíthatjuk a betegség előrehaladását.
Folyamatosan újabb és újabb anyagokat fedeznek fel, amelyek a makuladegeneráció folyamatát megállíthatják, vagy – esetleg – a jelenleginél nagyobb sikerrel gyógyíthatják. Klinikánk (Semmelweis Egyetem Tömő Utcai Szemészeti Klinika) is részt vesz azokban a nemzetközi tanulmányokban, amelyek az újabb gyógymódokat keresik.
Említettem, hogy nem tudjuk, mi indítja el a folyamatot. Tudjuk, hogy a dohányzás biztosan szerepel a kiváltó faktorok között, mint ahogy a helytelen étrend, az elhízás, a napfényvédelem hiánya, a családi hajlama – a nők veszélyeztetettebbek, mint a férfiak –, a magas vérnyomás, a világos szem is közrejátszhat a betegség kialakulásában.
Mit tehetünk a megelőzés érdekében?
Újabb vizsgálatok szerint az éleslátás területén egy sárga festékanyag van, melynek mennyisége az életkor előrehaladtával normálisan is csökken. Ez a festékanyag védelmezi az ideghártya legértékesebb részét, azt a területet, ahol az éleslátás történik. Ennek a sárga festékanyagnak a megőrzésére kell törekedni megfelelő étrenddel, illetve olyan táplálékkiegészítővel, mely tartalmaz luteint és zeaxantint, néhány nyomelemmel kiegészítve. Ezek adják a sárga festékanyagot, amely védi az éleslátás helyét.
Hagyjuk el a dohányzást, figyeljünk a testsúlyunkra, óvjuk szemünket a napfénytől. A kor előrehaladtával a védelmi rendszer sérülékenyebbé válik, és könnyebben kialakulhat a betegség.
Dr. Süveges Ildikó
előadása nyomán
forrás: Patika Tükör
2007.02.05
A nozokomiális* fertőzés a kórházi felvételt követő 48 órán túl fellépő fertőzés, amivel a betegek és a kórházi dolgozók egyaránt szembesülhetnek az egészségügyi ellátás során.
A nozokomiális fertőzésre való hajlam endogén és exogén tényezőkre, valamint az infekciókontroll hiányára vezethetők vissza.
Egy nő vár az orvos irodájában. Az ápolónő kiszól neki:
- A vizeletminta, amit adott, az almalé!
A nő felugrik:
- Azonnal kell hívnom a fiam iskoláját. A másik edényt becsomagoltam neki uzsonnának!
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.