szepszis

A napokban hosszú szenvedés után elhunyt brazil modell (Mariana Bridi da Costa) és hozzátartozói iránti együttérzés szinte kitapintható volt szerte a nagyvilágban, még az egyébként szenzációhajhász média részéről is.

A „rossz belegondolni” ráirányította a figyelmet saját sebezhetőségünkre, a fatális kimenetelű fertőzések lehetőségére, a felismerés és diagnózis, a rendelkezésre álló terápiás beavatkozások korlátaira. A húszéves nő életét veséi, gyomra egy részének és mind a négy végtagjának eltávolításával, azaz testének torzóvá csonkításával sem sikerült megmenteni. Mivel cikkünk az evidencia alapú orvoslás szemszögéből közelít ehhez a megrendítő esethez, a felvetődő lelkiismereti, etikai, az emberi méltósággal kapcsolatos megfontolásokat szánt szándékkal mellőzzük.

Maradnak a száraz tények, melyek szerint a fiatal manöken esete nem példa nélküli, a világon több százezren halnak meg évente fatális kimenetelű vérmérgezésben. Más kérdés, hogy ép immunrendszerű, alapbetegséggel rejtetten sem érintett fiatal emberek, és kompetens orvosi ellátás esetén ritkán torkollik egy banálisnak tűnő fertőzés szepszisbe. A dél-amerikai modell esetével kapcsolatosan számos kérdés merül fel, ideértve megelőző egészségi állapotát, immunstátuszát, életmódját, táplálkozását, valamint magát az orvosi ellátást. Mind olyan faktor, melyek külön-külön is szerepet játszhattak a fertőzés uralhatatlanná válásában.