A digitális eszközök alkalmazása hosszú távon nem eredményes a hiszti ellen

A digitális eszközök alkalmazása hosszú távon nem segít a kisgyerekek hisztijének kezelésében, hanem inkább súlyosbítják az érzelemszabályozási problémákat - derül ki egy magyar-kanadai friss kutatásból.

A vizsgálatot végző pszichológusok azt találták, hogy azok a gyerekek, akik digitális eszközt kapnak a kezükbe a dührohamaik csillapítására, nem tanulják meg, hogyan szabályozzák az érzelmeiket, ami hosszú távon súlyos problémákhoz vezet az érzelmek és viselkedés szabályozása terén - olvasható az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológiai tanszékének közleményében.

"A dühkitörések és hisztik a gyermeki lét velejárói, azonban az, hogy a szülők hogyan kezelik ezeket, hatással lehetnek a gyermek érzelmi fejlődésére" - idézi a közlemény Konok Veronikát, az Alfa Generáció Labor vezetőjét, a kutatás eredményeiből megjelent tanulmány első szerzőjét.

Mint írják, a gyerekeket lenyűgözik a digitális tartalmak, így ez egy egyszerű és rövid távon hatékonynak tűnő módja annak, hogy a szülők leállítsák a dührohamokat, eltereljék a gyermek figyelmét. Az ELTE és a kanadai Sherbrooke-i Egyetem kutatói azonban arra számítottak, hogy a gyakorlatnak hosszú távon negatív következményei lehetnek.

Feltételezésük megerősítésére végeztek egy felmérést 2020-ban, majd egy évvel később egy utánkövetést, amelyben több mint 300, két és öt év közötti gyermeket nevelő kanadai szülő töltött ki egy kérdőívet. A kérdések a gyermek és a szülő médiahasználati szokásaira, köztük az úgynevezett szülői digitális érzelemszabályozásra vonatkoztak, vagyis, hogy milyen gyakran ad a szülő digitális eszközt a gyereknek azért, hogy megnyugtassa őt. Ezen kívül a gyerek önszabályozási készségeit, az érzelmek, a viselkedés és a figyelem szabályozásának képességét is vizsgálták.

Azt találták, hogy a szülők akkor alkalmazták a digitális eszközöket az érzelemszabályozás kezelésére, ha gyereküknek több érzelemszabályozási problémája volt egy évvel korábban. Azonban ez a stratégia a már meglévő probléma súlyosbodásához vezetett: a gyerekek egy évvel később gyengébb indulatkezelési készségeket mutattak.

A digitális eszközök alkalmazása a későbbiekben nemcsak az érzelmek, de más kognitív folyamatok, például a figyelem szabályozását is negatívan befolyásolta. Ez azért lehet, mert ha a gyermek figyelmét mindig külső ingerekkel próbálja a szülő lekötni, akkor a gyerek nem tanulja meg, hogy ő maga hogyan irányítsa azt.

Konok Veronika szerint fontos, hogy a szĂĽlĹ‘k ne kerĂĽljĂ©k el azokat a helyzeteket, amelyek frusztrálĂłk lehetnek a gyermek számára, a  gyerekeknek pedig meg kell tanulniuk, hogyan kezeljĂ©k a negatĂ­v Ă©rzelmeiket. "Ebben a tanulási folyamatban a szĂĽleik segĂ­tsĂ©gĂ©re van szĂĽksĂ©gĂĽk, nem pedig egy digitális eszközre" - vĂ©li a szakember. A kutatĂłk azt javasolják, hogy a szĂĽlĹ‘k támogassák gyermekeiket a nehĂ©z helyzetekben, segĂ­tsenek felismerni Ă©rzelmeiket, Ă©s tanĂ­tsák meg azokat kezelni. Ehhez egy mĂłdszer lehet, ha a szĂĽlĹ‘ visszatĂĽkrözi a gyermek Ă©rzelmeit, pĂ©ldául megprĂłbálja megfogalmazni, Ă©s kimondani, hogy mi lehet a gyerek frusztráciĂłjának az oka. A gyerek Ă­gy megtanulja felismerni saját Ă©rzelmeit, ami elĹ‘feltĂ©tele annak, hogy szabályozni is tudja Ĺ‘ket.

A gyermekek mellett azonban a szülőket is támogatni kell abban, hogy kezelni tudják ezeket a helyzeteket. Caroline Fitzpatrick, a kanadai kutatócsoport vezetője, a Sherbrooke-i Egyetem professzora szerint az eredmények alapján új terápiás és tanácsadási módszereket lehetne kidolgozni a szülők számára, akikben tudatosítani kell azt is, hogy a digitális eszközök csak rövid távon segítenek a hisztin, hosszú távon inkább súlyosbítják a problémákat.

(MTI)