Miért kell a gyógyszereket „becsomagolni"?
Kérdéseinkre dr. Erős István, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszer-technológiai Intézetének professzora válaszol.
A címben feltett kérdés természetesen nem a tabletták dobozára vagy a műanyagból – alufóliából kialakított, úgynevezett bliszterre vonatkozik, hanem arra, hogy a gyógyszert tabletta, kapszula, kenőcs vagy éppen végbélkúp formájában kapja és alkalmazza-e a beteg. A tiszta hatóanyag önmagában soha nem használható, a hatóanyagot megfelelően be kell „csomagolni”: ez a formulálás a gyógyszerkutatás-fejlesztés igen fontos lépése. Ma már – a gyógyszer-technológiai fejlesztő munka eredményeként – létrehoztak olyan formákat, amelyekből adott program szerint szabadul fel a hatóanyag, így a gyógyszerhatás ideje és sebessége előre tervezhető.
klinikai kutatás
Daganatos megbetegedések esetén a kiszámíthatatlan, elhúzódó betegút, a kivizsgálások és diagnosztikai eljárások időigénye miatt gyakran nem sikerül időben megkezdeni a megfelelő onkológiai terápiát. A Szinapszis Kft. friss kutatása annak járt utána, hogy mely pontokon lenne javítható az egészségügyi ellátás annak érdekében, hogy minél több beteg kezelése legyen sikeres.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy ha a kezelés időben megkezdődik, akkor ma már a rák bizonyos típusai teljesen gyógyíthatók és sok típusa kezelhető, ám ennek elengedhetetlen feltétele, hogy minél előbb felismerjék a betegséget.
A magyar háziorvosok 95%-ának van információja a klinikai kutatásokról, és 37%-uknak volt is olyan betege, aki részt vett ilyen kutatásban.
A háziorvosok a tudomány fejlődéséhez való hozzájáruláson kívül a betegek személyes érdekét tartják a legfontosabbnak, hiszen a klinikai kutatások révén a betegek olyan terápiákban vehetnek részt, amely a magyar egészségügyben jelenleg még nem, vagy csak nagyon magas áron érhető el.
Lengyelországgal és Csehországgal versengünk az orvostudományi kutatás-fejlesztés vezető szerepéért Közép- és Kelet-Európában.
Magyarországon összesen 1954 klinikai kutatási program zajlott az elmúlt évben. Noha Csehországban alig valamivel, Lengyelországban már másfélszer több volt ezekből, mint nálunk.
A Klinikai Kutatási Iránytű (KKI) szakértői szerint nagyon beszédes, hogy Lengyelországban átlagosan négyszer annyit költenek orvosi és egészségtudományi kutatás-fejlesztésre, mint nálunk. Ugyanakkor hazánknak számos előnye lehet a nemzetközi versenyben.
A HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Zrt., a hazai Enterprise Europe Network (EEN) konzorciumvezetője az elsők között csatlakozott a „Care & Industry together against CORONA” elnevezésű platformhoz.
Az oldal az egészségügy nemzetközi megsegítésére jött létre, célja, hogy országhatárok nélkül összehozza a koronavírus elleni küzdelmet támogató szolgáltatásokat és termékeket kínáló cégeket valamint az innovatív megoldásokat kereső egészségügyi intézményeket. A koronavírus-válság globális kezelésében magyar innovációk is szerepet vállalhatnak.
A magyar sportkardiológia megteremtése
Az elmúlt években történ tragikus sportolói halálesetek kapcsán átfogó szűrőprogram indult, melynek során eddig 133 olimpikon és 67 élsportoló teljeskörű kardiológiai és sportélettani kivizsgálására került sor. A vizsgálatok fókuszában a hirtelen szívhalál rizikófaktorainak keresése, illetve megelőzése áll. A vizsgálatok további célja volt a sportág-specifikus, személyre szabott, lehetőleg minél inkább pálya közeli mérések végzése.
A sportolók minden mért és számított paramétere egy biobankban került rögzítésre, melyben különböző kardiológiai kórképekben szenvedő betegek adatai is megtalálhatók, és bioinformatikai módszerekkel összefüggéseikben elemezhetők. Kiemelendő, hogy a világon egyedülállóan 24 órás EKG valamint szív-MRI és echocardiographiás vizsgálat történik szűrés jelleggel. Ezáltal a kóros elváltozások korábban, precízebben diagnosztizálhatók és részletesebb információkhoz juthatunk a sportolói szív struktúrájával, működésével kapcsolatban. A vizsgálatok lehetőséget teremtenek a sportolói edzett szív és a kóros állapotú szív közötti nem mindig éles határ objektív elkülönítésére.
Az átfogó kutatómunka eredményeként meghatározhatók a sportolók sportág-specifikus keringési paramétereire vonatkozó normálértékek is, melyek a jövőben „gold standard”-ként szolgálhatnak a kóros elváltozások kiszűrésére és biztos alapot adhatnak a prevenció jelentőségének megerősítésére. Eredményeink hozzájárulhatnak a sportolói hirtelen szívhalál előfordulásának csökkenéséhez.
Versbe szőtt egészség
Hazai tájaink éghajlatát szem előtt tartva tekintjük át az általuk kínált főbb terápiás lehetőségeket.
Alföldi klímánkat nagy napi és évi hőmérsékleti ingadozás jellemzi. Sok a napfény, csekély a páratartalom és a felhőzet, a csapadékmennyiség kevés, a szél mérsékelt erősségű. Ingerklíma, azaz a szervezettől alkalmazkodást követel. Rheumás betegeknél jótékony, különösen, ha gyógyvíz is rendelkezésre áll. Emellett kedvezően hathat az anémiára.
Önnek ajánljuk
Táblázatok
Cikkeinkből
Jó tudni...
Orvosviccek
Pszichológushoz bemegy egy férfi, leül és azt mondja:
- Kérem, segítsen! Teljesen kikészít a feleségem. Minden este elmegy otthonról. Elmegy Jenci kocsmájába, felszed valami pasit, elmegy a lakására és lefekszik vele. Már nem tudom, mit csináljak!
Az orvos nyugtatólag:
- Semmi baj. Feküdjön le ide a díványra, csukja be a szemét és lazítson. Így... És most szépen, lassan mondja el, pontosan hol is található Jenci kocsmája?
