immunrendszer

Igen, írásmódjukban valóban csupán egy betű a különbség, de lényegüket tekintve – noha összefüggenek – egész mást jelentenek.

Manapság nagy divat a bélflórával és annak egészségbiztosító szerepével foglalkozni – se szeri, se száma a különböző étrendkiegészítőknek, kombinációs készítményeknek. A témát az élelmiszeripari gyártók, tejtermékek forgalmazói is rendre napirenden tartják. A gyomrunkra oda kell figyelni, és ezt – ha akarjuk, ha nem – már reklámok is folyamatosan fülünkbe duruzsolják.

A védőoltások

A különféle egészségstatisztikai adatok azt bizonyítják, hogy jó néhány súlyos betegség tekintetében hazánk a negatív rangsor élén áll. Van azonban, amire méltán büszkék lehetünk. A magyar lakosság - köszönhetően a kötelező védőoltások rendszerének - egységesen védettnek mondható a különféle járványos megbetegedésekkel szemben. A fertőző kórokkal szembeni védekezésben tehát igen nagy jelentőségük van a védőoltásoknak, melyeknek köre egyébként ma is napról napra bővül.

Immunrendszerünk testszerte észlelhető hálózatossága, a nyirokerek, nyirokcsomók szövedéke és szerveződése döntő jelentőségű a hatékony immunválasz és a helyi védekezőképesség fenntartásában egyaránt.

Egy mandulagyulladás vagy egy banális szájüregi afta nyomán megduzzadó állkapocs alatti nyirokmirigy érzékenysége alkalmas arra, hogy tudatosítsa: immunrendszerünk védekezik, nyirokrendszerünk megpróbálja behatárolni a bajt, lezárja a kivezető utakat, helyi erőivel megakadályozza a kórokozók tovaterjedését.

Az Országos Vérellátó Szolgálat, Szervkoordinációs Irodája végzi a szervkivételi riadók országos hatáskörű szervezését Magyarországon a 323/2006 (XII. 23.) Korm. rendeletben található felhatalmazás alapján. Az intézet a donorjelentések non-stop fogadására ingyenesen hívható donorjelentő zöldszámot biztosít a donort jelentő intézményeknek.

Donációs és transzplantációs aktivitás Magyarországon 2010-ben

Ausztrál kutatók tisztán szintetikus, univerzális influenza vakcinát tesztelnek egereken. Az eredmények ígéretesek, de míg a hagyományos, szezonális influenza elleni hatékonysága meggyőzőnek tűnik, a madárinfluenza esetén egyelőre nem beszélhetünk átütő sikerről.
Az orthomyxovírusok változékonysága miatt egy univerzális oltóanyag kifejlesztése komoly fejtörést okoz, de ha megvalósul, az jelentős gazdasági előnyei mellett (a hagyományos vakcina időről-időre történő előállítása rendkívül hosszadalmas és költséges) népegészségügyi, járványtani szempontból is döntő jelentőségű lenne. Először fordulhatna elő, hogy a vírus-vakcina rabló-pandúr játékban az oltóanyag "előzne be", a későbbiekben az influenza akár világméretű visszaszorítását is eredményezve ezzel.
Kapcsolódó írás: Az orthomyxovírusok

Már az ókori orvosok is...Ami az egyik embernek táplálék, az a másik embernek keserű méreg (Lucretius i.e. 95-55). A táplálékfogyasztással kapcsolatos kellemetlen reakció kialakulása régóta ismert. Már Hippokratész is megfigyelte, hogy az arra érzékeny embereknél sajtfogyasztást követően fejfájás jelentkezik.

Vér. Élénkvörös, enyhén sós ízű, kissé nyúlós, nem átlátszó folyadék. A szervezetben levő teljes vérmennyiség 5-6 liter, így körülbelül a testsúly tizenharmad részét teszi ki.

Vért adni tehát annyi, mint életet adni. Ha egészen pontosak akarunk lenni, három életet, mert egy egységnyi levett vérből három vérkészítmény készül.
Magyarországon 1939 óta a Magyar Vöröskereszt szervezi a térítésmentes véradást. Ahhoz, hogy biztonságos legyen az itthoni vérellátás, évente 500 000 egység vérre van szükség. 1 egység = 4,5 deciliter vér.

A klasszikus négyes

A vérképző szervek betegségeinél, vérzéssel járó kórképeknél, daganatos betegségek szövődményeként, szívműtétkor vagy balesetben elszenvedett nagyarányú vérvesztéskor szükség van az elvesztett vér pótlására. Erre eredményesen csak azután volt lehetőség, hogy Landsteiner felismerte, nem mindegy, ki kinek a vérét kapja.

A vérképző szervek betegségeinél, vérzéssel járó kórképeknél, daganatos betegségek szövődményeként, szívműtétkor vagy balesetben elszenvedett nagyarányú vérvesztéskor szükség van az elvesztett vér pótlására. Erre eredményesen csak azután volt lehetőség, hogy Landsteiner felismerte, nem mindegy, ki kinek a vérét kapja.

Az egyik ember vére nem cserélhető szabadon a másikéval. Ha válogatás nélkül adnánk vért egyik személytől a másiknak, súlyos, életveszélyes túlérzékenységi reakciót váltanánk ki.

Oldalak

Feliratkozás immunrendszer csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×