Az elĆzĆ szĂĄzadok rettegett, tombolĂł nemi betegsĂ©gei â hĂĄla a modern antibiotikumoknak Ă©s a penicillinnek â mĂĄra megszelĂdĂŒltek. Ăm mivel napjainkban is gyakran felbukkannak, Ăgy kezelĂ©sĂŒk mindig napirenden van.
Gonorrhoea (kankĂł, tripper)
A hĂșgycsĆ gonococcus baktĂ©rium ĂĄltal okozott gyulladĂĄsa, mely sĂĄrgĂĄszöldes hĂșgycsĆfolyĂĄssal jĂĄr. A hĂșgycsĆ Ă©g, a vizelĂ©s fĂĄjdalommal jĂĄr. Kezeletlen esetek hĂșgycsĆszƱkĂŒlethez vezethetnek. NĆknĂ©l többnyire nem okoz panaszt, esetleg hĂŒvelygyulladĂĄs fordulhat elĆ.
KezelĂ©sĂ©nĂ©l ki kell derĂteni a sokszor szerteĂĄgazĂł partneri kapcsolatokat, mert a kezelĂ©st mindenkinek meg kell kapnia, aki szexuĂĄlis kontaktusban volt a beteggel.
Trichomonas
FĂ©rfiaknĂĄl, nĆknĂ©l egyarĂĄnt panaszokkal jĂĄrĂł betegsĂ©g, fertĆzĂ©st okoz. FĂ©rfiaknĂĄl a hĂșgycsĆben, prosztatĂĄban, nĆknĂ©l a hĂŒvelyben, hĂșgycsĆben tenyĂ©szik. Gyakori vizelĂ©si ingerrel jĂĄr, a vizelĂ©skor csĂpĆ Ă©rzĂ©s jelentkezik a hĂșgycsĆben. FehĂ©r szĂnƱ hĂŒvelyfolyĂĄs, illetve hĂșgycsĆvĂĄladĂ©k jellemzi. A szexuĂĄlis partnert is mindig kezelni kell az oda-vissza adhatĂł-kaphatĂł, Ășgynevezett pingpongfertĆzĂ©sek miatt.
GombĂĄs fertĆzĂ©s
Leggyakrabban sarjadzĂłgomba (Candida albicans) okozza. NĆknĂ©l a hĂŒvely Ă©rzĂ©keny, kipirult, a hĂŒvelyvĂĄladĂ©k rossz szagĂș. FĂ©rfiaknĂĄl csĂpĆ vizelĂ©si Ă©rzĂ©s, fehĂ©r szĂnƱ hĂșgycsĆvĂĄladĂ©k, vörös, Ă©rzĂ©keny makk jellemzi. HajlamosĂtĂł tĂ©nyezĆ a cukorbetegsĂ©g, tovĂĄbbĂĄ a tartĂłs antibiotikumszedĂ©s, mert ilyenkor a baktĂ©riumok rovĂĄsĂĄra elszaporodhatnak a gombĂĄk. TartĂłs fennĂĄllĂĄsa esetĂ©n fitymaszƱkĂŒletet is okozhat, amit csak mƱtĂ©ttel lehet gyĂłgyĂtani.
KezelĂ©se gombaellenes kenĆcsökkel, Ă©s szĂĄjon ĂĄt szedhetĆ gombaölĆ gyĂłgyszerekkel törtĂ©nik. Fontos, hogy a kenĆcs hasznĂĄlatĂĄt a lĂĄtszĂłlagos gyĂłgyulĂĄs utĂĄn mĂ©g hetekig folytatni kell, hogy a gombĂĄnak a szövetek között lĂ©vĆ, mĂ©lyen fekvĆ rĂ©szei is elpusztuljanak.
Chlamydia fertĆzĂ©s
Chlamydia trachomatis baktĂ©rium okozta fertĆzĂ©s. Igen gyakran tĂŒnetmentes. Panaszt nem okoz, de a szexuĂĄlis partnerre Ăgy is ĂĄtterjedhet. A vizelĂ©s fĂĄjdalmas, csĂpĆs, gyakori a vizelĂ©si inger. Esetleg fehĂ©ressĂĄrga vĂĄladĂ©k ĂŒrĂŒlhet a hĂșgycsĆbĆl.
ElhĂșzĂłdĂł, gyĂłgyszerre nehezen reagĂĄlĂł betegsĂ©g, hĂșgycsĆ-, illetve prosztatagyulladĂĄs esetĂ©n gondolni kell rĂĄ. TenyĂ©sztĂ©ssel, a hĂșgycsĆbĆl nyert vĂĄladĂ©kbĂłl kimutathatĂł.
Condyloma
PapillomavĂrus terjeszti. FelbukkanĂĄsakor kisebb-nagyobb szemölcsök nĆnek a makkra, a fityma belsĆ Ă©s kĂŒlsĆ rĂ©szĂ©re, nĆknĂ©l a kisajkak belsĆ Ă©s kĂŒlsĆ felĂ©re. Könnyen fertĆz, bĂĄr kevĂ©s panaszt okoz. A karfiolszerƱ kinövĂ©sek lĂĄtvĂĄnya azonban mindenkĂ©ppen arra kĂ©szteti a beteget, hogy urolĂłgushoz forduljon. HatĂ©konyan gyĂłgyĂthatĂł elektromos Ă©getĂ©ssel, fagyasztĂĄssal, lĂ©zerrel.
Herpesz genitĂĄlis
HerpeszvĂrus okozta megbetegedĂ©s. Mint az ajakherpesz, ez is az idegganglionokban lakik, Ă©s idĆnkĂ©nt innen kiszabadulva okozza a panaszokat. FolyadĂ©kkal teli fĂĄjdalmas, viszketĆ hĂłlyagok jelenkeznek a nemi szerveken, melyek utĂĄn kis nedvedzĆ fekĂ©lyek maradhatnak. NyirokcsomĂł-megnagyobbodĂĄssal is jĂĄrhat az ĂĄgyĂ©ki rĂ©szeken. GyĂłgyulĂĄsa utĂĄn hosszabb-rövidebb szĂŒnet utĂĄn visszatĂ©r.
AIDS
Korunk sĂșlyos, szexuĂĄlis Ășton terjedĆ betegsĂ©ge. KezelhetĆ, de â egy-egy speciĂĄlis eset kivĂ©telĂ©vel â nem gyĂłgyĂthatĂł. A partnerek gyakori vĂĄltogatĂĄsĂĄnak kerĂŒlĂ©se, a megfelelĆ higiĂ©nĂ©s szabĂĄlyok betartĂĄsa, az idĆszakos orvosi (urolĂłgus, nĆgyĂłgyĂĄsz) ellenĆrzĂ©s, Ă©s vĂ©gezetĂŒl â ismeretlen partner esetĂ©ben â az ĂłvszerhasznĂĄlat biztonsĂĄgos gĂĄtja a szexuĂĄlis Ășton terjedĆ betegsĂ©geknek.
Dr. Török Alexander
urolĂłgus szakorvos
uro-szexolĂłgus
forrĂĄs: archĂvum
(Patika TĂŒkör â 031201)