DEFINĂCIĂ
A pajzsmirigy ĂĄltal termelt hormonok (tiroxin, trijĂłd tironin) a szervezetben sokrĂ©tƱ hatĂĄst fejtenek ki. (ld. Hyperthyreosis) Pajzsmirigy alulmƱködĂ©srĆl akkor beszĂ©lĂŒnk, ha ezen hormonok szintje a vĂ©rben csökken.
ELĆFORDULĂS
Nemzetközi statisztikĂĄk szerint a 60 Ă©v feletti nĂ©pessĂ©g 2 %-a Ă©rintett. JĂłval gyakoribb idĆs-, mint fiatalkorban Ă©s elsĆsorban nĆk betegszenek meg.
MI OKOZZA A BETEGSĂGET?
VeleszĂŒletett alulmƱködĂ©s esetĂ©n a hormonok kĂ©pzĂ©se -vagy a pajzsmirigy teljes hiĂĄnya vagy csökkent mƱködĂ©se miatt- kĂĄrosodott. Mivel a jĂłd a pajzsmirigyhormonok lĂ©nyeges alkotĂłelemĂ©t kĂ©pezi, annak hiĂĄnya Ă©vtizedekig a veleszĂŒletett hypothyreosis fĆ oka volt (ld. Hyperthyreosis cĂm alatt). MagyarorszĂĄgon a pajzsmirigy alulmƱködĂ©s szƱrĂ©se minden ĂșjszĂŒlött esetĂ©n kötelezĆ. A szƱrĂ©s a vĂ©r laboratĂłriumi vizsgĂĄlatĂĄval törtĂ©nik. Az Ăgy igazolt betegsĂ©g esetĂ©n haladĂ©ktalan hormonpĂłtlĂĄs szĂŒksĂ©ges, mert ha az elmarad, akkor sĂșlyos agyi fejlĆdĂ©si zavarokkal lehet szĂĄmolni.
Leggyakrabban Ășgynevezett autoimmun kĂłrkĂ©p van a hĂĄttĂ©rben, amikor a szervezet vĂ©dekezĆrendszere a sajĂĄt szövetei, sejtjei ellen fordul, kĂĄrosĂtva azokat. Ezt a betegsĂ©get az orvosi szaknyelv Hashimoto kĂłrnak hĂvja.
GolyvamƱtét utån, izotóp- vagy gyógyszeres kezelés következményeként is felléphet.
Ritkån az agyalapi mirigy elégtelen mƱködése okozza.
TĂNETEK
Tekintettel arra, hogy a pajzsmirigyhormonok a szervezet anyagcserĂ©jĂ©t fokozzĂĄk, ezen hormonok hiĂĄnyĂĄban a csökkent anyagcsere ĂĄltal okozott tĂŒnetek uraljĂĄk a kĂ©pet:
- fĂĄradtsĂĄg, meglassultsĂĄg, az Ă©rdeklĆdĂ©s hiĂĄnya
- depressziĂł, rossz hangulat
- a fizikai Ă©s szellemi terhelhetĆsĂ©g csökkenĂ©se
- érdektelen arckifejezés
- akaratlan sĂșlynövekedĂ©s /hĂzĂĄs/
- a hidegtƱrés csökkenése
- szĂĄraz, hƱvös, durva bĆr
- vĂ©kony szĂĄlĂș, törĂ©keny, szĂĄraz haj
- székrekedés
- feledékenység
- mély, rekedt hang
- a pulzusszåm csökkenése
- fĂ©rfiaknĂĄl: a hĂmivarsejtek csökkent kĂ©pzĆdĂ©se
- nĆknĂ©l: meddĆsĂ©g, abortusz
ĂjszĂŒlöttkorban: lassĂș mozgĂĄsok, szĂ©krekedĂ©s, renyhe reflexek, kĂ©sĆbb a növekedĂ©s Ă©s az Ă©rĂ©s ĂŒtemĂ©nek csökkenĂ©se, sĂŒketsĂ©g, beszĂ©dkĂ©szsĂ©g romlĂĄsa, majd szellemi fogyatĂ©kossĂĄg lĂ©phet fel.
DIAGNĂZIS
A vĂ©r laboratĂłriumi vizsgĂĄlata alapvetĆ fontossĂĄgĂș: a pajzsmirigyhormonok alacsony szintje (T3, T4), illetve a következmĂ©nyes agyalapi mirigy hormonszint emelkedĂ©s (TSH) a diagnĂłzist könnyen alĂĄtĂĄmasztja.
A vérben gyakori a koleszterinszint emelkedés, autoimmun kórkép esetén a pajzsmirigy ellenes ellenanyagok kimutathatók. Az ultrahang- illetve az izotópvizsgålat szintén fontos vizsgålati eszköz lehet.
KEZELĂS
A pajzsmirigy tartĂłsan csökkent mƱködĂ©se esetĂ©n tartĂłs hormonpĂłtlĂĄs szĂŒksĂ©ges. A gyĂłgyszer adagjĂĄt csak lassan szoktĂĄk emelni, mert ellenkezĆ esetben szĂvritmuszavarral, alvĂĄszavarral stb. lehet szĂĄmolni. Abban az esetben, ha a laboratĂłriumi eltĂ©rĂ©sek ellenĂ©re csak kevĂ©s tĂŒnet jelentkezik, a hormonpĂłtlĂł kezelĂ©s nem feltĂ©tlenĂŒl szĂŒksĂ©ges.
KielĂ©gĂtĆ kezelĂ©s mellett a betegek normĂĄlis Ă©letvitelt folytathatnak Ă©s semmilyen megszorĂtĂĄs nem szĂŒksĂ©ges.
Dr. Igaz IvĂĄn