Magasvérnyomås betegség

HypertoniĂĄrĂłl (hypertensio), azaz magasvĂ©rnyomĂĄs betegsĂ©grƑl akkor beszĂ©lĂŒnk, ha a beteg vĂ©rnyomĂĄsa az elfogadhatĂł normĂĄlis felsƑ Ă©rtĂ©ket tartĂłsan meghaladja.

A vĂ©rnyomĂĄs az a nyomĂĄs, amellyel a szĂ­v az Ă©rfalak ellenĂĄllĂĄsĂĄt lekĂŒzdve a szervezet szövetei szĂĄmĂĄra szĂŒksĂ©ges vĂ©rellĂĄtĂĄst biztosĂ­tja. A szĂ­v összehĂșzĂłdĂĄsa esetĂ©n a vĂ©rnyomĂĄs termĂ©szetesen magasabb, ekkor Ășn. systolĂ©s vĂ©rnyomĂĄsrĂłl beszĂ©lĂŒnk (felsƑ Ă©rtĂ©k), a szĂ­v elernyedĂ©se esetĂ©n a mĂ©rt Ă©rtĂ©k alacsonyabb, ez a diastolĂ©s vĂ©rnyomĂĄs (alsĂł Ă©rtĂ©k).

Az EgĂ©szsĂ©gĂŒgyi VilĂĄgszervezet ajĂĄnlĂĄsa szerint a normĂĄl vĂ©rnyomĂĄs felsƑ hatĂĄra 130/85 Hgmm. Ha a vĂ©rnyomĂĄs felsƑ Ă©rtĂ©ke 130 Ă©s 139 Hgmm között, alsĂł Ă©rtĂ©ke pedig 85-89 Hgmm között van akkor Ășn. magas normĂĄlis vĂ©rnyomĂĄsrĂłl beszĂ©lĂŒnk. Az Ă©rtĂ©kek növekedĂ©sĂ©vel enyhe, közĂ©psĂșlyos Ă©s sĂșlyos hypertoniĂĄval ĂĄllunk szemben.

KategorizĂĄlĂĄs:

SystolĂ©s Ă©rtĂ©k (Hgmm) elsƑ szĂĄm / diastolĂ©s Ă©rtĂ©k (Hgmm), mĂĄsodik szĂĄm

• OptimĂĄlis:120 alatt / 80 alatt
• NormĂĄlis: 130 alatt / 85 alatt
• Magas normĂĄlis: 130-139 / 85-89
• Enyhe hypertonia: 140-159 / 90-99
• KözĂ©psĂșlyos hypertonia: 160-179 / 100-109
• SĂșlyos hypertonia: 180 felett / 110 felett

Abban az esetben, ha a kĂ©t vĂ©rnyomĂĄsĂ©rtĂ©k kĂŒlönbözƑ tartomĂĄnyba esik, pl. 170/80 Hgmm esetĂ©n, akkor a magasabb kategĂłriĂĄba tartozĂł Ă©rtĂ©k alapjĂĄn kell a besorolĂĄst vĂ©geznĂŒnk, tehĂĄt a konkrĂ©t esetben közĂ©psĂșlyos hypertonia ĂĄll fenn.

Fizikai vagy lelki megterhelĂ©s hatĂĄsĂĄra mindannyiunk vĂ©rnyomĂĄsa megemelkedik Ă©s akĂĄr a közĂ©psĂșlyos hypertoniĂĄnak megfelelƑ Ă©rtĂ©keket is mĂ©rhetĂŒnk. Az Ă©rtĂ©kek ezenkĂ­vĂŒl napszaki ingadozĂĄst is mutatnak, az Ă©jszaka mĂ©rt Ă©rtĂ©kek alacsonyabbak. A mĂ©rt Ă©rtĂ©kek alapjĂĄn akkor beszĂ©lĂŒnk hypertoniĂĄrĂłl, ha ezek az Ă©rtĂ©kek többszöri mĂ©rĂ©s alapjĂĄn, nyugalomban is magasnak bizonyulnak.

Az Ön kezelƑorvosa a mĂ©rt vĂ©rnyomĂĄsĂ©rtĂ©kek alapjĂĄn fogja eldönteni azt, hogy Ön melyik kategĂłriĂĄba (enyhe, közĂ©psĂșlyos, sĂșlyos) tartozik, Ă©s a kezelĂ©st is alapvetƑen ez a besorolĂĄs hatĂĄrozza meg. Kb. 3-4 kĂŒlönbözƑ alkalmakkor mĂ©rt Ă©rtĂ©k szĂŒksĂ©ges ahhoz, hogy a diagnĂłzis felĂĄllĂ­thatĂł legyen.

Ahhoz, hogy a mĂ©rĂ©skor korrekt eredmĂ©nyt kapjunk, ĂŒgyelni kell nĂ©hĂĄny dologra.

A mĂ©rĂ©s elƑtt 1 ĂłrĂĄval ne dohĂĄnyozzon, ne fogyasszon alkoholt, vagy kĂĄvĂ©t!

A mĂ©rĂ©s elƑtt kb. 5 percig nyugodtan ĂŒljön le, Ă©s nagyobb testmozgĂĄst ne vĂ©gezzen!

NĂ©hĂĄny betegnek Ășn. fehĂ©rköpeny hypertoniĂĄja van, ami azt jelenti, hogy mĂ©rĂ©skor az orvos (fehĂ©r köpeny) lĂĄttĂĄn a vĂ©rnyomĂĄsa megemelkedik, ugyanakkor otthoni körĂŒlmĂ©nyek között a vĂ©rnyomĂĄsĂ©rtĂ©kek elfogadhatĂłk. Erre az esetre szolgĂĄl az Ășn. ABPM vizsgĂĄlat, amely sorĂĄn a beteg felkarjĂĄra rögzĂ­tett mandzsettĂĄval ill. egy az övĂ©n hordhatĂł kis szerkezettel a nap 24 ĂłrĂĄjĂĄban kb. fĂ©lĂłrĂĄnkĂ©nt mĂ©rhetƑ a beteg vĂ©rnyomĂĄsa. Így objektĂ­v eredmĂ©nyre szĂĄmĂ­thatunk.

GYAKORISÁG

A magas vérnyomås a hazai népesség 15-20 %-åt érinti, ami közel 2-millió embert jelent, ezåltal népbetegségnek szåmít.

A MAGAS VÉRNYOMÁS TÜNETEI

A betegsĂ©g kockĂĄzata abban ĂĄll, hogy a szövƑdmĂ©nyek kialakulĂĄsĂĄig panaszok az esetek nagy rĂ©szĂ©ben nem lĂ©pnek fel. Gyakran a mĂĄr kialakult szervkĂĄrosodĂĄs (agy, szem, szĂ­v, vese) hĂ­vja fel a figyelmet a rĂ©gĂłta fennĂĄllĂł magas vĂ©rnyomĂĄsra. Bizonyos nem specifikus tĂŒnetek, mint alvĂĄszavar, lĂĄtĂĄszavar, szĂĄjszĂĄrazsĂĄg, Ă©melygĂ©s, hĂĄnyinger, fejfĂĄjĂĄs elƑfordulhatnak.

A BETEGSÉG KIALAKULÁSÁBAN SZEREPET JÁTSZÓ TÉNYEZƐK

A hypertonia az esetek közel 95%-ban önĂĄllĂłan jelentkezik, vagyis anĂ©lkĂŒl, hogy valamilyen mĂĄs betegsĂ©g kĂ­sĂ©rƑjelensĂ©gekĂ©nt ĂĄllna fenn. Ezt a formĂĄt nevezzĂŒk esszenciĂĄlis hypertoniĂĄnak. Bizonyos betegsĂ©gek, mint pl. a vesebetegsĂ©g vagy endokrin megbetegedĂ©sek magas vĂ©rnyomĂĄssal jĂĄrhatnak. Ekkor az alapbetegsĂ©g, vagyis a pl. a vesebetegsĂ©g gyĂłgyĂ­tĂĄsa a hypertonia gyĂłgyulĂĄsĂĄt is jelenti.

SzĂĄmos olyan tĂ©nyezƑ ismert, amely felelƑssĂ© tehetƑ a magas vĂ©rnyomĂĄs kialakulĂĄsĂĄĂ©rt.

• tĂșlsĂșly
• testmozgĂĄs hiĂĄnya
• alkoholfogyasztĂĄs
• dohĂĄnyzĂĄs
• stressz
• magas vĂ©rzsĂ­rszint
• tĂșlzott sĂłfogyasztĂĄs
• tĂșlzott kĂĄvĂ©fogyasztĂĄs
• magas Ă©letkor
• Ă©relmeszesedĂ©s
• bizonyos gyĂłgyszerek (pl. orĂĄlis fogamzĂĄsgĂĄtlĂłk, fĂĄjdalomcsillapĂ­tĂłk)
• kĂĄbĂ­tĂłszer-fogyasztĂĄs (Amphetamine)

A genetika szerepe nehezen meghatĂĄrozhatĂł, hiszen a felsorolt tĂ©nyezƑk mint lĂĄtjuk egyĂ©rtelmƱen uraljĂĄk a kĂ©pet. A fĂ©rfiak nagyobb valĂłszĂ­nƱsĂ©ggel lesznek betegek, mint a nƑk.

A szĂ­vnek az Ășn. perifĂ©riĂĄs ellenĂĄllĂĄssal szemben kell biztosĂ­tania a szövetek szĂŒksĂ©ges vĂ©rellĂĄtĂĄst. A perifĂ©riĂĄs ellenĂĄllĂĄst többek között az Ă©rfal rugalmassĂĄga hatĂĄrozza meg. NagyfokĂș Ă©relmeszesedĂ©s esetĂ©n Ă©rthetƑ okbĂłl nagyobb ellenĂĄllĂĄst kell a szĂ­vnek lekĂŒzdenie, ezĂ©rt magas vĂ©rnyomĂĄs betegsĂ©g alakul ki. Magasabb a perifĂ©riĂĄs ellenĂĄllĂĄs akkor is, ha az Ă©rrendszerben a normĂĄlisnĂĄl nagyobb mennyisĂ©gƱ vĂ©r talĂĄlhatĂł pl. krĂłnikus lĂ©gzƑszervi megbetegedĂ©sek esetĂ©n.

A KEZELETLEN MAGAS VÉRNYOMÁS SZÖVƐDMÉNYEI

• AgyvĂ©rzĂ©s/Stroke

SĂșlyos vĂ©rnyomĂĄsemelkedĂ©s esetĂ©n az agy törĂ©keny ereire nehezedƑ nyomĂĄs miatt ezek az erek eltörhetnek, Ă©s agyĂĄllomĂĄnyi vĂ©rzĂ©s alakul ki. Az összes agyvĂ©rzĂ©s kb. 15%-ĂĄt tesz ki ez a forma Ă©s gyakran vĂ©gzetes következmĂ©nnyel jĂĄr. ÖsszefĂŒggĂ©st mutattak ki ezen tĂșl a hosszan tartĂł kezeletlen magas vĂ©rnyomĂĄs Ă©s az idƑskori elbutulĂĄs között.

• LĂĄtĂĄsromlĂĄs/vaksĂĄg

A lĂĄtĂłideghĂĄrtya verƑereire nehezedƑ nyomĂĄs miatt ezek az erek megvastagodnak, esetleg megrepedhetnek, szintĂ©n vĂ©rzĂ©s kĂ­sĂ©retĂ©ben. SĂșlyos esetben vaksĂĄggal jĂĄr. A szemorvos, fĂĄjdalmatlan eljĂĄrĂĄssal, az Ășn. szemfenĂ©k ereinek vizsgĂĄlatĂĄval egyĂ©rtelmƱen következtetni tud a magas vĂ©rnyomĂĄs sĂșlyossĂĄgĂĄra Ă©s vĂĄrhatĂł szövƑdmĂ©nyeire.

• SzĂ­vroham

A szĂ­vkoszorĂșerekre hatĂł nagy nyomĂĄs következtĂ©ben ezek az erek is megvastagodnak, a szĂ­vizom vĂ©rellĂĄtĂĄsa romlik, koszorĂșĂ©rbetegsĂ©g alakul ki, amely szĂ­vrohamhoz vezethet.

• SzĂ­velĂ©gtelensĂ©g

A szĂ­vizom vĂ©rellĂĄtĂĄsĂĄnak romlĂĄsĂĄval a szĂ­v ereje Ășn. pumpafunkciĂłja romlik Ă©s szĂ­velĂ©gtelensĂ©g alakul ki. Ekkor a szĂ­v a test szöveteihez nem tud elĂ©g oxigĂ©nt Ă©s tĂĄpanyagot juttatni.

• VesekĂĄrosodĂĄs

A vese kis verƑereinek megvastagodĂĄsĂĄval a kivĂĄlasztĂł funkciĂł romlik, a szervezet mĂ©reganyagai felszaporodnak, amely sĂșlyos következmĂ©nyekkel jĂĄr. VĂ©gsƑ esetben olyan sĂșlyos veseelĂ©gtelensĂ©g alakul ki, hogy mƱvese-kezelĂ©sre van szĂŒksĂ©g.

A HYPERTONIA KEZELÉSE

A kezelĂ©s cĂ©lja a szövƑdmĂ©nyek megelƑzĂ©se.

• A magas vĂ©rnyomĂĄsban szenvedƑk tekintĂ©lyes rĂ©sze tĂșlsĂșllyal kĂŒszködik, illetve elhĂ­zott. A testsĂșly csökkentĂ©se alapvetƑ jelentƑsĂ©gƱ a magas vĂ©rnyomĂĄs kezelĂ©sĂ©ben.
• DiĂ©tĂĄzzunk!
• VĂ©gezzĂŒnk több testmozgĂĄst!
• Szokjunk le a dohĂĄnyzĂĄsrĂłl!
• KerĂŒljĂŒk a tĂșlzott alkoholfogyasztĂĄst!
• Enyhe hypertonia esetĂ©n gyĂłgyszeres kezelĂ©s nĂ©lkĂŒl is eredmĂ©nyt Ă©rhetĂŒnk el.

Gyógyszeres kezelés

• SzĂĄmos olyan gyĂłgyszercsoport van forgalomban, amely a hypertonia kezelĂ©sĂ©ben hasznĂĄlatos.
• A vĂ­zhajtĂłk, a vesĂ©kre kifejtett hatĂĄsuknĂĄl fogva növelik a vizelet mennyisĂ©gĂ©t, Ă­gy a keringƑ vĂ©rmennyisĂ©g csökkentĂ©sĂ©vel hatnak.
• A BĂ©ta-blokkolĂłk a szĂ­v, illetve az erek falĂĄban talĂĄlhatĂł Ășn. BĂ©ta receptorokat blokkolva csökkentik a szĂ­v összehĂșzĂłdĂĄsĂĄnak erejĂ©t, csökkentik a szĂ­vfrekvenciĂĄt, Ă©s tĂĄgĂ­tjĂĄk a verƑereket.
• Az Alfa-blokkolĂłk szintĂ©n az erek tĂĄgĂ­tĂĄsa ĂștjĂĄn hatnak.
• Az Alfa-BĂ©ta blokkolĂłk egyesĂ­tik mindkĂ©t gyĂłgyszercsoport hatĂĄsĂĄt.
• Az ACE inhibitorok az Ășn. angiotenzin konvertĂĄz enzim gĂĄtlĂĄsĂĄval megakadĂĄlyozzĂĄk azt, hogy egy a verƑerekre közvetlenĂŒl hatĂł, azok összehĂșzĂłdĂĄsĂĄt okozĂł hormon, az angiotenzin II. lĂ©trejöjjön.
• Egy nemrĂ©g forgalomba kerĂŒlt gyĂłgyszercsoport az Angiotenzin Receptor AntagonistĂĄk csoportja. Ez a gyĂłgyszercsoport közvetlenĂŒl az elƑbbi receptorĂĄhoz kapcsolĂłdva megakadĂĄlyozza az Angiotenzin II. kapcsolĂłdĂĄsĂĄt, Ă­gy tĂĄgĂ­tva a verƑereket Ă©s csökkentve a vĂ©rnyomĂĄst.
• A Kalcium csatorna blokkolĂłk megakadĂĄlyozzĂĄk a kalcium bejutĂĄsĂĄt a szĂ­v Ă©s az erek izomsejtjeibe, ezĂĄltal gyengĂ­tik azok összehĂșzĂłdĂĄsĂĄt.
• Bizonyos központi idegrendszerre hatĂł gyĂłgyszerek szintĂ©n csökkentik a vĂ©rnyomĂĄst.

Tartsuk szem elƑtt, hogy a hypertonia egy krĂłnikus betegsĂ©g, a mĂĄr kialakult betegsĂ©g csak nagyon ritkĂĄn Ă©s csak enyhe esetekben szƱnik meg. A hypertoniĂĄs betegnek rendszeres vĂ©rnyomĂĄs ellenƑrzĂ©sre van szĂŒksĂ©ge. A mĂ©rĂ©s törtĂ©nhet hagyomĂĄnyos higanyos vĂ©rnyomĂĄsmĂ©rƑvel, melyhez Ășn. stethoscop-t kell hasznĂĄlni, lĂ©teznek egyszerƱbb, digitĂĄlis kijelzƑvel ellĂĄtott vĂ©rnyomĂĄsmĂ©rƑk, melyet a beteg egyedĂŒl is hasznĂĄlhat.

Dr. Igaz IvĂĄn