HypertoniĂĄrĂłl (hypertensio), azaz magasvĂ©rnyomĂĄs betegsĂ©grĆl akkor beszĂ©lĂŒnk, ha a beteg vĂ©rnyomĂĄsa az elfogadhatĂł normĂĄlis felsĆ Ă©rtĂ©ket tartĂłsan meghaladja.
A vĂ©rnyomĂĄs az a nyomĂĄs, amellyel a szĂv az Ă©rfalak ellenĂĄllĂĄsĂĄt lekĂŒzdve a szervezet szövetei szĂĄmĂĄra szĂŒksĂ©ges vĂ©rellĂĄtĂĄst biztosĂtja. A szĂv összehĂșzĂłdĂĄsa esetĂ©n a vĂ©rnyomĂĄs termĂ©szetesen magasabb, ekkor Ășn. systolĂ©s vĂ©rnyomĂĄsrĂłl beszĂ©lĂŒnk (felsĆ Ă©rtĂ©k), a szĂv elernyedĂ©se esetĂ©n a mĂ©rt Ă©rtĂ©k alacsonyabb, ez a diastolĂ©s vĂ©rnyomĂĄs (alsĂł Ă©rtĂ©k).
Az EgĂ©szsĂ©gĂŒgyi VilĂĄgszervezet ajĂĄnlĂĄsa szerint a normĂĄl vĂ©rnyomĂĄs felsĆ hatĂĄra 130/85 Hgmm. Ha a vĂ©rnyomĂĄs felsĆ Ă©rtĂ©ke 130 Ă©s 139 Hgmm között, alsĂł Ă©rtĂ©ke pedig 85-89 Hgmm között van akkor Ășn. magas normĂĄlis vĂ©rnyomĂĄsrĂłl beszĂ©lĂŒnk. Az Ă©rtĂ©kek növekedĂ©sĂ©vel enyhe, közĂ©psĂșlyos Ă©s sĂșlyos hypertoniĂĄval ĂĄllunk szemben.
KategorizĂĄlĂĄs:
SystolĂ©s Ă©rtĂ©k (Hgmm) elsĆ szĂĄm / diastolĂ©s Ă©rtĂ©k (Hgmm), mĂĄsodik szĂĄm
- OptimĂĄlis:120 alatt / 80 alatt
- NormĂĄlis: 130 alatt / 85 alatt
- Magas normĂĄlis: 130-139 / 85-89
- Enyhe hypertonia: 140-159 / 90-99
- KözĂ©psĂșlyos hypertonia: 160-179 / 100-109
- SĂșlyos hypertonia: 180 felett / 110 felett
Abban az esetben, ha a kĂ©t vĂ©rnyomĂĄsĂ©rtĂ©k kĂŒlönbözĆ tartomĂĄnyba esik, pl. 170/80 Hgmm esetĂ©n, akkor a magasabb kategĂłriĂĄba tartozĂł Ă©rtĂ©k alapjĂĄn kell a besorolĂĄst vĂ©geznĂŒnk, tehĂĄt a konkrĂ©t esetben közĂ©psĂșlyos hypertonia ĂĄll fenn.
Fizikai vagy lelki megterhelĂ©s hatĂĄsĂĄra mindannyiunk vĂ©rnyomĂĄsa megemelkedik Ă©s akĂĄr a közĂ©psĂșlyos hypertoniĂĄnak megfelelĆ Ă©rtĂ©keket is mĂ©rhetĂŒnk. Az Ă©rtĂ©kek ezenkĂvĂŒl napszaki ingadozĂĄst is mutatnak, az Ă©jszaka mĂ©rt Ă©rtĂ©kek alacsonyabbak. A mĂ©rt Ă©rtĂ©kek alapjĂĄn akkor beszĂ©lĂŒnk hypertoniĂĄrĂłl, ha ezek az Ă©rtĂ©kek többszöri mĂ©rĂ©s alapjĂĄn, nyugalomban is magasnak bizonyulnak.
Az Ăn kezelĆorvosa a mĂ©rt vĂ©rnyomĂĄsĂ©rtĂ©kek alapjĂĄn fogja eldönteni azt, hogy Ăn melyik kategĂłriĂĄba (enyhe, közĂ©psĂșlyos, sĂșlyos) tartozik, Ă©s a kezelĂ©st is alapvetĆen ez a besorolĂĄs hatĂĄrozza meg. Kb. 3-4 kĂŒlönbözĆ alkalmakkor mĂ©rt Ă©rtĂ©k szĂŒksĂ©ges ahhoz, hogy a diagnĂłzis felĂĄllĂthatĂł legyen.
Ahhoz, hogy a mĂ©rĂ©skor korrekt eredmĂ©nyt kapjunk, ĂŒgyelni kell nĂ©hĂĄny dologra.
A mĂ©rĂ©s elĆtt 1 ĂłrĂĄval ne dohĂĄnyozzon, ne fogyasszon alkoholt, vagy kĂĄvĂ©t!
A mĂ©rĂ©s elĆtt kb. 5 percig nyugodtan ĂŒljön le, Ă©s nagyobb testmozgĂĄst ne vĂ©gezzen!
NĂ©hĂĄny betegnek Ășn. fehĂ©rköpeny hypertoniĂĄja van, ami azt jelenti, hogy mĂ©rĂ©skor az orvos (fehĂ©r köpeny) lĂĄttĂĄn a vĂ©rnyomĂĄsa megemelkedik, ugyanakkor otthoni körĂŒlmĂ©nyek között a vĂ©rnyomĂĄsĂ©rtĂ©kek elfogadhatĂłk. Erre az esetre szolgĂĄl az Ășn. ABPM vizsgĂĄlat, amely sorĂĄn a beteg felkarjĂĄra rögzĂtett mandzsettĂĄval ill. egy az övĂ©n hordhatĂł kis szerkezettel a nap 24 ĂłrĂĄjĂĄban kb. fĂ©lĂłrĂĄnkĂ©nt mĂ©rhetĆ a beteg vĂ©rnyomĂĄsa. Ăgy objektĂv eredmĂ©nyre szĂĄmĂthatunk.
GYAKORISĂG
A magas vĂ©rnyomĂĄs a hazai nĂ©pessĂ©g 15-20 %-ĂĄt Ă©rinti, ami közel 2-milliĂł embert jelent, ezĂĄltal nĂ©pbetegsĂ©gnek szĂĄmĂt.
A MAGAS VĂRNYOMĂS TĂNETEI
A betegsĂ©g kockĂĄzata abban ĂĄll, hogy a szövĆdmĂ©nyek kialakulĂĄsĂĄig panaszok az esetek nagy rĂ©szĂ©ben nem lĂ©pnek fel. Gyakran a mĂĄr kialakult szervkĂĄrosodĂĄs (agy, szem, szĂv, vese) hĂvja fel a figyelmet a rĂ©gĂłta fennĂĄllĂł magas vĂ©rnyomĂĄsra. Bizonyos nem specifikus tĂŒnetek, mint alvĂĄszavar, lĂĄtĂĄszavar, szĂĄjszĂĄrazsĂĄg, Ă©melygĂ©s, hĂĄnyinger, fejfĂĄjĂĄs elĆfordulhatnak.
A BETEGSĂG KIALAKULĂSĂBAN SZEREPET JĂTSZĂ TĂNYEZĆK
A hypertonia az esetek közel 95%-ban önĂĄllĂłan jelentkezik, vagyis anĂ©lkĂŒl, hogy valamilyen mĂĄs betegsĂ©g kĂsĂ©rĆjelensĂ©gekĂ©nt ĂĄllna fenn. Ezt a formĂĄt nevezzĂŒk esszenciĂĄlis hypertoniĂĄnak. Bizonyos betegsĂ©gek, mint pl. a vesebetegsĂ©g vagy endokrin megbetegedĂ©sek magas vĂ©rnyomĂĄssal jĂĄrhatnak. Ekkor az alapbetegsĂ©g, vagyis a pl. a vesebetegsĂ©g gyĂłgyĂtĂĄsa a hypertonia gyĂłgyulĂĄsĂĄt is jelenti.
SzĂĄmos olyan tĂ©nyezĆ ismert, amely felelĆssĂ© tehetĆ a magas vĂ©rnyomĂĄs kialakulĂĄsĂĄĂ©rt.
- tĂșlsĂșly
- testmozgĂĄs hiĂĄnya
- alkoholfogyasztĂĄs
- dohĂĄnyzĂĄs
- stressz
- magas vĂ©rzsĂrszint
- tĂșlzott sĂłfogyasztĂĄs
- tĂșlzott kĂĄvĂ©fogyasztĂĄs
- magas életkor
- érelmeszesedés
- bizonyos gyĂłgyszerek (pl. orĂĄlis fogamzĂĄsgĂĄtlĂłk, fĂĄjdalomcsillapĂtĂłk)
- kĂĄbĂtĂłszer-fogyasztĂĄs (Amphetamine)
A genetika szerepe nehezen meghatĂĄrozhatĂł, hiszen a felsorolt tĂ©nyezĆk mint lĂĄtjuk egyĂ©rtelmƱen uraljĂĄk a kĂ©pet. A fĂ©rfiak nagyobb valĂłszĂnƱsĂ©ggel lesznek betegek, mint a nĆk.
A szĂvnek az Ășn. perifĂ©riĂĄs ellenĂĄllĂĄssal szemben kell biztosĂtania a szövetek szĂŒksĂ©ges vĂ©rellĂĄtĂĄst. A perifĂ©riĂĄs ellenĂĄllĂĄst többek között az Ă©rfal rugalmassĂĄga hatĂĄrozza meg. NagyfokĂș Ă©relmeszesedĂ©s esetĂ©n Ă©rthetĆ okbĂłl nagyobb ellenĂĄllĂĄst kell a szĂvnek lekĂŒzdenie, ezĂ©rt magas vĂ©rnyomĂĄs betegsĂ©g alakul ki. Magasabb a perifĂ©riĂĄs ellenĂĄllĂĄs akkor is, ha az Ă©rrendszerben a normĂĄlisnĂĄl nagyobb mennyisĂ©gƱ vĂ©r talĂĄlhatĂł pl. krĂłnikus lĂ©gzĆszervi megbetegedĂ©sek esetĂ©n.
A KEZELETLEN MAGAS VĂRNYOMĂS SZĂVĆDMĂNYEI
- Agyvérzés/Stroke
SĂșlyos vĂ©rnyomĂĄsemelkedĂ©s esetĂ©n az agy törĂ©keny ereire nehezedĆ nyomĂĄs miatt ezek az erek eltörhetnek, Ă©s agyĂĄllomĂĄnyi vĂ©rzĂ©s alakul ki. Az összes agyvĂ©rzĂ©s kb. 15%-ĂĄt tesz ki ez a forma Ă©s gyakran vĂ©gzetes következmĂ©nnyel jĂĄr. ĂsszefĂŒggĂ©st mutattak ki ezen tĂșl a hosszan tartĂł kezeletlen magas vĂ©rnyomĂĄs Ă©s az idĆskori elbutulĂĄs között.
- LĂĄtĂĄsromlĂĄs/vaksĂĄg
A lĂĄtĂłideghĂĄrtya verĆereire nehezedĆ nyomĂĄs miatt ezek az erek megvastagodnak, esetleg megrepedhetnek, szintĂ©n vĂ©rzĂ©s kĂsĂ©retĂ©ben. SĂșlyos esetben vaksĂĄggal jĂĄr. A szemorvos, fĂĄjdalmatlan eljĂĄrĂĄssal, az Ășn. szemfenĂ©k ereinek vizsgĂĄlatĂĄval egyĂ©rtelmƱen következtetni tud a magas vĂ©rnyomĂĄs sĂșlyossĂĄgĂĄra Ă©s vĂĄrhatĂł szövĆdmĂ©nyeire.
- SzĂvroham
A szĂvkoszorĂșerekre hatĂł nagy nyomĂĄs következtĂ©ben ezek az erek is megvastagodnak, a szĂvizom vĂ©rellĂĄtĂĄsa romlik, koszorĂșĂ©rbetegsĂ©g alakul ki, amely szĂvrohamhoz vezethet.
- SzĂvelĂ©gtelensĂ©g
A szĂvizom vĂ©rellĂĄtĂĄsĂĄnak romlĂĄsĂĄval a szĂv ereje Ășn. pumpafunkciĂłja romlik Ă©s szĂvelĂ©gtelensĂ©g alakul ki. Ekkor a szĂv a test szöveteihez nem tud elĂ©g oxigĂ©nt Ă©s tĂĄpanyagot juttatni.
- VesekĂĄrosodĂĄs
A vese kis verĆereinek megvastagodĂĄsĂĄval a kivĂĄlasztĂł funkciĂł romlik, a szervezet mĂ©reganyagai felszaporodnak, amely sĂșlyos következmĂ©nyekkel jĂĄr. VĂ©gsĆ esetben olyan sĂșlyos veseelĂ©gtelensĂ©g alakul ki, hogy mƱvese-kezelĂ©sre van szĂŒksĂ©g.
A HYPERTONIA KEZELĂSE
A kezelĂ©s cĂ©lja a szövĆdmĂ©nyek megelĆzĂ©se.
- A magas vĂ©rnyomĂĄsban szenvedĆk tekintĂ©lyes rĂ©sze tĂșlsĂșllyal kĂŒszködik, illetve elhĂzott. A testsĂșly csökkentĂ©se alapvetĆ jelentĆsĂ©gƱ a magas vĂ©rnyomĂĄs kezelĂ©sĂ©ben.
- Diétåzzunk!
- VĂ©gezzĂŒnk több testmozgĂĄst!
- Szokjunk le a dohĂĄnyzĂĄsrĂłl!
- KerĂŒljĂŒk a tĂșlzott alkoholfogyasztĂĄst!
- Enyhe hypertonia esetĂ©n gyĂłgyszeres kezelĂ©s nĂ©lkĂŒl is eredmĂ©nyt Ă©rhetĂŒnk el.
Gyógyszeres kezelés
- Szåmos olyan gyógyszercsoport van forgalomban, amely a hypertonia kezelésében hasznålatos.
- A vĂzhajtĂłk, a vesĂ©kre kifejtett hatĂĄsuknĂĄl fogva növelik a vizelet mennyisĂ©gĂ©t, Ăgy a keringĆ vĂ©rmennyisĂ©g csökkentĂ©sĂ©vel hatnak.
- A BĂ©ta-blokkolĂłk a szĂv, illetve az erek falĂĄban talĂĄlhatĂł Ășn. BĂ©ta receptorokat blokkolva csökkentik a szĂv összehĂșzĂłdĂĄsĂĄnak erejĂ©t, csökkentik a szĂvfrekvenciĂĄt, Ă©s tĂĄgĂtjĂĄk a verĆereket.
- Az Alfa-blokkolĂłk szintĂ©n az erek tĂĄgĂtĂĄsa ĂștjĂĄn hatnak.
- Az Alfa-BĂ©ta blokkolĂłk egyesĂtik mindkĂ©t gyĂłgyszercsoport hatĂĄsĂĄt.
- Az ACE inhibitorok az Ășn. angiotenzin konvertĂĄz enzim gĂĄtlĂĄsĂĄval megakadĂĄlyozzĂĄk azt, hogy egy a verĆerekre közvetlenĂŒl hatĂł, azok összehĂșzĂłdĂĄsĂĄt okozĂł hormon, az angiotenzin II. lĂ©trejöjjön.
- Egy nemrĂ©g forgalomba kerĂŒlt gyĂłgyszercsoport az Angiotenzin Receptor AntagonistĂĄk csoportja. Ez a gyĂłgyszercsoport közvetlenĂŒl az elĆbbi receptorĂĄhoz kapcsolĂłdva megakadĂĄlyozza az Angiotenzin II. kapcsolĂłdĂĄsĂĄt, Ăgy tĂĄgĂtva a verĆereket Ă©s csökkentve a vĂ©rnyomĂĄst.
- A Kalcium csatorna blokkolĂłk megakadĂĄlyozzĂĄk a kalcium bejutĂĄsĂĄt a szĂv Ă©s az erek izomsejtjeibe, ezĂĄltal gyengĂtik azok összehĂșzĂłdĂĄsĂĄt.
- Bizonyos központi idegrendszerre ható gyógyszerek szintén csökkentik a vérnyomåst.
Tartsuk szem elĆtt, hogy a hypertonia egy krĂłnikus betegsĂ©g, a mĂĄr kialakult betegsĂ©g csak nagyon ritkĂĄn Ă©s csak enyhe esetekben szƱnik meg. A hypertoniĂĄs betegnek rendszeres vĂ©rnyomĂĄs ellenĆrzĂ©sre van szĂŒksĂ©ge. A mĂ©rĂ©s törtĂ©nhet hagyomĂĄnyos higanyos vĂ©rnyomĂĄsmĂ©rĆvel, melyhez Ășn. stethoscop-t kell hasznĂĄlni, lĂ©teznek egyszerƱbb, digitĂĄlis kijelzĆvel ellĂĄtott vĂ©rnyomĂĄsmĂ©rĆk, melyet a beteg egyedĂŒl is hasznĂĄlhat.
Dr. Igaz IvĂĄn