HIV Ă©s AIDS

A HIV (Human Immunodeficiency Virus) az ember ellenĂĄllĂłkĂ©pessĂ©gĂ©nek csökkentĂ©se ĂĄltal hozza lĂ©tre az alĂĄbbiakban rĂ©szletezett sĂșlyos tĂŒneteket. A többi vĂ­rushoz hasonlĂłan önĂĄllĂł anyagcserĂ©vel nem rendelkezik, a gazdaszervezetet hasznĂĄlja fel önmagĂĄnak reprodukĂĄlĂĄsĂĄra. KĂŒlönlegessĂ©ge abban ĂĄll, hogy a szervezet fertƑzĂ©sekkel szembeni vĂ©dekezƑ rendszerĂ©ben kulcsfontossĂĄgĂș szerepet jĂĄtszĂł fehĂ©rvĂ©rsejtek közĂŒl az Ășgynevezett T limfocitĂĄkat tĂĄmadja meg.

A HIV vĂ­russal törtĂ©nƑ elsƑ talĂĄlkozĂĄs, vagyis a megfertƑzƑdĂ©s utĂĄn nĂ©hĂĄny hĂ©ttel ĂĄltalĂĄnos tĂŒnetek lĂ©pnek fel. Ezek a tĂŒnetek azonban (fejfĂĄjĂĄs, levertsĂ©g, hƑemelkedĂ©s, hasmenĂ©s, nyirokcsomĂł megnagyobbodĂĄs, hĂĄnyinger) nem specifikusak a HIV fertƑzĂ©sre, tehĂĄt innen a fertƑzĂ©s nem ismerhetƑ fel egyĂ©rtelmƱen.

A HIV fertƑzĂ©s veszĂ©lye abban ĂĄll, hogy a megfertƑzƑdĂ©s Ă©s a megbetegedĂ©s, vagyis az AIDS betegsĂ©g kialakulĂĄsĂĄig Ă©vek telnek el, ez idƑ alatt a HIV fertƑzött szemĂ©ly a vĂ­rust tovĂĄbb adhatja anĂ©lkĂŒl, hogy a fertƑzĂ©srƑl tudomĂĄsa volna. 
KĂŒlönbsĂ©get kell tennĂŒnk a HIV fertƑzĂ©s Ă©s az AIDS között. A HIV pozitĂ­v szemĂ©ly a fertƑzĂ©st nĂ©hĂĄny hĂ©ttel követƑ 4-5 napos rosszullĂ©ttƑl eltekintve lĂ©nyegĂ©ben nem beteg, a fertƑzĂ©st Ă©vek mĂșlva követi a vĂ©dekezƑrendszer teljes leromlĂĄsa az Ășgynevezett szerzett immunhiĂĄnyos ĂĄllapot, az AIDS.

TÜNETEK

SzĂĄmos olyan tĂŒnet ismert, amely alapjĂĄn az AIDS gyanĂșja merĂŒl fel.

• KrĂłnikus fĂĄradtsĂĄg
• NagymĂ©rtĂ©kƱ sĂșlyvesztĂ©s
• FertƑzĂ©sekre valĂł fokozott hajlam
• LĂĄz
• NyirokcsomĂł-megnagyobbodĂĄs
• HasmenĂ©s 
• Éjszakai izzadĂĄs

Ha a fenti panaszok huzamosabb ideig fennĂĄllnak Ă©s azok hĂĄtterĂ©ben egyĂ©b ok nem igazolĂłdik AIDS lehetƑsĂ©gĂ©re kell gondolni.

A FERTƐZÉS KÖRÜLMÉNYEI

A betegsĂ©g elsƑsorban nemi Ășton terjed. Az 1980-as Ă©vekben a betegsĂ©g csaknem kizĂĄrĂłlag a homoszexuĂĄlis fĂ©rfiakat Ă©rintette. Napjainkban elmondhatĂł, hogy a homo - Ă©s a heteroszexuĂĄlisok arĂĄnya csaknem megegyezik, tehĂĄt a betegsĂ©g mĂĄr nem a homoszexuĂĄlisok betegsĂ©ge. A szexuĂĄlis partnerek vĂĄltogatĂĄsa, a kondom nĂ©lkĂŒli nemi Ă©let a fertƑzĂ©s fƑ forrĂĄsĂĄt kĂ©pezi. A fertƑzĂ©s mĂĄsodik leggyakoribb Ăștja a fertƑzött vĂ©rrel törtĂ©nƑ Ă©rintkezĂ©s. Az Ă©rintkezĂ©s törtĂ©nhet fertƑzött vĂ©rkĂ©szĂ­tmĂ©nyekkel (vĂ©rĂĄtömlesztĂ©s), illetve az Ășgynevezett intravĂ©nĂĄs kĂĄbĂ­tĂłszer Ă©lvezƑk esetĂ©ben fertƑzött tƱvel. A fejlett orszĂĄgokban Ă­gy hazĂĄnkban is a vĂ©rkĂ©szĂ­tmĂ©nyek HIV-re törtĂ©nƑ szƱrĂ©se teljes mĂ©rtĂ©kben megoldott, Ă­gy a vĂ©rĂĄtömlesztĂ©s teljesen biztonsĂĄgos. A HIV fertƑzött anya gyermekĂ©t terhessĂ©g sorĂĄn, illetve anyatejjel fertƑzheti meg. NyĂĄl ĂștjĂĄn a fertƑzĂ©s nem

terjed. A HIV fertƑzött szemĂ©lyekkel törtĂ©nƑ szemĂ©lyes kontaktus (pl. kĂ©zfogĂĄs) a fertƑzĂ©st nem

viszi ĂĄt. A fertƑzĂ©snek fokozottan kitettek azok, akik partnereiket gyakran vĂĄltogatjĂĄk, azok, akik gumiĂłvszert nem hasznĂĄlnak, a homoszexuĂĄlis Ă©s biszexuĂĄlis fĂ©rfiak, azok a prostituĂĄltak, akik szintĂ©n nem hasznĂĄlnak gumiĂłvszert, az intravĂ©nĂĄs kĂĄbĂ­tĂłszer Ă©lvezƑk, azok a kĂłrhĂĄzi dolgozĂłk, akik fertƑzött vĂ©rrel lĂ©phetnek kapcsolatba. A megelƑzĂ©s legfontosabb eszköze a gumiĂłvszer hasznĂĄlata, illetve a monogĂĄm nemi Ă©let. EgĂ©szsĂ©gĂŒgyi dolgozĂłk fokozottan ĂŒgyeljenek arra, hogy vĂ©rrel Ă©s testnedvekkel közvetlenĂŒl ne Ă©rintkezzenek, tartsĂĄk be a szĂŒksĂ©ges elƑírĂĄsokat (gumikesztyƱ, maszk viselĂ©se). IntravĂ©nĂĄs kĂĄbĂ­tĂłszerĂ©lvezƑk egyszer hasznĂĄlatos tƱvel törtĂ©nƑ ellĂĄtĂĄsa elsƑrendƱ fontossĂĄgĂș.

DIAGNÓZIS

A HIV fertƑzĂ©s laboratĂłriumi eszközökkel mĂ©g az AIDS kialakulĂĄsa elƑtt kimutathatĂł. A vĂ­rus elleni ellenanyag a fertƑzĂ©st követƑen nĂ©hĂĄny hĂ©tig mĂ©g nem mutathatĂł ki, biztonsĂĄggal tehĂĄt a HIV negativitĂĄs csak akkor mondhatĂł ki, ha a HIV szƱrƑvizsgĂĄlat kĂ©t egymĂĄst 3-4 hĂ©ttel követƑ idƑpontban negatĂ­v eredmĂ©nyt mutat.

KEZELÉS

Az intenzĂ­v kutatĂĄsok ellenĂ©re az AIDS jelenleg mĂ©g gyĂłgyĂ­thatatlan betegsĂ©g. A HIV fertƑzĂ©s korai felismerĂ©se esetĂ©n azonban bizonyos vĂ­rus elleni gyĂłgyszerekkel a betegsĂ©g kialakulĂĄsa eredmĂ©nyesen kĂ©sleltethetƑ. Tekintettel arra, hogy a vĂ­rus a szervezet vĂ©dekezƑ rendszerĂ©t betegĂ­ti meg, a beteg szervezet fokozottan Ă©rzĂ©keny fertƑzĂ©sek kialakulĂĄsĂĄra. A legtöbb beteg fertƑzĂ©s vagy rosszindulatĂș daganat következtĂ©ben hal meg. A fertƑzött szemĂ©lyek influenza elleni oltĂĄsa a halĂĄlozĂĄst csökkenti. Az orvostudomĂĄny jelenlegi ĂĄllĂĄsa szerint a gyĂłgyĂ­thatatlan betegsĂ©g 5-15 Ă©ven belĂŒl halĂĄlhoz vezet.

Dr. Igaz IvĂĄn