Hazánkban is felmerĂĽlt a könnyű- Ă©s kemĂ©nydrogok törvĂ©nyi szintű megkĂĽlönböztetĂ©sĂ©nek igĂ©nye, melyet egyre Ă©lĂ©nkĂĽlĹ‘ társadalmi vita kĂsĂ©r. Harcos ellenzĹ‘k nem kĂvánnak kĂĽlönbsĂ©get tenni egyik vagy másik drog között, a marihuána szĂłszĂłlĂłi pedig Ăłdákat zengenek a kender csodálatos felhasználási lehetĹ‘sĂ©geirĹ‘l.
Mindkét fél elfeledkezik arról, hogy többségünk mit sem tud a drogokról, ismereteink amerikai akciófilmekből származnak, és csak azok kezdenek olvasni, keresgélni, akiknek környezetében valaki bajba került. Ez struccpolitika, mindenkinek meg kell ismerkednie legalább az alapfogalmakkal.
Mit nevezünk könnyűdrognak?
Könnyűdrognak a kenderszármazĂ©kokat nevezzĂĽk: a marihuánát Ă©s a hasist. A marihuána a növĂ©ny szárĂtott változata, mĂg a hasis a kenderbĹ‘l kĂĽlönbözĹ‘ technikákkal kivont gyanta. MindkettĹ‘nek a THC (delta-9-tetrahidrocannabinol) a hatĂłanyaga, melynek pontos hatásmechanizmusa egyelĹ‘re nem ismert, de igen sok kutatás zajlik e tĂ©mában.
Az már bizonyos, hogy az agyban a THC fogadására alkalmas receptorok vannak. Ezekhez kapcsolĂłdva a vegyĂĽlet olyan biokĂ©miai folyamatokat indĂt el, melyek bĂłdĂtĂł Ă©rzĂ©seket váltanak ki. Ennyit tudnak ma a kutatĂłk arrĂłl, mi zajlik az agyban, ha valaki fĂĽvet – mert ez a legelterjedtebb szlengbĂ©li neve – szĂv vagy eszik.
Hogy néz ki? Hogyan fogyasztják?
A marihuána szárĂtott, esetleg prĂ©selt, általában zöldes növĂ©ny. A hasis barna szĂnű, gyurma állagĂş vagy egĂ©szen kemĂ©ny anyag. MindkettĹ‘nek igen jellegzetes szaga van. Hatásuk nem kĂĽlönbözik, de hatĂłanyagtartalma mindkettĹ‘nek igen változĂł lehet.
A legjellemzĹ‘bb az, hogy cigarettába sodorják dohánnyal vegyĂtve, vagy kis pipákkal szĂvják el a fĂĽstöt. Minden kellĂ©k – pipa, hosszĂş papĂr, miniatűr vĂzipipa – kaphatĂł a sarki trafikban EurĂłpa minden nagyvárosában, nálunk is. SzintĂ©n elterjedt fogyasztási mĂłd, hogy sĂĽtemĂ©nybe vagy más Ă©telbe sĂĽtik. A liberális drogpolitikájárĂłl ismert Hollandiában cake, azaz sĂĽti formában is árusĂtják.
Mire jĂł a kender?
Mindeddig csak a kábĂtĂłszerrĹ‘l beszĂ©ltĂĽnk, ezzel is erĹ‘sĂtve a növĂ©nnyel kapcsolatos negatĂv sztereotĂpiát, melynek kialakĂtását gyakran Ă©s talán jogosan a sajtĂł szemĂ©re vetik. A kender, amirĹ‘l sokaknak csak a kötĂ©l jut eszĂ©be, igen sokoldalĂş. Igen erĹ‘s rostjaival jĂł szolgálatot tesz a repĂĽlĹ‘gĂ©pek Ă©s autĂłk karosszĂ©riájának Ă©pĂtĂ©sekor, felhasználhatĂł a papĂrgyártásban, Ă©s ne feledkezzĂĽnk meg arrĂłl sem, hogy sokan remek ruházati alapanyagnak tartják a kendert.
Az első támadás a nagy európai kendermezők ellen éppen a műszál megjelenése volt, mely átvette a természetes alapanyag helyét. Ma újra több államban támogatják az ipari kender termelését, hiszen nem kellenek gyomirtók és egyéb mesterséges vegyületek a termesztéshez, a növény roppant igénytelen.
ValĂłban gyĂłgyĂt?
Nem, bárki bármit is állĂt. Bár a rĂ©gi orvoslás váltĂłlázra Ă©s migrĂ©nre is ajánlotta, hatása nem volt kiszámĂthatĂł. Annál nagyobb jelentĹ‘sĂ©get kap az utĂłbbi idĹ‘ben a THC a rákbetegek Ă©letminĹ‘sĂ©gĂ©nek javĂtásában. A cannabis-származĂ©kok ugyanis Ă©tvágyat csinálnak, csökkentik a hányingert Ă©s javĂtják a kedĂ©lyállapotot, Ăgy több országban – pĂ©ldául Belgiumban vagy az USA-ban – engedĂ©lyezik a kender orvosi cĂ©lĂş felhasználását. Bizonyos betegek, termĂ©szetesen szigorĂş ellenĹ‘rzĂ©s mellett, legálisan fogyaszthatják ezt az anyagot.
Függést okoz?
Pszichikai fĂĽggĂ©st mindenkĂ©ppen kialakĂt a hosszĂş távĂş, rendszeres fogyasztás. Hogy ehhez mennyi idĹ‘nek kell eltelnie, az szemĂ©lyfĂĽggĹ‘. Abban azonban már a szakemberek között sincs egyetĂ©rtĂ©s, hogy fizikai dependenciát kialakĂt-e a marihuánaszĂvás.
Egy nemrĂ©giben vĂ©gzett kĂsĂ©rlet THC-fĂĽggĹ‘ patkányokat "produkált", Ăgy bizonyĂtva, hogy nem csak pszichikailag lehet fĂĽggeni a fűtĹ‘l. Más kutatĂłk azonban azt hangsĂşlyozzák, hogy ez a kĂsĂ©rlet THC-kivonattal kezelt állatok reakciĂłit vizsgálta, az emberek viszont nem tiszta formában fogyasztják az anyagot, ráadásul a patkányoknak bevitt mennyisĂ©g magasabb volt, mint egy fogyasztĂł napi adagja.
Az azonban biztos, hogy a fĂĽstszűrĹ‘ nĂ©lkĂĽl szĂvott fĂĽves cigaretta több kátrányt rak le a tĂĽdĹ‘ben, mint a sima cigaretták, Ă©s bizonyĂtani prĂłbálják azt is, hogy a THC megváltoztathatja emlĂ©kezĂ©sĂĽnket, egĂ©szen pontosan a rövid távĂş memĂłriát Ă©pĂti le.
Ezek hát a kender pozitĂv Ă©s negatĂv oldalai. De ne felejtsĂĽk el, a növĂ©ny nem tehet semmirĹ‘l: kár lenne egy hasznos ipari alapanyagtĂłl megfosztanunk magunkat azĂ©rt, mert bizonyos nemesĂtett válfajai kábĂtĂłszerkĂ©nt szolgálnak.
-práger-
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 030801)
ArchĂvum
Archivált Ărás. A benne foglaltak aktualitása nem garantált, vagy nem feltĂ©tlenĂĽl tĂĽkrözik a vonatkozĂł tudományterĂĽletek jelenlegi ismeretanyagát, szempontjait Ă©s hangsĂşlyait.