Enni vagy nem enni – Gondolatok a hĂșsfogyasztĂĄsrĂłl

A hĂĄztartĂĄsi statisztikai adatok azt mutatjĂĄk, hogy 1989-1997 között az egy fƑre esƑ Ă©vi hĂșsfogyasztĂĄs 10 kg-val csökkent.

Egyik napilapunktĂłl kerestek meg azzal a kĂ©rdĂ©ssel, hogy a hĂșsfogyasztĂĄs csökkenĂ©sĂ©t lehet-e azzal magyarĂĄzni, mint egyes politikusok teszik, hogy a lakossĂĄg ma mĂĄr egĂ©szsĂ©gesebben tĂĄplĂĄlkozik, s ezĂ©rt nem eszĂŒnk annyi sertĂ©s-, borjĂș illetve marhahĂșst mint korĂĄbban.

TĂĄplĂĄlkozĂĄsi szokĂĄsainkat, Ă©letmĂłdunkat szĂĄmos tĂ©nyezƑ befolyĂĄsolja. SzĂ©leskörƱ vĂĄlasztĂ©kot nyĂșjtĂł Ă©lelmiszerellĂĄtĂĄs esetĂ©n a legfontosabb a jövedelem Ă©s a tĂĄplĂĄlkozĂĄsi ismeretek szintje.

Ha a jövedelemtƑl fĂŒggƑen vizsgĂĄljuk az Ă©lelmiszerfogyasztĂĄs mennyisĂ©gĂ©nek alakulĂĄsĂĄt, akkor azt lĂĄtjuk, hogy a magasabb jövedelmƱ rĂ©tegek több mint kĂ©tszerannyi hĂșst fogyasztanak, mint az alacsony jövedelmƱek, pedig a magasabb jövedelmƱ csoportba nagyrĂ©szt magasabb iskolai vĂ©gzettsĂ©gƱek tartoznak, s feltehetƑen tĂĄplĂĄlkozĂĄsi ismereteik szintje sem marad el a kisjövedelmƱekĂ©tƑl. (1. tĂĄblĂĄzat)

Sajnos MagyarorszĂĄgon a gyermekek nagy rĂ©sze olyan csalĂĄdban Ă©l, ahol az 1 fƑre jutĂł jövedelem nem Ă©ri el a lĂ©tminimum szintjĂ©t, ezĂ©rt nem meglepƑ, hogy a gyermektelen több tagĂș aktĂ­v hĂĄztartĂĄsokban csaknem hĂĄromszor annyi marha- illetve borjĂșhĂșst Ă©s közel 30 szĂĄzalĂ©kkal több sertĂ©shĂșst fogyasztanak. (2. tĂĄblĂĄzat)

MiĂ©rt nem Ă©rtĂ©kelik eredmĂ©nykĂ©nt a hĂșsfogyasztĂĄs csökkenĂ©sĂ©t a tĂĄplĂĄlkozĂĄstudomĂĄnyi szakemberek, hiszen Ƒk javasoltĂĄk a nagy telĂ­tett zsĂ­rsav Ă©s koleszterin tartalmĂș hĂșsok fogyasztĂĄsĂĄnak a csökkentĂ©sĂ©t?

A hĂșs gyƱjtƑ fogalom, zsĂ­rtartalma 2-40% között vĂĄltozik. A nagy zsĂ­rtartalmĂș hĂșsok fogyasztĂĄsa valĂłban nem kĂ­vĂĄnatos: nagy energiatartalmuk következtĂ©ben növelik az elhĂ­zĂĄs veszĂ©lyĂ©t, emelik a vĂ©rzsĂ­rok szintjĂ©t, fokozzĂĄk az Ă©relmeszesedĂ©s, az infarktus kockĂĄzatĂĄt.

A sovĂĄny hĂșsoknak azonban nincs vĂ©rzsĂ­rszint emelƑ hatĂĄsa. A hazai hĂșsipari szakemberek tevĂ©kenysĂ©gĂ©nek köszönhetƑen zsĂ­rszegĂ©ny sertĂ©s- Ă©s marhahĂșsok szĂ©les skĂĄlĂĄja ĂĄll rendelkezĂ©sre, mint a 3. tĂĄblĂĄzatban lĂĄthatĂł.

MegfelelƑ konyhatechnikai eljĂĄrĂĄsokkal a hĂșsok bƑ zsĂ­rban valĂł sĂŒtĂ©se, a fĂŒstölĂ©s Ă©s a pĂĄcolĂĄs mellƑzĂ©se, a hĂșsfogyasztĂĄs tĂĄplĂĄlkozĂĄsi kockĂĄzatĂĄt tovĂĄbb csökkentheti.

A vadĂĄszĂł-gyƱjtögetƑ Ă©letmĂłdot fojtatĂł tĂĄrsadalmakban - ma is vannak ilyenek - ahol az ĂĄllati eredet tĂĄplĂĄlĂ©k, nevezetesen a hĂșsok arĂĄnya nagyobb a többi Ă©lelmi anyagnĂĄl, szinte ismeretlenek az idƑs kort megĂ©rƑk között is az Ășn. civilizĂĄciĂłs betegsĂ©gek.

A közelmĂșltban több kutatĂłcsoport egymĂĄstĂłl fĂŒggetlenĂŒl arrĂłl szĂĄmolt be, hogy sovĂĄny marhahĂșst tartalmazĂł diĂ©ta serum-koleszterinszint csökkenĂ©st eredmĂ©nyezett.

A hĂșs azon tĂșl, hogy kitƱnƑ minƑsĂ©gƱ jĂłl hasznosulĂł teljes Ă©rtĂ©kƱ fehĂ©rjĂ©t tartalmaz, a legĂ©rtĂ©kesebb vasforrĂĄs, de cink, rĂ©z, mangĂĄn, kobalt, B1-, B2-, B6-, B12-vitamin Ă©s niacin tartalma is jelentƑs.

A szervezet vas Ă©s B12-vitaminszĂŒksĂ©glete hĂșs nĂ©lkĂŒl csak nehezen fedezhetƑ.

A hĂșsos Ă©teleket persze elsƑsorban Ă©rzĂ©kszervi sajĂĄtossĂĄgai alapjĂĄn kedvelik.

A hĂșs Ă©rtĂ©kĂ©t jelzi nyelvĂŒnkben, hogy egyesek a kedvest "hĂșsom"-nak becĂ©zik, aki jĂłl nĂ©z ki az "jĂł hĂșsban van", de beszĂ©lĂŒnk a gyĂŒmölcsök hĂșsĂĄrĂłl, s ami igazi, valĂłsĂĄgos vagy Ă©letszerƱ az "hĂșsbĂłl vĂ©rbƑl valĂł".

Mindez persze nem azt jelenti, hogy hĂșst hĂșssal kell enni, csak annyit jelent, hogy a hĂșsoknak is megvan a helye az Ă©lelmiszer palettĂĄn. Napi egy vagy kĂ©t alkalommal javasolhatĂł hĂșs, hal vagy baromfi fogyasztĂĄsa. Csak akkor lehetĂŒnk biztosak, hogy a szervezetĂŒnket valamennyi szĂŒksĂ©ges tĂĄpanyaggal ellĂĄttuk, ha Ă©teleinket az Ă©lelmiszerek Ă©s Ă©lelmi anyagok szĂ©les skĂĄlĂĄjĂĄbĂłl a 5 alap Ă©lelmiszercsoport mindegyikĂ©bƑl vĂĄlogatjuk össze.

1. tĂĄblĂĄzat
Az Ă©lelmiszerfogyasztĂĄs mennyisĂ©gĂ©nek alakulĂĄsa kĂ©t szĂ©lsƑ jövedelmi decilisbe tartozĂł hĂĄztartĂĄsokban (a jövedelemkĂŒlönbsĂ©g hĂĄromszoros)

Élelmiszer / Alacsony jövedelmƱ csoport / Magas jövedelmƱ csoport

HĂșs, hal / 35,9 kg / 74,9 kg

ZsĂ­r, szalonna / 6,0 kg / 5,3 kg

2. tĂĄblĂĄzat
Egy fƑre jutĂł Ă©lelmiszer-fogyasztĂĄs (1997), aktĂ­v hĂĄztartĂĄsok:

Élelmiszer / Gyermektelen / TöbbtagĂș 3 vagy több gyermekes

sertĂ©shĂșs / 17,9 kg / 12,-kg

marha + borjĂș / 1,7 kg / 0,6kg

baromfi / 20,9kg / 11,6kg

tej / 65,3 liter / 61,6 liter

friss hazai gyĂŒmölcs / 38,8kg / 24,-kg

3. tĂĄblĂĄzat
A nyers hĂșsrĂ©szek zsiradĂ©k Ă©s koleszterin tartalma:

HĂșsrĂ©sz / ZsĂ­rtartalom (%) / Koleszterintartalom (mg/100g)

Sertés

diĂł / 1,6 / 51,3

karajszelet / 1,7 / 48,6

tarja / 11,9 / 62,2

dagadĂł / 27,1 / 59,0

Marha

fehérpecsenye / 2,2 / 49,0

fartƑ / 2,6 / 49,3

lapocka / 2,9 / 56,7

vesepecsenye / 3,7 / 50,8

Csirke

mell bƑr nĂ©lkĂŒl / 0,7 / 43,4

mell bƑrrel / 6,2 / 61,4

felsƑcomb bƑr nĂ©lkĂŒl / 6,4 / 84,0

felsƑcomb bƑrrel / 15,1 / 84,6

Pulyka

mell bƑr nĂ©lkĂŒl / 0,25 / 42,8

alsócomb bƑrrel / 5,65 / 71,9

felsƑcomb bƑrrel / 12,35 / 78,6

forrĂĄs: archĂ­vum
(Patika TĂŒkör – 000103)