dr. House esetei – Az Echinococcosis

[gac]

11963

Ebben a fertőző betegségben az emberi szervezet az Echinococcus féreg lárváinak eltartására és szaporítására korlátozódik. A végállomás a kutyák vékonybele, ahol a parazita már kifejlődött galandféregként keseríti meg hordozója mindennapjait. A kutyák székletével ürülő peték a tényleges köztigazdáknak számító növényevő állatokba kerülnek, melyek lárvákkal tűzdelt húsa nyilván nem egy egészséges étel (főleg ha nem sütik, főzik meg jól), de maga az ember többnyire a kutya székletével ürülő peték lenyelése miatt fertőződik.

A kórokozó főként Dél-Amerika déli területein, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában honos, de endémiás gócok találhatók Közép-Ázsiában, Oroszország és más volt szovjet tagállamok keleti területein, Ausztráliában, az Egyesült Államok nyugati partvidékén, Angliában és Kelet-Európában is.

A lenyelt peték – túlélvén a gyomorsavat és az emésztőenzimeket – a bélnyálkahártyába hatolnak, innen a vérárammal jutnak legkedveltebb helyükre, a májba. Csaknem egynegyedük a tüdőben köt ki, kis részük akár a vesékben, agyban, csontokban és más szervekben, szövetekben is képes megtelepedni (pl. nyelvben, szemben). A májban szállást és ellátást talált paraziták évenként 2-3 cm intenzív növekedést mutató cisztákban szaporodnak. Az első tünetek megjelenése évekig várathat magára, amíg egy-egy ciszta el nem éri, illetve meg nem haladja a 10-12 cm-es nagyságot.

A nyomástünetek dominálnak, epeúti elzáródás, gyulladás, sárgaság, májzsugor alakulhat ki. Hányinger, hányás, a has jobb felső tájékának fájdalma jelentkezhet. A tömlők szivároghatnak, a szervezet erre allergiás reakciókkal válaszol (pl. csalánkiütés), emelkedik az eozinofil fehérvérsejtek száma. Ritkán egy ciszta megrepedhet, ekkor súlyos anafilaxiás sokk alakulhat ki. A ciszták tartalma tovább szóródhat a hashártya, mellhártya, sőt a szívbelhártya felé. A tüdőben lévő ciszták hörgőket zárhatnak el, ettől tüdőrészek eshetnek össze, illetve légtelenedhetnek el. Az agyi ciszták görcsrohamokat, a csontban kevésbé körülhatároltan növekedők patológiás töréseket okoznak (főként csigolyákban, ebben az esetben a gerincvelő is nyomás alá kerülhet, bénulások léphetnek fel).

Más betegségektől való elkülönítése, azaz a differenciáldiagnózis nem könnyű: az Echinococcosis számos betegséget utánozhat a málytályogtól a tbc-n keresztül különböző helyen felfedezni vélt benignus és malignus tumorokig. A végső diagnózishoz immunológiai és képalkotó vizsgálatok együttes elvégzése (ultrahang, CT, esetleg MRI és szcintigráfia) szükséges.

Kezelése műtéti, a tömlők eltávolításából áll. Nehézsége a ciszták szivárgásának megakadályozásában rejlik, mely a későbbi kiújulások fő okát képezik. Ezért pre- és posztoperatíve a gyógyulást elősegítő, esetenként magát a műtét elkerülését is lehetővé tévő gyógyszeres kezelés áll rendelkezésre. Utóbbi sajnos csak az enyhébb infekciókban, az esetek 30-35%-ában vezet önmagában sikerre. Beavatkozás nélkül a betegség 15-20%-ban végzetes kimenetelű.

Megelőzés: megfelelő személyi higiénia és a kutyák konyhai hulladékkal (nyers hús nyesedékkel) történő etetésének kerülése, endémiás, azaz fertőző gócként számon tartott területeken a kutyák megelőző gyógyszeres kezelése.

 

Váli Béla Edgár
tudományos szakíró

orvosiLexikon.hu


Hasznosnak találja? Kérjük, nyilvánítsa ki tetszését facebook oldalunk javára. Köszönjük!
To prevent automated spam submissions leave this field empty.
Kép CAPTCHA
Kérjük, írja be a képen látható karaktereket, ügyelve a kis- és nagybetűkre.







Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×